A ma a budapesti, VII. kerületi, Bethlen Gábor tér 3. szám alatti, egykori Rákosi-udvar nevű bérház az építtető tulajdonosról kapta nevét. Már eleve úgy épült, hogy földszintjén színházi vállalkozás indulhasson, amely 1929-37 között 50 fillértől 3 pengőig terjedő, egyedülállóan olcsó helyárakkal vonzotta be a közönséget a Bethlen téri Színpad, illetve 1934-től a Bethlen téri Színház előadásaira.
A konzorciumi alapon működő, toborzott társulattal rendelkező, 550 személyes vállalkozás Kellér Dezső rendezéseivel és darabjaival indult, a tagok nem fizetést, hanem részesedést kaptak a bevételből. Az első kabaréműsorok 100–120 előadást is megértek. A helyiség 1933-ig kabaréként működött, akkor vette át működtetésre a Rákosi család, és játszottak egész estét betöltő darabokat, vette fel a színpad a Bethlen téri Színház nevet.
A társulat csaknem évente cserélődött, állandó szerződése mintegy tizenöt tagnak volt. Mégis, a Bethlen téren a kor legnevesebb művészei, mint Bánhidy László, Bársony Erzsi, Beregi Oszkár, Csortos Gyula, Fedák Sári, Feleki Kamill, Fenyő Emil, Gózon Gyula, Kazal László, Kiss Manyi, Makay Margit, Misoga László, Salamon Béla, Sulyok Mária, Titkos Ilona is felléptek. Kezdetben a fővárosi színházak kedvelt tematikájú darabjait játszották, később pedig az erősödő antiszemitizmus ellen zsidó tematikájú darabokat tűztek műsorra. A Bethlen téren mutatták be a többi között Elmer Rice Számológép című komédiáját; több mint 300 előadást ért meg Gellért Lajos „Timosa, a cár” katonája című darabja, és ott mutatták be Bródy Sándor Lyon Lea című művét.
Rossz gazdasági lépésnek bizonyult, mikor a vezetés 1935-ben társszínházául megszerezte a nagykörúti Royal (mai nevén Madách) Színházat, hatalmas költséggel felújította, de a befektetés nem térült meg. Mivel 1936-ban a Royal Színház tönkrement, a csőd a Bethlen téren is gondokat okozott; 1937 januárjában tartották a színház fennállásának negyvenharmadik, egyben utolsó bemutatóját, a Charley nénje című bohózatot, de már ez se tudta megmenteni a csődtől: a Bethlen Téri Színház 1937 januárjában bezárt.
Független Színpad (1937–44)
A Bethlen téri Színház utolsó főrendezője Hont Ferenc, a Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozója volt, aki hetvenöt éve, 1937. január 10-én, a Bethlen téren keltette életre a Független Színpad mozgalmat. (A sors fintora, hogy a Független Színpad első műsorát a Bethlen téri Színházban mutatták volna be 1937. február 1-jén, de addigra a színház bezárt.)
A Független Színpad mozgalom szervezői (akik a kultúra elől elsősorban anyagi okok miatt elzárt társadalmi rétegeket kívánták megszólítani), hittek abban, hogy a színjátszás a társadalom alakításának egyik eszköze. Figyelmük a régi, elfeledett drámai emlékekre, illetve a haladó kortárs színművekre, azokra a művekre irányult, amelyek felhasználhatóak voltak a kor problémáinak kifejezésére.
A Független Színpad társulatának gerincét a Bethlen téri Színház művészei adták, hozzájuk csatlakozott többek között, Ascher Oszkár, Gábor Miklós, Gellért Endre, Gobbi Hilda, Mádi Szabó Gábor, Major Tamás, Pártos Géza, Szendrő József, Várkonyi Zoltán, az írók közül Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, továbbá Szentpál Olga és Milloss Aurél mozgástervezők.
A Független Színpad vezetői a kezdetektől fogva kapcsolatban álltak a baloldali és a békepárti, függetlenségpárti politikai szervezetekkel. Támogatták a népfrontpolitikát, emiatt állandó politikai nyomás és rendőri megfigyelés alatt dolgoztak. Hont Ferencet 1943-ban munkaszolgálatra hívták be, 1944-ben a keleti frontra vezényelték, onnan Moszkvába szökött, és csak 1945 nyarán tért vissza Magyarországra. A Független Színpad mozgalom tevékenységének a német csapatok 1944. márciusi bevonulása vetett véget.
A filmszínházak időszaka
A színház 1937-i bezárását követően a Bethlen téri helyiségegyüttes Hollywood, majd 1942-től Bethlen Filmszínház néven, az államosítás után pedig Bethlen moziként működött tovább egészen a 80-as évek közepéig. A mozi különlegessége az volt, hogy a vászon előtt megmaradt a színpad, ahol a híradó és a film közötti szünetben artisták és parodisták léptek fel, többek közt Alfonzó és Rodolfó is. Olyankor 50 fillér felárral árusították a mozijegyeket.
Rock Színház (1987–96)
Az évek óta bezárt és elhanyagolt Bethlen mozit huszonöt évvel ezelőtt, 1987-ben szerezte meg a Rock Színház. Az épületben egyetlen bemutatót tartottak, mégpedig 1993-ban Stephen Sondheim és John Weidman Orgyilkosok című kamaramusicaljének magyarországi ősbemutatóját. Ezt követően a Bethlen téren nem tartottak több premiert, próbateremnek és raktárnak használták egészen 1996 júniusáig, maikor a Rock Színház beolvadt az Operettszínházba.
Bethlen Kortárs Táncműhely és Közép-Európa Táncszínház
Magyarország első táncszínháza, a Közép-Európa Táncszínház (KET) 1995-ben már rendszeresen, de még vendégként próbált itt, 1996 szeptemberében viszont be is költözhetett a Bethlen tér 3. alá. 1997-től – vagyis éppen tizenöt esztendeje – az addig csak próbahelyként használt épület ismét színházi térként működik.
A Közép-Európa Táncszínház mindent megtett azért, hogy az épület a különféle művészeti értékek mellett elkötelezett alkotók találkozási pontja, a művészeti ágak egymásra találásának terepe legyen. Ezért nyitott műhelyként, befogadó közösségként működik. A folyton megújuló társulat mintegy negyven, a járatlan út veszélyeit is vállaló koreográfussal dolgozott együtt. A táncszínház fennállása óta több mint hatvan, a Bethlen térre költözés óta negyven előadást állított színpadra.
A Közép-Európa Táncszínháznak köszönhetően a Bethlen téren mára a színház-, a zene-, a tánc- és a képzőművészet köré szerveződő, új művészeti központ jött létre, amelyben a Közép-Európa Táncszínház gazdag repertoárral, a Bethlen Galéria pedig a színházművészet bármely területét fotózó művészek munkáit bemutató, havi rendszeres kiállításaival várja az érdeklődőket. A most megnyílt kiállítás ezeket az évtizedeket idézi.
Bethlen Téri Színház (2012–)
A civil szervezetek állami támogatásában 2011 végén bekövetkezett változás indította el az a folyamatot, amely végül a Bethlen Téri Színház Nonprofit Közhasznú Kft. létrehozásához vezetett. A Bethlen Téri Színház, amely továbbra is szoros együttműködésben marad a Közép-Európa Táncszínházzal, a jövőben befogadó és produkciós színházként fog működni, ahol a színházi és tánc-előadásokon túl hétvégi családi programokkal, filmvetítésekkel, táncházzal és előadói estekkel, színházi beavató programmal, egyetemi klubbal és fesztiválokkal kíván nyitni a kultúra iránt érdeklődők felé. Teszi mindezt avégett, hogy Erzsébetváros büszkeségévé, Budapest kulturális életének sokszínű és gazdag palettáján egy semmi mással össze nem téveszthető – és épp ezért pótolhatatlan – színházzá válhasson. Készül a Bethlen Téri Színház honlapja, amely a www.bethlenszinhaz.hu címen lesz elérhető.
A Közép-Európa Táncszínház 2011/12. évadának előadásaiból a közeli jövőben láthatók: Shakespeare mesék (alkotók Gergye Krisztián Harangozó-díjas) január 20., 21., február 17., 18. Altera pars – A Másik érintett fél (a 2007-ben bemutatott előadás felújítása Virág Melinda koreográfiájával) január 27., 28. Filter (koreográfus: Katonka Zoltán) bemutató február 10., 11. A kiállítások közül a most látható Randevú – múlt és jövő a Bethlen téri Színházban címűt követően február 17-től Off-stage címmel Horváth Judit fotókiállítására kerül sor.
