Bírói végzéssel kötelezte volna a Központi Nyomozó Főügyészség Koós Szabolcsot, hogy nevezze meg, kitől kapott bizalmas információkat az Oszter Sándor ellen ittas vezetés miatt folyó büntetőeljárásról. Miután Koós a bírói végzés ellenére sem nevezte meg forrását, az ügyészek rendőrökkel vetették el a telefonját és letöltötték a teljes adattartalmát.
A Blikkel konkurens Bors az esetről szóló cikkében kijelenti: ami történt, az „súlyosan sérti a sajtószabadságot, és végső soron az olvasóknak, tágabb értelemben az egész társadalomnak okoz súlyos károkat. Ezt felismerte az egész magyar sajtó, világnézettől, pártállástól függetlenül átérzi, mekkora a tét. Éppen ezért a Bors szerkesztősége is minden esetben megvédi az informátorait és azokat a bizalmas információkat, amik munkája révén a tudomására jutnak. Kiáll a sajtószabadság megvédése mellett”.
Koós Szabolcs ügyében a Magyar Lapkiadók Egyesületének Elnöksége is közleményt adott ki. Kijelentik: „Ahhoz, hogy az újságírók pontos és megbízható információk alapján legyenek képesek a közvéleményt tájékoztatni a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről, bizonyos esetekben elengedhetetlen a bizalmas információk gyűjtése. Az információforrások védelme olyan lényeges eleme, alapfeltétele a véleménynyilvánításnak és a sajtószabadságnak, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a közvélemény a közhatalom beavatkozásától mentesen, szabadon juthasson hozzá bármilyen eszméhez és információhoz, illetve biztosított legyen az információk szabad áramlása” – írják.
„Az információforrás felfedésére bírói úton is csak akkor kötelezhető a kiadó, vagy az újságíró, ha a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen annak tárgyi súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, hogy az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja. A sajtószabadság, mint alkotmányos alapjog csak ebben az esetben sérülhet egy másik alapjog, a bűncselekmény felderítéséhez fűződő közérdek javára” – írja az MLE.
A konkrét üggyel kapcsolatban kijelentik: „egy jogállamban minden körülmények között megengedhetetlen az a hatósági magatartás, amely az érintett személy, újságíró megfélemlítésére alkalmas, erőszak vagy testi kényszerítő eszköz alkalmazásával akarja elérni az információforrás felfedését. Ez a hatósági magatartás nemcsak az egyénre nézve jogsértő, hanem sérti a sajtószabadságot, az emberek tájékoztatásához való jogot”.
MÚOSZ: az újságíró jogosan védi forrásának anonimitását
A MÚOSZ Elnöksége és Etikai Bizottsága rendkívül aggályosnak tartja a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa fellépését, amikor a Blikk munkatársát, Koós Szabolcs újságírót arra kötelezték, fedje fel, hogy kitől származnak információi az Oszter Sándor színész által – a gyanú szerint – ittasan okozott balesetről.
A MÚOSZ Elnöksége és Etikai Bizottsága megállapítja, hogy sérült a sajtószabadság, amikor bírósági felhatalmazás nélkül elvették és átvizsgálták Koós Szabolcs újságíró mobiltelefonját. Az érvényben lévő szabályozás értelmében az újságíró speciális esetekben, és csak bírósági döntés alapján kötelezhető arra, hogy kiadja az informátorát.
A szakmai etikai testület az újságíró kompetenciájába utalja azt a döntést, hogy mi fontosabb: a közvélemény tájékoztatása vagy a titok megőrzése. A MÚOSZ Elnöksége és Etikai Bizottsága leszögezi, hogy az újságíró jogosan védi forrásának anonimitását, különösen az ún. „nem minősített adat” esetében. A MÚOSZ Elnöksége és Etikai Bizottsága kinyilvánítja szolidaritását Koós Szabolcs újságíró kollégával.
A MÚOSZ jogásza, Dr. Nehéz-Posony Márton a TASZ álláspontjával és Fleck Zoltán véleményével egyetértve, szerkesztőségünk kérésére a hatályos magyar szabályozás alapján az alábbi törvényhelyeket ajánlja támpontként az újságírók, bloggerek figyelmébe.
Smtv. 6. §
(1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.
(2) A bíróság – bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében – törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére, valamint az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadására kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt.
Büntetőeljárási törvény 82. §
(1) A tanúvallomást megtagadhatja
d) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte.
(6) A bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, továbbá a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.
