Jelenleg 16 kiadó – köztük a Kossuth, az Osiris, a Pagony, az Agave és az Athenaeum – áll vizsgálat alatt, amiért az illetékes önkormányzati adóhatóságok úgy ítélték meg, hogy a helyi iparűzési adóalap megállapításakor hibásan könyvelték szolgáltatás helyett termékként a kiadott könyveket. Az ötéves vizsgálat alatt álló kiadók esetében a kiróható büntetés összesen meghaladhatja a 350 millió forintot is, a jövőben pedig még több könyvkiadó ellen indulhat eljárás.  

Pankucsi Zoltán adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár márciusi állásfoglalása szerint – mivel a kiadó rendelkezik a könyvben megjelenő szellemi termék felhasználói jogával, a nyomda pedig a könyvkiadási tevékenység egy részfolyamatát végzi el, vagyis szolgáltatás nyújt a kiadónak, utóbbinak – nem termékként, hanem szolgáltatásként kell adóznia az áruként átvett könyvek után. A kiadó ezért nem vonhatja le az iparűzési adóalapból anyagköltségként a nyomdai költségeket – összegezte Kocsis András Sándor, kiemelve: a MKKE nem ért egyet az állásfoglalással, amely ellentmond egyebek között az általános forgalmi adóról rendelkező törvénynek is, mivel abból az következik, hogy a könyv termék.

Hangsúlyozta azt is: szintén ellentmond a helyettes államtitkári állásfoglalásnak az, hogy ha egy magyar kiadó nemzetközi együttműködésben, külföldi társkiadóval közösen ad ki könyvet, és az így létrejött kinyomtatott könyv harmadik országból érkezik, termékként vonják vámeljárás után. 

„A magyar könyvszakma konzervatív, abszolút jogkövetők vagyunk és jogkövetők szeretnénk maradni, tisztázatlan jogi környezetben nem tudunk létezni” – fogalmazott Kocsis András Sándor. Hozzáfűzte: a MKKE ezért szeretné elérni, hogy függesszék fel az amúgy is gyakran anyagi gondokkal küszködő kiadók elleni vizsgálatokat, és pontosítsák a vonatkozó jogszabályokat. Ha a helyzet nem javul, a szervezet a strasbourgi bírósághoz fordul.

Bódis Béla adózási szakértő szerint a probléma abból adódik, hogy a helyi iparűzési adóról szóló törvény nem határozza meg pontosan az anyagköltséget, hanem egy kerettörvényre, a számviteli törvényre utal, amelyben viszont nincs definiálva sem a termék, sem a szolgáltatás fogalma. Mindez különböző értelmezésekre ad lehetőséget.

Horváth Csaba, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ha a kiadóknak többletköltséget okoz a könyv után szolgáltatásként megfizetett iparűzési adó, az olvasók is drágábban juthatnak a könyvekhez. Emellett hatalmas károkat okozna a magyar nyomdaiparnak, ha a kiadók kényszerűségből olyan külföldi nyomdáktól rendelnék meg kiadványaikat, ahol lényegesen alacsonyabb adót kéne fizetniük a könyvek után.

A megbüntetett kiadók között van a szegedi Könyvmolyképző Kiadó is, amelynek vezetője, Katona Ildikó elmondta: az elsőfokú bíróság május 30-i döntése jogszerűnek ítélte a helyi adóhatóság büntetését, ugyanakkor egyáltalán nem vette figyelembe a jogszabályi környezet súlyos bizonytalanságát és ellentmondásait.