Február 1-jétől szól, és legalább a választásokat követő időszakig üzemel a frekvencia nélküli, online, a http://www.pacsirtaradio.hu címen hallgatható Pacsirta Rádió. A csatorna önkéntes alapon szerveződött, minden munkatárs ingyen vállalta a felkérést, és a munkájáért sem vesz fel senki honoráriumot – mondta el az eMasának az egykori közmédiás újságíró, műsorvezető, Fodor János ötletgazda, aki épp a „mindenki önkéntes, mindenki egyenlő” elve miatt nem is szereti, ha főszerkesztőnek titulálják. A 80 közreműködő között mások mellett ott lesz Aczél Endre, Lipovecz Iván, Vágó István, Szegvári Katalin, Szilágyi János, Verebes István, Bach Szilvia, Rényi András, Kulcsár István, Benda László, Frank Iván, továbbá Donáth László és Iványi Gábor lelkészek vagy Kolláth György alkotmányjogász, a zenei műsor szerkesztésében pedig olyan művészek vesznek részt, mint Zorán, Dés László vagy Lerch István.

Nem fog kormányt váltani

„Ez nem olyan választási rádió, amely beállna egy oldal mellé, vagy amely mögött egy cégcsoport vagy egy politikai párt állna. A Pacsirta lelkes, jó szakemberek szakmai alapon szerveződő rádiója” – fogalmaz Fodor János. Hozzáteszi: a munkatársakat határozott időre, a választás utáni időszakig kérte fel, ugyanis addig látja anyagilag biztosítottnak a rádió működését – persze ha akadna olyan támogató, amelyik nem vár ellenszolgáltatást az adományért, örömmel folytatnák a munkát a későbbiekben is.

Fodor kijelenti: a rádió célja, hogy arra buzdítson, a hallgatók menjenek el a választásra, „de ehhez ismerni kell a világot és azt, hogy mi igaz, mi nem”. Az ötletgazda nem tartja a rádiót ellenzékinek; mint mondja, céljuk inkább a józan ész mellett állni. „Nem is arról szól már a világ, hogy ki jobb- és ki baloldali, nem is egyértelmű, hogy melyik mit jelent. Ez nem jelenti azt, hogy a rádió ne lehetne liberális szemléletű, de nem foglalkoztam a felkért kollégák világnézetével. Ha igazat mondanak, akkor nincs baj.”

A Pacsirta név mögött nincs különösebb koncepció, hiszen – ahogy Fodor fogalmaz – az csak akkor számít, ha a mögötte lévő tartalom miatt már van mivel összekapcsolni a nevet. „Mondhatnám, hogy azért ezt választottuk, mert a pacsirta sosem dalol hamisan, vagy mert – ahogy Assisi Szent Ferenc mondta – elég neki pár csepp víz és néhány mag, de ez nem lenne igaz. A legképtelenebb ötletek is felvetődtek, mire ezt kiválasztottuk.”

Az alapkoncepció már annál világosabb volt: „Nem igaz, hogy nem tudunk semmit sem tenni a közös boldogulásunkért; kinyitni a szánkat, és elmondani, amit magunk körül látunk. Igenis: több hang kell, hogy kiabáljon, ha meztelen a király. Példát akarunk mutatni, hogy az emberek félre tehetik az egzisztenciális és más félelmeiket, és megszólalhatnak. Ezt megteheti egy tanár, megteheti a BKV munkatársa, és megtehetjük mi is, akik most összeálltunk. Ez kis erő, nem fog sem rendszert, sem kormányt váltani. Mi csak tesszük a dolgunkat” – mondja Fodor.

Nem csak politika

A rádió elindításához és fenntartásához persze még az önkéntes alapú szerveződés ellenére is szükség van némi pénzre – de a Pacsirtán nem lesznek hirdetések. A rezsire, telefonszámlára minden résztvevő a saját megtakarításából áldoz, például a szerkesztőségként üzemelő lakást az ügy egyik szimpatizánsa ajánlotta fel, ahogyan több technikai eszközt. A Pacsirta „megörökölt” néhány berendezést kis, megszűnt rádióktól is. Marketingre, hirdetésre egyelőre nem jut pénz („ebben vagyunk a leginkább amatőrök”, így Fodor). Marad a szájhagyomány, a gerillamarketing, a Facebook és a weboldal. „Jó lenne, ha elhinnék, hogy tényleg nem áll mögöttünk senki, de úgysem fogják” – sóhajt Fodor.

Az online rádió napi 24 órát fog üzemelni, és – noha a műsor gerincét ez adja – profilja korántsem merül ki a politikai elemző háttérműsorokban: „ahogy egy rendes rádióadón”, úgy a Pacsirtán is lesznek bel- és külpolitikai műsorok, portrék, interjúk (az elsők között fog majd nyilatkozni Kulka János), kulturális, tudományos és szórakoztató műsorok is, közöttük pedig zene szól majd.

Vegyesen szólnak majd élő és felvett műsorok – a politikai műfajban népszerű betelefonálós programok az online foghatóság miatt nem várhatóak; a napi 24-ből legalább 12-13 órát fognak kiadni az új, „friss” tartalmak. Az adások később online archívumból lesznek visszahallgathatóak, bár Fodor elmondása szerint igazán nagy teljesítményű, szisztematikusan kereshető adatbázis fenntartására nem futja. Mindehhez hozzájönnek majd a weboldalon megtalálható anyagok, részben a szóban elhangzottak, részben az eredeti anyagokat kiegészítő tartalmak.

Mire megy a sok kicsi?

Mint Fodor elmondja, „a legjobb az lenne, ha a Borsodban mélyszegénységben élők is hallgathatnának minket, de erre nincs mód”: célközönségként kizárólag az okostelefont használó, vagy legalábbis internet-előfizetéssel rendelkező hallgatókra lehet számítani. Ezen belül Fodor nem kívánja jobban meghatározni a célcsoportot, bár úgy gondolja, talán többen lesznek a hallgatók közt a 40 éves kor felettiek, hiszen leginkább ők ismerik a rádió működésében közreműködő szakembereket.

Az ötletgazda arra nem tud válaszolni, hogy – mivel nem nevezik magukat ellenzéki rádiónak – valóban számíthatnak-e kormánypárti hallgatókra. „Én mindig meghallgatom vagy megnézem a kormánypárti műsorokat is, de hogy a kormánypártiak hallgatnak-e Klubrádiót, néznek-e ATV-t, azt nem tudom. Mi mindenesetre higgadtak és bölcsek szeretnénk maradni; ennyit tudunk tenni” – fogalmaz Fodor.

Az ugyanakkor nem volt egyértelmű kezdettől fogva, hogy a Pacsirta kizárólag online lesz elérhető: tárgyalások folytak arról, hogy valamilyen módon együttműködjenek a szélesebb körben fogható, közösségi Civil Rádióval. „A Civil Rádió kuratóriuma hosszan gondolkodott ezen. De ők soha nem akarták bevonni a munkájukba a profikat, hogy valóban megmaradhassanak civilnek, és végül a szavazáson ez a gondolat győzött” – emlékszik vissza Fodor.

Magyarországon rengeteg online rádió érhető el, de a 250–350 adó egy része természetesen csak egy-két barát által hallgatott „magánrádió”. „Magyarországon nincs hagyománya a netes rádiózásnak – véli Fodor. – A legnagyobb adók is foghatóak online, de a statisztikák szerint alig hallgatják őket ilyen módon. Az után, hogy dolgoztam a monopol helyzetben lévő közrádiónál, hozzá kell szoknom, hogy megváltozott a világ. Egy online rádió hatékonysága kicsi, kevés emberhez ér el. De mi tesszük, ami jutott nekünk, és bízunk benne, hogy a sok kicsi sokra megy.”