A Magyar Fejlesztési Iroda (MAPI) vezérigazgatója azt javasolja, hogy hozzanak létre egy olyan felkészült, ütőképes „szupercsapatot”, amely az uniós források felhasználását koordinálja a jövőben. Erről Essősy Zsombor beszélt azon a szakmai rendezvényen, amelyet az említett intézmény közösen tartott a Budapesti Gazdasági Főiskolával és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével.

Az idő sürget, már csak azért is, mert a jelenlegi pályázati rendszer segítségével a hazánknak szánt összegnek alig 50–70 százalékát fizették ki, bár az ügyintézést az utóbbi hónapokban sikerült felpörgetni. Essősy rámutatott, hogy az átlagosan évi 1500 milliárd forintos támogatás a hazai nemzeti össztermék hat százalékA, s a pozitív gazdasági változások beindításának szinte kizárólagos forrása.

A MAPI vezérigazgatójának elképzelése szerint a „szupercsapat” erős felhatalmazást kapna, olyan csoport lenne, amely nem befolyásolható, s egyetlen motivációja, hogy eljuttassa a lehető legnagyobb megtérülést garantáló helyre az uniós forrásokat. „Egy kisvárosban például, ahol csupán két pékség működik, nincs érdemi gazdaságfejlesztési hozadéka annak, ha az egyik sütöde uniós fejlesztési forráshoz jut, hiszen attól még nem fogy majd látványosan több kenyér és nem létesülnek új munkahelyek” – fejtegette a szakember. Kiemelt cél, hogy egy-egy terv megvalósítása minőségi, akár regionális szinten is érzékelhető ugráshoz segítse hozzá a kedvezményezettet. Ezért tartja fontosnak az Új Széchenyi Terv napokban megjelenő beszállítói programját, amely uniós forrással támogatja, hogy a hazai vállalkozások nemzetközi színvonalú szolgáltatásokkal, importhelyettesítő termékekkel a ma is biztos piac multinacionális cégek beszállítóivá válhassanak. Felhívta a figyelmet „a vállalkozói középréteg” fejlesztésének szükségességére is, hiszen Nyugat-Európával összehasonlítva Magyarországon a hozzáadott értéket gyártó középvállalkozások száma csupán pár száz, százalékos arányuk elhanyagolható.

„A rendelkezésre álló összegek felhasználásához az intézményrendszer minden operatív pontján azonosulni kell a szolgáltatói szereppel” – mutatott rá a MAPI vezérigazgatója. Noha helyenként már érzékelhető az ügyfél-központú szemlélet, de sokszor még ellenségként tekintenek a pályázókra. A szolgáltatói mentalitás erősítése sokat segíthetne abban, hogy a kedvezményezettek megfelelő pályázatokat tudjanak beadni.

Az EU-Akadémia rendezvényen egyébként ismertették a legfrissebb Eurobarometer jelentést, mely átfogó képet ad arról, hogy a magyar lakosság milyen mértékben ért egyet az uniós gazdaságélénkítő és felzárkóztatási stratégia céljaival, mit tekint a legfontosabb támogatandó fejlesztési területeknek.

A magyar válaszadók relatív többsége (43 százalék) gondolja úgy, hogy az Európai Unió jó irányba halad a gazdasági válságból való kiút és az új kihívásokra adott válaszlépéseket illetően. Ez az arány valamivel nagyobb, mint az EU-s átlag (38 százalék). A magyar válaszadók 32 százaléka – az uniós átlaghoz (31 százalék) majdnem arányos mértékben – gondolja úgy, hogy az EU nem a megfelelő irányba halad.