Szuverenitásvédelmi törvény: gyorsított eljárást kér Brüsszel az EU Bíróságától

(Gyévai Zoltán/szabadeuropa.hu) Ha nem kérte is az Európai Unió Bíróságától a szuverenitásvédelmi törvény felfüggesztését, gyorsított eljárás lefolytatását viszont kezdeményezte az Európai Bizottság, amely már döntött is a bírósági kereset benyújtásáról.

Az Európai Bizottság tegnap úgy döntött, hogy az EU legfőbb bírói testülete elé utalja a szuverenitás védelméről szóló magyar törvényt, amely megítélése szerint több rendben is uniós jogot sért. Brüsszel nem kérte ugyan a magyar jogszabály azonnali felfüggesztését az Európai Bíróságtól, de illetékes szóvivőjének lapunk kérdésére adott válaszából kiderült, hogy a testület gyorsított eljárást kért, és folyamatosan nyomon követi a magyarországi helyzetet, ami egyes értelmezések szerint nem zárja ki a bírósági ideiglenes intézkedés későbbi indítványozását.

Menet közben azért van lehetőség változtatásra, mert akár hónapok is eltelhetnek a bírósági kereset benyújtásáról szóló döntés elfogadása és a kereset tényleges benyújtása között, így elvileg a végleges beadványban indokolt esetben már kérelmezhetik a törvény felfüggesztését is – mutatnak rá megfigyelők.

Bár a sajtóközlemény külön nem szól róla, de a bizottságnál kérdésünkre megerősítették, hogy a testület a szokásos helyett gyorsított eljárás lefolytatására kéri az bíróságot, ami különösen sürgős ügyekben szokott előfordulni.

A sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy a magyar hatóságok válaszának értékelése után a bizottság fenntartja a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárás korábbi stádiumaiban megállapított kifogások többségét, amelyeket „még mindig nem sikerült orvosolni”.

Megalakult a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, egy volt III/III-as vezeti

A kifogások az Európai Unió Alapjogi chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak: érintik a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát. A bizottság úgy véli, hogy a törvény továbbá sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat is.

Az Európai Bizottság az idén februárban felszólító levelet küldött Magyarországnak, amiben kifejtette az aggályait. Mivel a testület nem találta megfelelőnek Magyarország válaszát, májusban indokolással ellátott véleményében megismételte az Európai Unió Alapjogi chartájába foglalt – a belső piac alapvető szabadságában és az uniós adatvédelmi jogszabályokban –, alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait. Az indokolással ellátott véleményre adott válaszában Magyarország azt állította, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, a felvetett aggályok megalapozatlanok.

A magyar törvényhozás 2023. december 12-én fogadta el a szuverenitás védelméről szóló törvényt, ami felhatalmazza az új hivatalt, hogy vizsgálatot folytasson  a többi között minden olyan, külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenységgel kapcsolatban, amely „befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére (…) a választói akarat befolyásolására irányul (…) vagy ilyen tevékenységet támogat„.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése világosan mutatja az igazi feladatát

A Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság nem készül további kohéziós politikai források befagyasztására amiatt, hogy a törvény sérti az Alapjogi Charta egyes rendelkezéseit. A megfelelés a charta elveinek úgynevezett feljogosító feltételnek számít a kohéziós politikai forrásokhoz való hozzáférésben, de semmiféle szankció nem automatikus.