A szerdán 390 szavazattal, 153 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott, az unióban 2017-ben az alapjogok helyzetéről szóló, nem törvényerejű parlamenti állásfoglalásban a képviselők felszólítják az uniós intézményeket, hogy értékeljék a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, és ítéljék el, hogy egyes tagállamokban korlátozzák a szólásszabadságot és megsértik a bevándorlók és menedékkérők alapvető jogait.

A szerdán 390 szavazattal, 153 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott, az unióban 2017-ben az alapjogok helyzetéről szóló, nem törvényerejű parlamenti állásfoglalásban a képviselők felszólítják az uniós intézményeket, hogy értékeljék a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, és ítéljék el, hogy egyes tagállamokban korlátozzák a szólásszabadságot és megsértik a bevándorlók és menedékkérők alapvető jogait.

Az állásfoglalás a nőkkel szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formáját elítéli és sürgeti az Isztambuli egyezményt még nem ratifikáló tagállamokat, hogy haladéktalanul iktassák jogrendjükbe azt. A képviselők sajnálattal állapítják meg, hogy „néhány tagállamban az isztambuli egyezmény megerősítése körül kibontakozott vitákat a nemi alapú erőszak és a gender meghatározásának félrevezető értelmezései kísérték”. Az állásfoglalás támogatja azokat a tüntetéseket, amelyek 2017 során egyes tagállamokban a szexuális és reproduktív egészségügyi jogokkal kapcsolatos visszalépés elleni tiltakozásul szerveztek. A képviselők a szexuális zaklatási ügyek erőteljes médiavisszhangját is üdvözölték.

A képviselők határozottan elítélik egyes tagállamoknak azon lépéseit, amelyek gyengítik a hatalmi ágak szétválasztását és az igazságszolgáltatás függetlenségét, és bírálják „az EU hatástalanságát” az uniós értékek súlyos és tartós megsértése elleni fellépés terén. A jogállamiság fennálltát rendszeresen és pártatlanul, objektív kritériumok alapján és minden tagállamban ellenőrizni kell, hangsúlyozza az állásfoglalás.

A Parlament elítéli a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának egyre gyakoribbá váló korlátozását az Unióban, és kiemeli, hogy a törvénytelenségekkel kapcsolatban a vészharangot megkongató közérdekű bejelentők léte az oknyomozó újságírás és a sajtószabadság szempontjából is elengedhetetlen. A Parlament mély aggodalmának ad okot az újságírókat az Unióban fenyegető erőszak és nyomásgyakorlás miatt.

A képviselők figyelmeztetnek, hogy néhány tagállamban banalizálják a gyűlöletbeszédet. A képviselők határozottan elítélik a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését, és hangsúlyozzák: az Unióban fel kell lépni az antiszemitizmus és az iszlamofóbia terjedése, és a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek megkülönböztetése és megbélyegzése ellen. A Parlament amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy „2017-ben nem történt jelentős előrelépés a nemzeti romaintegrációs stratégiák céljainak elérése terén”.

Az állásfoglalás sürgeti a tagállamok szakminisztereiből álló Tanácsot, hogy vessen véget a dublini rendelet reformja terén fennálló patthelyzetnek. A képviselők emellett arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a nemzetközi védelemért folyamodók számára könnyítsék meg a humanitárius vízumok kiadását. Rámutatnak: több tagállam megsérti a bevándorlók és menekültek alapjogait többek között azzal, hogy nem biztosít számukra hatékony hozzáférést a menekültügyi eljárásokhoz, vagy a visszatérési határozat meghozatala után nem adnak egyértelmű tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről.

„2017-ben megkérdőjeleződtek a média szabadságához, a szólásszabadsághoz és a gyülekezés szabadságához fűződő jogaink. Ezek a jogok mára olyan országokban kerültek veszélybe, ahol nem számítottunk rá. Művészek és közösségi vezetők esnek áldozatául ennek a helyzetnek” – mondta Josep-Maria Terricabras (Zöldek/EFA, Spanyolország), az állásfoglalást jegyző képviselő.

Az elfogadott szöveg itt elérhető
A plenáris vita felvételről
Az eljárás lépései

A Veszélyben az uniós alapjogok bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A képviselők 355 szavazattal, 90 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban elítélik a határozott fellépés hiányát ezen csoportok ellen. A szankciók hiánya álláspontjuk szerint hozzájárult az európai idegenellenesség fokozódásához. Az állásfoglalás megemlíti a 2011-es norvégiai támadást, amelyben 77-en vesztették életüket, Jo Cox brit képviselő meggyilkolását 2016-ban, és Eleonora Forenza európai parlamenti képviselő közelmúltbeli megtámadását Olaszországban.

A képviselők szerint a társadalom egészét érintő, de elsősorban a fekete európaiakat, az afrikai származásúakat, a zsidókat, a muszlimokat, a romákat, a nem uniós állampolgárokat, az LMBT közösség tagjait, és a fogyatékkal élőket célzó erőszakos cselekedetek számának növekedéséhez az is hozzájárul, hogy egyes tagállamokban büntetlenséget élveznek a szélsőjobboldali csoportok.

A képviselők gyűlöletbűncselekmény-ellenes rendőri csoportok felállítását javasolják annak érdekében, hogy mindenképp kivizsgálják az ilyen bűnügyeket, és a gyanúsítottakat bíróság elé állítsák. A képviselők emellett felszólítják a tagállamokat, hogy „ténylegesen tiltsák be az újfasiszta és neonáci csoportokat, illetve a nácizmust és a fasizmust magasztaló és dicsőítő valamennyi alapítványt vagy egyesületet”.

A képviselők aggasztónak találják, hogy egyes tagállamokban egyrészről a politikai vezetők, pártok, és bűnüldöző szervek, másik részről pedig a neofasiszták és neonácik összejátszásáról szólnak a hírek. A Parlament ezért felszólítja a tagállamokat, hogy egyértelműen ítéljék el és büntessék a politikusok és pártok gyűlölet-bűncselekményeit, gyűlöletbeszédét és bűnbak-állítását. Ezek a tettek ugyanis közvetlenül elfogadhatóvá teszik és ösztönzik a gyűlöletet és az erőszakot.

A rasszizmus, fasizmus és xenofóbia internetes terjedése ellen a közösségimédia-cégekkel együtt kell fellépni, fogalmaz az állásfoglalás A dokumentum felszólítja a tagállamokat és a nemzeti sportegyesületeket, elsősorban a futballegyesületeket, hogy lépjenek fel a stadionokban és egyes sportok szubkultúráiban tapasztalható rasszizmus, fasizmus és xenofóbia ellen. A képviselők ezt a felelősök elítélése és megbüntetése révén, illetve az iskolákkal és civil szervezetekkel együttműködve a fiatal szurkolókat célzó pozitív nevelési programok által javasolják elérni.

Az uniós tagállamoknak olyan kivezető programokat is fel kellene állítania, amelyek segítik az erőszakos neofasiszta és neonáci csoportokból kilépőket. A képviselők hangsúlyozzák az oktatás szerepét abban, hogy a fiatalok rendelkezzenek a vonatkozó történelmi perspektívával, és kiemelik: egyértelműen el kell utasítani a múltbéli fasiszta rendszereket. A holokauszt hiteles történetének ismeretét nem szabad adottnak tekinteni, teszik hozzá.

Újságíró-gyilkosság: az Európai Unió ne exportáljon fegyvert Szaúd-Arábiába

Az Európai Parlament Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolását követően egységes uniós fellépést kér, és fegyverembargó bevezetését javasolja Szaúd-Arábia ellen. Független, nemzetközi vizsgálatot követel a testület Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása ügyében. A tagállamoknak készen kell állniuk célzott szankciók, vízumtilalom és vagyonbefagyasztás bevezetésére.

A képviselők a ma elfogadott állásfoglalásban a lehető leghatározottabban elítélik Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró megkínzását és megölését Törökországban, Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán. Emellett pártatlan, nemzetközi vizsgálatot követelnek az újságíró halálával kapcsolatban, hogy kiderüljön, mi történt a konzulátuson október 2-án, és hogy a felelősök törvény előtt feleljenek tettükért.

Az állásfoglalás megjegyzi: nem valószínű, hogy a gyilkosság Mohammad bin Salman szaúdi koronaherceg tudomása nélkül megtörténhetett volna.

Az állásfoglalás a brutális gyilkosságot követően megismétli az Európai Parlament korábbi felhívását arra, hogy az európai kormányok végre alakítsanak ki közös álláspontot a Szaúd-Arábia elleni uniós fegyverembargó bevezetéséről. A Parlament Szaúd-Arábia jemeni polgárháborúban játszott szerepe miatt október 4-én már hasonló kéréssel fordult a Tanácshoz.

A képviselők felszólítják az unió külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit és a tagállamokat, hogy a tények megismerése esetén álljanak készen célzott szankciók bevezetésére. Ezek között vízumtilalom és szaúdi vagyonok befagyasztása is szerepel.

A Parlament végül sürgeti a tagállamokat, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő, november 5-i genfi ülésén vessék fel az erősen megkérdőjelezhető emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkező államok, köztük Szaúd-Arábia tanácsi tagsága létjogosultságának kérdését.

Az állásfoglalást 325 szavazattal, egy ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el.

A neves szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi október 2-án belépett az isztambuli szaúdi konzulátusra, és azóta eltűnt. Eltűnését világszerte azzal magyarázzák, hogy szaúdi ügynökök megkínozták és brutálisan meggyilkolták az épületben. Az újságíró holttestét még nem találták meg. Szaúd-Arábia kezdetben tagadta, hogy bármi köze lenne Hasogdzsi eltűnéséhez, azonban a növekvő nemzetközi nyomás hatására elismerte, hogy a gyilkosságra a konzulátuson került sor. Hasogdzsit a szaúdi rezsim kritikusaként tartották számon.

Párizsi klímamegállapodás: vállaljon többet Európa, kéri a Parlament

Az Unió összes szakpolitikáját szorosan össze kell hangolni a Párizsi Éghajlat-megállapodás hosszú távú céljaival, fogalmazott a Parlament csütörtökön. A 2°C-fokos melegedés súlyos, valószínűleg visszafordíthatatlan következményekkel járna, a képviselők ezért a 1,5°C célérték mellett érvelnek; 55 százalékos kibocsátáscsökkentést 2030-ig.

A képviselők a katowicei éghajlatkonferenciához kapcsolódó mai állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményében tett vállalások „csak mintegy 3,2 °C-os hőmérséklet-növekedésre csökkentenék a globális felmelegedést, és meg sem közelítenék a 2 °C-ot”.

A képviselők emlékeztettek, hogy még a globális átlaghőmérséklet 2 °C-os emelkedése is súlyos és visszafordíthatatlan hatással jár. Ezek azonban elkerülhetők, ha a 1,5 °C-os célértéket sikerül elérni. A műszaki megoldások már rendelkezésre állnak, áruk pedig egyre versenyképesebb. Az unió összes szakpolitikáját össze kell hangolni a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célokkal, fogalmaztak. A Parlament felszólítja a megállapodást aláíró feleket, köztük az Európai Uniót, hogy aktualizálják a 2020-ig érvényes vállalásaikat annak érdekében, hogy ne térjenek el a legfeljebb 1,5°C fokos céltól.

A képviselők megjegyzik, hogy a Parlament és a Tanács közötti, a megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra vonatkozó megállapodás 2030-ig 45 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Azonban a Parlament ugyaneddig az időpontig az 55 százalékos cél mellett teszi le a voksát. A képviselők sajnálattal állapítják meg, hogy az Unión kívüli több más országban még csak most kezdik el megvitatni a hozzájárulások fokozását.

A képviselők az Európai Bizottságot és a tagállamokat arra is felszólítják, hogy már 2020-ra csökkentsék az üvegházhatású gáz kibocsátást, és az erre vonatkozó vállalásokat a katowicei éghajlatkonferencián mutassák be.

Ha a nagyobb gazdaságok nem vállalnak az unióshoz hasonló kötelezettséget az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, akkor fenn kell tartani a kibocsátásáthelyezésre (a szennyező iparág EU-n kívülre vándorlására) vonatkozó rendelkezéseket, fogalmaztak a képviselők. Erre az európai ipar versenyképességének fenntartása miatt van szükség.

Az unió költségvetésének szintén összhangban kell állnia a nemzetközi vállalásokkal. Az unió 2020 utáni hosszú távú költségvetését az éghajlat- és energiacélokkal a fejben kell összeállítani, mondták a képviselők. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokat a lehető leghamarabb 20-ról 30 százalékra kell emelni, a többi kiadást pedig összhangba kell hozni a Párizsi Megállapodással. A kiadások nem finanszírozhatnak olyan célokat, amelyek ellentétesek az éghajlatváltozást korlátozni kívánó törekvésekkel.

Az uniónak emellett létre kellene hoznia egy célzott és automatikus uniós közfinanszírozási mechanizmust, amely hozzájárul az uniós részvételhez az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló, 100 milliárd dolláros forrás megteremtésében. Ez az állásfoglalás jelenti majd a lengyelországi Katowicében megrendezendő éghajlatkonferencián az Európai Parlamentet képviselő küldöttség mandátumát.

Facebook-Cambridge Analytica: a képviselők lépéseket kérnek a felhasználók magánéletének védelmében

A Facebook-Cambridge Analytica botrány következményeként a képviselők a Facebook teljes auditját kérik, és fellépést sürgetnek a választások befolyásolása ellen. A képviselők a Facebook teljes uniós kivizsgálását kérik. A választási szabályokat az új digitális valóság fényében felül kell vizsgálni. A tagállamoknak ki kellene vizsgálniuk, hogyan használják kártékony célokra külső erők az online felületeket. 

A képviselők a csütörtökön elfogadott állásfoglalásban felszólítják a Facebookot,  engedje meg, hogy az uniós szervek egy teljes körű vizsgálat keretében mérhessék fel a vállalat adatvédelmi rendszerét és a személyes adatok Facebook által nyújtott védelmét. 2018 elején derült fény arra, hogy illetéktelenek 87 millió Facebook-felhasználó adatait szerezték meg és használták fel illegálisan.

A képviselők szerint a Facebook nem csak az uniós polgárok bizalmával élt vissza, hanem az uniós jogot is megsértette. Ezért azt ajánlják, hogy a Facebook hozza összhangba rendszerét  az uniós adatvédelmi törvényekkel. A törvényhozók megjegyzik, hogy a Cambridge Analytica által megszerzett adatokat politikai célokra használhatták fel a brexit szavazás mindkét térfelén, és az Egyesült Államok 2016-i elnökválasztása során. A képviselők sürgős fellépést kérnek az európai választásokat manipulálását célzó kísérletek ellen, és olyan választási szabályozást várnak, amely szembenéz a digitális valósággal.

A közösségi médián várható befolyásolás megakadályozása végett a képviselők az alábbiakat javasolják:

– hagyományos, offline választási biztosítékok alkalmazását az online környezetben: szabályokat a választási kiadások átláthatósága és korlátozása végett, a kampánycsend betartását, és a jelöltekkel való egyenlő bánásmódot;

– a fizetett online politikai hirdetések és megrendelőjük egyértelmű felismerhetőségének és beazonosíthatóságának biztosítását;

– a választási célú profilalkotás betiltását, beleértve a politikai irányultságot felfedő, online magatartáson alapuló profilalkotást;

– a közösségimédia-platformok jelöljék meg a „zombigépek” által megosztott tartalmakat, gyorsítsák fel a hamis felhasználói fiókok törlését, és független tényellenőrzőkkel és tudományos szakemberekkel együttműködve kezeljék a hamis információkat; és

– a tagállamoknak az Eurojust segítségével kellene kivizsgálnia a külső erők feltételezett kártékony tevékenységét az online politikai térben.

Az állásfoglalás a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg és a képviselők közötti májusi párbeszédet, valamint az azt követő három meghallgatást összegzi és zárja le. Az állásfoglalás a Facebook elleni szeptember 28-i adattámadásra is utal.

„Globális problémával állunk szemben, amely máris éreztette hatását a különböző európai népszavazások és választások eredményeiben. Az állásfoglalás felsorolja a szükséges lépéseket, beleértve a Facebook független auditját, a saját versenyjogi szabályozásunk frissítését, és a további intézkedéseket a választások biztonsága érdekében. Muszáj most lépnünk, és nem pusztán az internetes platformok iránti bizalom helyreállítása miatt, hanem az állampolgárok magánéletének védelme és a demokratikus rendszerbe fektetett bizalom fenntartása érdekében is” – fogalmazott az állampolgári jogi bizottság elnöke, a jelentéstevő Claude Moraes brit szocialista képviselő. 

Útdíjreform a tisztább járművekért és a tisztességes díjszabásért

Az útdíjat a használat időtartama alapján kivető országoknak távolság alapú díjazásra kell átállniuk 2023-ig a teherautók és buszok, 2027-ig pedig a kisteherautók esetében, döntött a Parlament csütörtökön. Alapelvek, amelyeket a tagállamokban be kell tartani útdíj kiszabásakor. Teherautókra, buszokra és kisteherautókra vonatkozik, célja, hogy segítsen a kibocsátási célok elérésében. Az útdíjnak idő helyett távolság alapúnak kell lennie.

A szabálytervezet célja, hogy hozzájáruljon az uniós közlekedési ágazatra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez, és hogy tisztességesebb legyen a kiszabott útdíj összege. A szabályok a már most kivetett díjakra és a tervezett díjakra egyaránt vonatkoznak, de csak a transzeurópai közúti közlekedési hálózaton érvényesek.

Azért, hogy a járművek a valós úthasználatuk alapján és az általuk kibocsátott szennyezőanyag mennyiségének függvényében fizessenek, az útdíjakat 2023-tól a nehéz-gépjárművek és a nagyobb (azaz 2,4 tonnásnál nehezebb) teherautók, 2027-től pedig a kisteherautók és a minibuszok esetében is távolság, és nem idő alapján kell számolni.

A környezetbarát járművek szélesebb körű elterjedésének ösztönzése céljából a tagállamoknak a széndioxid-kibocsátás alapján is eltérő útdíjszabást kell alkalmazniuk.

2021-től a nehéz-gépjárművekre és a nagyobb teherautókra útdíjat kiszabó tagállamoknak az útdíjak mellett a közlekedésből származó lég- és zajszennyezés miatt is díjat kell szedniük. 2026-tól ezt a díjat az összes járműkategóriára be kell vezetni.

A jelenlegi szabályozás által megengedett mentességek megszüntetése céljából a tagállami útdíjaknak 2020-tól minden nehézgépjárműre és az áruszállításban egyre gyakrabban használt nagyobb teherautóra vonatkozniuk kell. A mostani szabályok szerint a tagállamok a 12 tonna alatti nehézgépjárműveket és buszokat kivonhatják a szabályozás alól.

Az új szabályok ugyanakkor megengedik, hogy a tagállam kedvezményes tarifát szabjon ki például nem sűrűn lakott területeken vagy külvárosokban használt könnyűgépjárművekre.

Annak érdekében, hogy a csak alkalmanként autóba ülők és a más tagállamból érkezők tisztességes eljárásban részesüljenek, a szabályok felső határt szabnak a személyautókra vonatkozó rövidtávú matricák árának. Egy hetes és egy napos matricákat is árusítani kellene, fogalmaztak a képviselők.

„Az Európai Parlament ma nagyot lépett előre a felhasználó fizet és a szennyező fizet elvének alkalmazása terén. A javaslat az európai közlekedéspolitikában is fordulópontot jelent, hiszen nagyobb figyelmet szentel a széndioxid-kibocsátásnak és az ágazat okozta légszennyezésnek” – mondta Christine Revault d'Allones Bonnefroy, a jelentéstevő francia szocialista képviselő.
A Parlament 398 szavazattal, 179 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el az első olvasatban képviselendő álláspontját. A szabályok végső formájáról a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal folytat majd tárgyalást a Parlament, amint a Tanács megállapodik saját álláspontjában.

A Az újfasiszta és neonáci csoportok európai betiltását kéri az Európai Parlament bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A zsivány Orbán szövetségese szerezte meg a sovány többséget a szlovén választásokon az előrejelzések szerint – ezzel, a kritikát csöppet sem mellőző címmel számol be a Bloomberg az eredmény aktuális állásásról. A Szlovén Demokrata Párt helyzetét is elemezve a cikk kiemeli, hogy Janez Jansa együtt kampányolt Orbán Viktorral, aki nem csak a menedékkérők elleni gyűlöletbeszédet hajtogatta, hanem követendő példaként hivatkozott az illiberális demokráciára is. Emellett megjegyzi azt is, hogy az olasz választások eredménye is ezzel egy irányba mutat, az uniós renitensek egymásra találtak.

Nem csak jópofáskodás volt ez a tárgyalás – tudatta Szijjártó Péter az amerikai Hot Air blogoldallal, amiről azt kell tudnunk, hogy a rendkívül népszerű jobboldali blogger, Michelle Malkin alapította 10 éve. Az álnéven író szerző, Jazz Show a címben azt a mondatot emelte ki, amit a Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel folytatott találkozó után a magyar tárcavezető mondott: Magyarország nem csatlakozik az Egyesült Államokat hisztérikusan bíráló európai kórushoz. Ellenben számos esetben kiállt mellette. Mert hazánk az ENSZ-ben nem egyszer akadályozta meg, hogy Amerikát elítéljék vagy egyhangú nemleges döntést hozzanak ellene, mint például a Trump-féle jeruzsálemi döntés nyomán felterjesztett ENSZ-határozat alkalmával. Persze mindez olyan európai összefüggésben érdekes, hogy az utóbbi napokban Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is új szövetségesek után néz, hátat fordítva Trumpnak. Előbbi Kína felé kacsintgat, utóbbi egyelőre csak nyilvánosan bírálja az acélra és az alumíniumra kivetett büntetővámok miatt. Ellenben az Európában növekvő Amerika-ellenesség mellett szövetségesek is adódnak, Orbán után feltehetően Olaszország is felsorakozik. A konzervatív Jazz Show ugyanakkor kétli, hogy ezek a szövetségek túlélnék a Trump utáni korszakot is.

A The New York Times is Olaszországról, mint Trump leendő szövetségeséről mereng el, mivelhogy utóbbi minden bizonnyal újratárgyalja viszonyát Brüsszellel, hisz’ az új olasz kormányfő unióellenes retorikája és a migránsügyben vallott álláspontja azokhoz húzza, akik – mint Orbán – frontot nyitottak az unióval szemben. Az illiberális demokrácia Európában erősödő szerepét sem mellőzi a szerző.

Sőt a CNN-en is megjelent ez a vonulat, mégpedig a neves újságírónak, Fareed Zakariának a Steve Bannonal készített interjújában. Trump elnök kirúgott nemzetbiztonsági stratégája Magyarországról Olaszországba sietett újabb szövetségest keresni, s nemcsak erről, hanem az alt-right és populista Trump-féle irányzat térhódításáról is beszélt – érintve Magyarországot is, amelyik nem bírálja Trumpot. Az egykulcsos adó kapcsán is szóba került hazánk, és Steve Bannon szerint ez is követendő példa, akárcsak számos európai országban a határozott migránsellenes intézkedések, mint például a határ menti kerítésépítés.

Trump másik ex-bizalmasáról, a brit–magyar származású Gorka Sebestyénről pedig a The Guardian azt a hírt kürtölte szét – valóban ennyire fontos? –, hogy június 7-én az Oxford Union egyetemi társaságnál tart előadást. Persze, rögtön az elején tisztázza, hogy Gorkának azért kellett mennie a Fehér Házból, mert kapcsolatba hozták magyar szélsőjobb szervezetekkel. Ugyanakkor az egyetemisták szervezete, az Oxford Union közleményében – a brit napilappal szemben azt állította Gorkára hivatkozva –, hogy azért kellett mennie a Fehér Házból, mert úgy látta, hogy kollégái a „Tegyük Amerikát ismét naggyá!” platformot kikezdték, amiben ő viszont kezdettől fogva mélyen hitt. Az Oxford Union egyébként egykoron olyan tekintélyes személyiségeket hívott meg vitára, mint Winston Churchill, Ronald Reagan, Teréz anya, Jimmy Carter és Bill Clinton. OJ Simpson meghívása azonban hatalmas vihart kavart.

A kanadai The Rebel Media portál videóinterjút készített az Asia Times kolumnistájával, David Goldmannal, aki dicsérte Orbán Viktort:  A magyarok nem engedik be a muzulmánokat, így azért, mert miután elűzte a muzulmán bevándorlókat az országból, a magyar zsidók teljes mértékben biztonságban érzik magukat. Ezentúl még civilizációs válságról is beszélt Goldman, s itt Trumpot  Orbánnal egy platformra hozva közölte, ebben is azonos nézetet vallanak.

A Merkel, Macron elfordul Trumptól, Orbán és szövetségesei egyre közelednek hozzá bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Európa populistái fölöttébb nyitottak a szélsőjobbos Steve Bannon tanácsaira – állapítja meg az osztrák Der Standard azok után, hogy Trump egykori nemzetbiztonsági stratégája szerdán Budapesten tartott előadást az „Európa jövője” címmel rendezett konferencián. Sőt egyenesen a populisták messiásaként jellemzi őt – miként azt a fogadtatásából leszűrte a tudósítás.

Orbán és Steve Bannon szeretik, kedvelik egymást – ennek még a The New York Timesban is nyoma volt, s a szélsőjobb politikus szerint azért szeretik Orbánt, mert ő menti ki a magyarokat a nyugati civilizáció romjai közül. Bannon és Orbán személyesen találkoznak is, azonban erről sem tudtunk meg egyelőre részleteket. Trump és Orbán népszerűségüket alapvetően annak köszönhetik – vetette össze a sokban hasonló két politikust Bannon az előadásában, hogy mindketten küzdenek a migránsok ellen. A Fehér Házban egykor dolgozott politikus Európában toboroz és gyűjt híveket Trump támogatásához, mert itt látta feléledni a nacionalista és populista politikát. Úgyis mondhatni, Steve Bannon megüli az európai populista hullámot! A Breitbart News lemaradt az eseményről, legalábbis a lapszemle összeállításakor még nem volt nyoma a lapban annak, hogy egykori vezető szerkesztője meglehetősen sikeres előadást tartott Budapesten.

A különutas Orbán Viktor ma már ismét kavargatja a bográcsban a gulyást – utal a gulyáskommunizmusra elemzésében Mike Gonzales, aki George Bush elnök kormányában dolgozott, s most a konzervatív amerikai Heritage Alapítvány kiadványában, a The Daily Signalban jelentette meg írását. Négy éve még csak ijesztgetett Orbán az illiberális társadalmi rendszerrel, a minap pedig bejelentette, a liberális demokrácia halott, s az új irányt szabott európai kollégáinak, a keresztény demokráciát. Mike Gonzales szerint több oka is van annak, miért érdemes Orbánra figyelni. Egyrészt fölényesen megnyerte a választást, másrészt az Angela Merkellel folytatott filozófiai harcban – a migránskérdésben – diadalt aratott, és sikerült legyőznie Sorost is, aki végül elhagyta Magyarországot.

A vallásosság és a vallástalanság egymást váltó európai történelmi periódusain végigszaladva a szerző úgy véli, a keresztény értékek tagadásának korszakában szabadult el a gyűlöletbeszéd, üresedtek ki az alapértékek, lettek nyitottak a határok. Amerikának is hasonlóképpen kellene látnia magát, úgy, mint ahogy Orbán látja a nemzetét, amely egyedülálló a népek tengerében, önálló és megőrizte függetlenségét. Sajátos logikát követve Mike Gonzales állítja, hogy „Orbán nem Putyin, nem Castro és még csak nem is Hszi Csin-ping, mert nem veszi el mások szabadságát, a többség az alkotmányosság keretében a kisebbségek jogait is biztosítja, és működik a fékek és ellensúlyok rendszere is”.

Európa megváltozott és ebben a változásban érdemes Orbán útmutatásaira odafigyelni, még ha Amerika és Nyugat-Európa nem tud is érdemben reflektálni erre, mindenesetre az az értékrend, amit Orbán kínál, megszívelendő.

A Human Right Watch egy tömör bekezdésben figyelmezteti Brüsszelt, miért késlekedik cselekedni, amikor Magyarországon a kormány idegengyűlöletet szítva diszkriminálja a migránsokat és most a független civileket igyekszik elhallgattatni. Meddig tűri ezt az Európai Néppárt? Addig, amíg meg nem fertőzi az Európai Uniót?  A szervezet kampányt indított, arra kérve támogatóit, hogy erről kérdezzék az Európai Néppártot és pártcsaládjait, például a Merkel-féle CDU-t, illetve szavazzanak azért, hogy kitegyék a Fidesz szűrét a Néppártból. A „Védd a demokráciát Magyarországon!” címmel közreadott kampányanyagban olvashatjuk ezeket a sorokat.

A Reuters a budapesti VIII. kerületből ad hangulatjelentést egy nem Fidesz-szavazót megszólaltatva, aki elmondja, érteni véli, miért szavaztak többen a Fideszre április 8-án. A több mint ezer beteget ellátó háziorvos szerint erre kellő magyarázattal szolgál, hogy dübörög a gazdaság, emelkedtek a bérek, látványosan csökkent a munkanélküliség, és Orbán meg is védi az embereket – biztonságot, békét garantálva a migránsokkal elleni sikeres küzdelemben. Ehhez még hozzá lehet adni azt is, hogy rendben tartotta, szépítette a kerületet Kocsis Máté volt polgármester. Az embereknek semmi panaszuk nem lehetett. Tölgyessy Pétert is megkérdezte a tudósító, aki szerint Orbán mindig talál ellenséget, egyiket a másik után, hogy az emberekben félelmet keltve igazi védelmezőként tűnjön ki mindenki közül. 

Töméntelen mennyiségben áradt az olvasókra a Szlovéniából hazatérő román munkások magyarországi balesete Ceglédbercelnél, amelynek kilencen estek áldozatul. Legfőképp a sofőr által készített élő facebook-közvetítés miatt figyeltek fel a külföldi beszámolók a tragédiára – például az amerikai ABC tv.

A A kommunizmus gulyását főzi Orbán? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A tagállamoknak gyorsan döntésre kell jutniuk abban, hogy Lengyelország esetében fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének kockázata, és ha igen, akkor helyreállító javaslatokat kell tenniük. A képviselők 422 szavazattal 147 ellenében 48 tartózkodás mellett támogatták az Európai Bizottság december 20-i döntését, amelyben a testület az  Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdésében foglalt eljárás elindítását javasolta az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata miatt és Lengyelországot a helyzet orvoslására szólította fel. 

A képviselők felszólítják a Miniszterek Tanácsát, hogy a 7-es cikkely első bekezdésének megfelelően hozzanak sürgős intézkedést és a Parlamentet a folyamat minden lépéséről alaposan tájékoztassák.

A témában elfogadott novemberi EP-állásfoglalás szerint az országban fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata, ideértve a jogállamiság helyzetét. A Parlament szerint aggodalomra ad okot a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás és az alapjogok helyzete is.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amelyet eddig még sosem alkalmaztak, az uniós alapértékek megtartatását szolgálja, és a tagállamok ellen szóba jövő szankciókat is tartalmazza.

A 7. cikk (1) bekezdése szerint  a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. Az eljárást a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság kezdeményezheti.

A tanácsi döntéshez a tagállamok négyötödének támogatása és az EP hozzájárulása kell. A 7-es cikkely (2) bekezdése szerint a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van.

A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.03.01)
Vita Timmermans bizottsági alelnökkel (2018.02.28.)
Lengyel jogállamiság és a híres 7-es cikkely (infografika)
EP Kutatószolgálat: Az EU jogállamisági mechanizmusa (2016. január – angolul)
Lengyel jogállamiság – multimédia csomag

Alapjogok az EU-ban: a jogállamiság védelme, a gyűlöletbeszéd kezelése

A képviselők elítélik, hogy bizonyos pártok és politikai vezetők jóvoltából a gyűlöletbeszéd mindennapossá vált – olvasható az EP évértékelőjében.

A 429 szavazattal 135 ellenében 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint mivel az EU-ban egyre gyakoribb a jogállamiság megsértése, a 7-es cikkely alkalmazására a továbbiakban nem lehet elvi lehetőségként tekinteni. A képviselők újra felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia megvédésére szolgáló európai mechanizmust.

Az EP aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállam szigorúbb menekültügyi és migrációs politikát folytat és bizonyos országok ezen a területen nem felelnek meg teljes mértékben vállalt kötelezettségeiknek, amikor nem megfelelően és a menedékkérők méltóságát tiszteletben tartva járnak el. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a Földközi-tengeren érkezők több mint negyede gyermek, akiket meg kell védeni az erőszaktól és a hátrányos megkülönböztetéstől.

A gyűlölet, az internetes és egyéb gyűlöletkeltés aggasztó arányokat ölt, a képviselők pedig elítélik, hogy ezt politikai vezetők és pártok táplálják azzal, hogy normává emelik.

A dokumentum az EP válasza a Bizottság 2016-i éves vonatkozó értékelésére. A képviselők a kisebbségek, ideértve a romák és LGBTI emberek jogait, az embercsempészetet, az internetes gyűlöletkeltést, a hamis hírek terjesztését és a tömeges megfigyelést, valamint a gyermekek jogainak érvényesülését is vizsgálták.

Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.03.01)

A vita felvételről (2018.02.28)

Frank Engel (EPP, Luxemburg) jelentéstevő

Az eljárás lépései (angolul)

Azonnal el kell zárni a terroristák pénzcsapjait

Európai pénzügyi hírszerző platform felállítása. Az átláthatatlan rezsimek területén működő egyének és szervezetek listázása. Gyanús szervezetek, tranzakciók, az előre fizetett hitelkártyák és virtuális valuták nyomon követése.

A terroristák pénzcsapjainak elzárása végett az EP a gyanús szervezetek, alapítványok, tranzakciók fokozott megfigyelését és hatékonyabb tagállami információcserét javasol.

A fegyverek, olaj, drogok, cigaretták és műkincsek illegális kereskedelmének visszaszorítása is kardinális a terrorizmus elleni küzdelemben – olvasható az 533 szavazattal 24 ellenében 43 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott szövegben.

A pénz egy részét Európában bizonyos szorosan együttműködő nonprofit szervezetek, alapítványok és hálózatok termelik, amelyek fedőszervként működnek.

A képviselők sürgetik a Tanácsot, a Bizottságot és az EU Külügyi szolgálatát, hogy

•    hozzanak létre a terrorista hálózatok pénzügyi támogatására vonatkozó információk megosztására összpontosító európai pénzügyi hírszerző platformot, amelyet az Europolon belül lehetne működtetni,

•    állítsák össze az olyan személyek és szervezetek jegyzékét, akik/amelyek kevéssé átlátható országokban tevékenykednek és gyanús pénzügyi tranzakciókat hajtanak végre, illetve kövessék jobban nyomon az illegális kereskedelemben, a csempészetben, a hamisításban működő szervezeteket,

•    kötelezzék a bankokat, hogy kövessék nyomon az előre fizetett hitelkártyákat, biztosítandó, hogy azokat csak banki átutalással és beazonosítható személyek számláiról lehessen feltölteni;

•    kövessék nyomon az olyan oktatási intézményeket, központokat, jótékonysági szervezeteket és kulturális egyesületeket, ahol fennáll a megalapozott gyanú, hogy terrorista csoportokkal állnak kapcsolatban,

•    értékeljék, hogy az e-szerencsejáték, a virtuális pénznemek, a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a pénzügyi technológiák segítik-e a terrorizmus finanszírozását és vajon szükség van-e uniós szabályozásukra.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető

A vita felvételről

EP háttéranyag az Iszlám Állam iraki és szíriai jelenlétéről (angolul)

Interjú Javier Nart (ALDE, ES) jelentéstevővel

Az eljárás lépései

A A hetedik cikkely fenyegeti Lengyelországot – az EP támogatja a fellépést Varsó ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

• Az IT-vállalatok az értékelésben részt vevő szervezetek és közintézmények által bejelentett jogellenes gyűlöletbeszédnek átlagosan 70%-át eltávolították. Ez az arány folyamatosan javul a 2016-i első és a tavalyi második értékeléskor mért adatokhoz (28%, illetve 59%) képest.
• A kezdeményezésben részt vevő IT-vállalatok mindegyike maradéktalanul teljesíti azt a célt, hogy 24 órán belül értékeli a bejelentések többségét; az átlagos arány meghaladja a 81%-ot.

Az eredmények ellenére továbbra is vannak hiányosságok, amelyeket meg kell szüntetni:

• A bejelentések átlagosan csaknem egyharmada esetében a használók továbbra sem kapnak választ.
  • A rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló jogszabályok előírják, hogy a jogellenes online és offline gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit büntetőeljárás alá kell vonni. A vállalatok a bejelentett ügyeknek átlagosan ötödéről tesznek bejelentést a rendőrségnek vagy az ügyészségnek is (bár az arány jócskán megkétszereződött a legutóbbi értékelés óta). A rendőrség kötelessége az ilyen ügyek kivizsgálása.

A Bizottság a civil társadalmi szervezetek segítségével továbbra is nyomon követi majd a kódexben vállalt kötelezettségek teljesítését, és az a célja, hogy további online platformokra is kiterjessze az ellenőrzést.

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az EU-nak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelőssége van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az egész világon. Ugyanakkor ezen szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd.

Válaszul a rasszista és az idegengyűlölő online gyűlöletbeszédre, a az Európai Bizottság és négy nagy IT-vállalat (Facebook, Microsoft, Twitter és YouTube) 2016. májusban az interneten folytatott jogellenes gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexet fogadott el.

Ezt a harmadik értékelést 27 tagállam azon nem kormányzati szervezetei és közintézményei végezték, amelyek bejelentéseket tettek. 2016. december 7-én a Bizottság ismertette az első nyomonkövetési eljárás eredményeit a magatartási kódex végrehajtásának értékelése céljából. 2017. június 1-jén közzétette a második nyomonkövetési forduló eredményeit.

Szeptember 28-án a Bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben iránymutatást nyújt a platformoknak a jogellenes online tartalom eltávolítására szolgáló bejelentési és intézkedési eljárásokról. Ez az útmutató kiemeli a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem fontosságát, valamint azt, hogy folytatni kell a magatartási kódex végrehajtására irányuló munkát.

2018. január 9-én több európai biztos találkozott az online platformok képviselőivel, hogy megvitassák a jogellenes online tartalom, így az online terrorista propaganda, és az idegengyűlölő, rasszista gyűlöletbeszéd, valamint a szellemitulajdon-jogok megsértésének terjedése elleni küzdelemben elért eredményeket (lásd: együttes nyilatkozat).

# Tájékoztató – A magatartási kódex harmadik nyomonkövetése

# A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex

# Tájékoztató a harmadik értékelés eredményeiről

# Fellépés a jogellenes online gyűlöletbeszéd ellen: kérdések és válaszok

# Az első értékelés eredménye (2016. december)

# A második értékelés eredménye (2017. június)

Magyarország kiemelten érintett: miniszteri csúcstalálkozó a levegőminőség javításáért
 
Karmenu Vella környezetvédelmi biztos miniszteri szintű csúcstalálkozót hívott össze január 30-ra a levegőminőség témájában, ezenfelül pedig új intézkedések meghozatalát jelentette be abból a célból, hogy a tagállamok könnyebben meg tudjanak felelni a környezet védelmét szolgáló uniós jogszabályoknak.
 
A brüsszeli csúcstalálkozó megrendezésére a megoldáskeresés jegyében kerül sor, az Európai Unióban ugyanis súlyos problémát jelent a légszennyezés. A megbeszélésekre annak a 9 tagállamnak – köztük Magyarországnak – a miniszterei kaptak meghívást, amelyek ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az előírt légszennyezettségi határértékek túllépése miatt. A csúcstalálkozó lehetővé teszi, hogy az érintett tagállamok miniszterei bizonyítékkal szolgáljanak azt illetően, hogy országuk megfelelő lépéseket fog hozni a jelenlegi helyzet késedelem nélküli orvoslása és az európai uniós jogszabályok betartása érdekében.
 
# A környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést célzó cselekvési terv

A Sikeres az Európai Bizottság kezdeményezése az online gyűlöletbeszéd ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Másrészt túllihegték az Közép-európai Védelmi Együttműködést, mert aktivitásuk nem látszik, még honlapjuk sincs, legfeljebb miniszterek egyeztettek, és volt egy ausztriai közös hadgyakorlat.

Az EUobserverből megtudjuk, hogy az olasz kormányfő és Jean-Calude Juncker közös vacsorán tárgyal a Visegrádi Négyekkel a migrációs megállapodás tető alá hozásáról, de megegyezés híján aligha tartanak közös sajtótájékoztatót ma – szivárgott ki. A minősített többségi szavazástól is eltekinthetnek a további feszültségek elkerülése és a konszenzus végett.

A Reuters pedig úgy tudja, hogy a V4-ek 35 millió eurót fognak felajánlani Olaszországnak cserébe azért, hogy Líbiából ne jöhessenek át a menekültek Európába.

Nem következmények nélküli, ha elveszítjük hitünket a szólásszabadságban – kezdi írását a Bloomberg publicistája, aki két témát jár körbe. Magyarország a választási kampányba való beavatkozásnak tekinti, hogy az amerikai külügyminisztérium pályázattal és 700 ezer dollárral támogatja a független magyar médiát. Lengyelország hasonlóképp gondolkodik, amikor kifogásolja például az ott regisztrált amerikai sajtóorgánumok kormányellenes tüntetésekről szóló beszámolóit. Ám tegyük fel a kérdést: vajon nem ugyanezt teszik az amerikaiak, amikor az oroszok elnökválasztásba történt média-beavatkozása ellen ágálnak? Amikor a Russia Today és a Szputynik tudósításaival problémájuk van?  A két helyzet kísértetiesen hasonlít egymásra, s hogy mi a helyes, arra az amerikai alkotmány első kiegészítése adhat magyarázatot. Az alkotmány ezen passzusa nem korlátozza ugyan az amerikaiak sajtószabadságért folytatott határon kívüli harcát, és viszont, kivéve, ha bármely esetben veszélyes a demokráciára. Ez esetben a szerző a problémát leginkább abban látja, hogy az Egyesült Államok nemzetközi tekintélye és szerepe a médiaszabadság frontján mára látványosan meggyengült. 

A lengyel alapítású Visegrad Insight is a sajtószabadság helyzetével foglalkozik a V4-ek országaiban, s Beata Balogová megállapítja, hogy a magyar és a lengyel közszolgálati média épp olyan, mintha a kormány pr-cége, -minisztériuma lenne, nem beszélve a saját oligarcháik kezében összpontosuló sajtótermékeiről. A szlovákok és a csehek egyelőre csak tendálnak ebbe az irányba.

A dublini Királyi Akadémián tartott beszédében és az azt követő sajtónyilatkozatban Navracsics Tibor EU-biztos arra figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy mind Londonnak, mind Brüsszelnek tartania kell szavát a kialkudott feltételekhez és már egyszer lefektetett megállapodásokhoz a kölcsönös bizalom alapján, tekintve a határvédelmet és az uniós polgárok jogainak tiszteletben tartását – írja az Irish Times. S ez vonatkozik arra is, hogy Navracsics szerint nem lehet az Európa kulturális fővárosa egyik ír város sem 2023-ban, ha egyszer 2019-ben kilépnek az unióból. Márpedig Belfast és még két ír város is pályázatot nyújtott be a cím elnyerésére.

Vasárnap óta visszatérő és kiemelt téma a nemzetközi sajtóban a Sorosra utaló, szénné égett disznót ábrázoló fideszes facebook-posztja. A Deutsche Welle többszöri próbálkozás ellenére sem kapott választ Pócs Jánostól a kérdéseire, aki persze tagadta, hogy bármilyen utalás lenne a képen Soros Györgyre.

A cikk szerint a kormányzati propagandát egyre jobban átitatja a gyűlöletbeszéd, ami a választás közeledtével még veszélyesebb lehet, hisz’ az a magyarok egyre nagyobb részére hatással van, és ez a „jobbikosodás” irányba tett lépés eredménye. Eközben ahol teheti, üti a Jobbikot Orbán kormánya, legutóbb az ÁSZ-vizsgálattal. A kérdés itt most már az, vajon miért nem nyugtalanítja a Számvevőszéket a Fidesz hasonló gyakorlata. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a CEU sorsának kilátástalanságáról ír diákok megszólaltatásával, akik elpanaszolják, hogy a gyűlöletkampány következtében már őket is éri inzultus az utcán, ennek ellenére az egyetemen jól érzik magukat a teljes bizonytalanság ellenére is. Michael Ignatieff rektor dühös, mert nem vonják be őket a kormányközi tárgyalásokba – nyilatkozta –, és ezért hosszú távra nem is tudnak tervezni, noha a Bard College-dzsal már van megállapodása az egyetemnek és New York államnak, ami az egyik követelmény teljesítése lenne.

Másrészt az egyik kolléga elmondása szerint Németh Zsolt megjelenése egy rendkívüli előadásukon, hosszú ideje az első kormányzati figuraként az egyetemen, akár jót is jelenthetne.

A Pénzt ajánlanak a menekültek Líbiában maradásáért bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A magatartási kódex első évfordulóján közzétett értékelésből kitűnik, hogy a cégek nagyot léptek előre a kötelezettségvállalásaik teljesítésében. A ma közzétett eredmények azt mutatják, hogy EU-szerte a bejelentett tartalmak 59,1%-át törölték. A jogellenes gyűlöletbeszédeket Magyarországon a bejelentések 94,5%-ának esetén távolították el a platformokról, ami a 24 vizsgált tagállam közül a legmagasabb arányt jelent.

A Bizottság folytatja a magatartási kódex végrehajtásának ellenőrzését a társadalmi szervezetek segítségével. Az IT-vállalatoktól különösen a megjelölt tartalmak elemzése során alkalmazott szempontok átláthatósága és a felhasználóknak adott visszajelzések terén várunk előrelépést. Ezen értékelés eredményeit a Bizottság a digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelésében bejelentett munka részeként fogja figyelembe venni. A Bizottság folytatja munkáját az IT-vállalatok és a nemzeti hatóságok közötti hatékony együttműködés előmozdítása érdekében. (A teljes közlemény itt olvasható.)

• Bővebben a magatartási kódexről
• Az értékelés eredményei
• Áttekintő diagramok
• A jogellenes online gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódex
• A magatartási kódex első értékelése

A Az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Megvizsgálja továbbá, hogy e jogokat tavaly hogyan alkalmazták a különféle uniós szakpolitikákban és a tagállamokban. A jelentés megjegyzi, hogy 2016-ban az EU fontos lépéseket tett azért, hogy

a határon átnyúló szülői felelősséggel kapcsolatos vitákban gondoskodjék a gyermekek védelméről; segítse a nemzetközi párok számára a vagyonjogi szabályok tisztázását; online vitarendezési platformot nyitott a fogyasztóvédelem megerősítésének segítésére; megállapodott a Facebookkal, a Twitterrel, a YouTube-bal és a Microsofttal a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódexről; fontos párbeszédet folytatott a jogállamiságról a tagállamokkal.

Az adatvédelmi reform 2016. áprilisi végső elfogadása egyetlen szabálysort állapított meg, mely szabályok az emberek számára könnyebben hozzáférhetővé teszik saját személyes adataikat, biztosítják az adathordozhatóság jogát, tisztázzák a „személyes adatok tárolásának a megszüntetéséhez való jogot”, és bizonyos jogokat biztosítanak a személyes adatok megsértése esetén.

A Bizottság létrehozta továbbá az EU–USA adatvédelmi pajzsot, és megkötötte az adatvédelmi keret-megállapodást, hogy jobban védje az európai polgárok személyes adatait az USA-ba történő adattovábbítás közben.

A tisztességes eljáráshoz való jognak ugyancsak konkrét joghatást biztosítottak 2016-ban azáltal, hogy irányelveket fogadtak el az ártatlanság vélelméről és a tárgyaláson való jelenlét jogáról, a költségmentességről, valamint a gyermekek eljárási jogairól. (A teljes közlemény itt olvasható.)

2016. évi jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról (angolul)

A jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum (angolul)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

Európai igazságügyi portál

  
Európai szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság és az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma tette közzé a szomszédság egészére kiterjedő első közös jelentést a 2015-ben felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásáról. Az elhúzódó válságokból és az uniós szomszédság geopolitikai jelentőségéből egyértelműen kitűnik, hogy az EU-val szomszédos országokhoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolatok javítása szempontjából mennyire fontos a szilárd szakpolitikai keret megléte.

A 2015. végi felülvizsgálatot követően a mai közös jelentés megerősíti, hogy ez a szakpolitika központi szerepet játszik az uniós szomszédság stabilizációjának előmozdításában. A jelentés rávilágít, hogy a felülvizsgálatnak köszönhetően felélénkültek az EU és a szomszédos országok közötti kapcsolatok, ami lehetővé tette az EU és a partnerországok fő érdekeinek hangsúlyosabb figyelembevételét, különös tekintettel a szomszédos országok fokozott stabilitására és biztonságára. (A teljes, angol nyelvű közlemény itt olvasható.)

Kérdések és válaszok

Jelentés a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásáról

A 2015. novemberi szakpolitikai felülvizsgálat

Az Európai Bizottság európai szomszédságpolitikával kapcsolatos honlapja

A Bizottsági jelentés az Alapjogi Charta alkalmazásáról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.