<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>zsarolóvírusok Archívum - Infovilág</title>
	<atom:link href="https://infovilag.hu/tag/zsarolovirusok/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://infovilag.hu/tag/zsarolovirusok/</link>
	<description>A hiteles hírportál</description>
	<lastBuildDate>Mon, 09 Nov 2020 16:01:36 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.4</generator>

<image>
	<url>https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2023/09/favicon.png</url>
	<title>zsarolóvírusok Archívum - Infovilág</title>
	<link>https://infovilag.hu/tag/zsarolovirusok/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Android-ellenes kártevőáradat</title>
		<link>https://infovilag.hu/android-ellenes-kartevoaradat/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Petrányi-Széll András]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 09 Nov 2020 13:18:17 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hardver]]></category>
		<category><![CDATA[Mobil eszközök]]></category>
		<category><![CDATA[Távközlés]]></category>
		<category><![CDATA[Vírusfigyelmeztető]]></category>
		<category><![CDATA[álcázott kártevők]]></category>
		<category><![CDATA[G-DATA-jelentés]]></category>
		<category><![CDATA[kártevő milliói]]></category>
		<category><![CDATA[zsarolóvírusok]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=66812</guid>

					<description><![CDATA[<p>Nyolc másodpercenként jelent meg új androidos kártevő az első félévben – adja tudtul a G DATA –, tehát az év első hat hónapjában kétmilliónál több kártékony androidos alkalmazás került forgalomba. A múlt év első feléhez mérten jó tízszázalékos növekedést tapasztalt a G DATA az androidos kártevők számában. A német vírusvédelmi cég naponta több mint 11 [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/android-ellenes-kartevoaradat/">Android-ellenes kártevőáradat</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>Nyolc másodpercenként jelent meg új androidos kártevő az első félévben – adja tudtul a G DATA –, tehát az év első hat hónapjában kétmilliónál több kártékony androidos alkalmazás került forgalomba.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A múlt év első feléhez mérten jó tízszázalékos növekedést tapasztalt a G DATA az androidos kártevők számában. A német vírusvédelmi cég naponta több mint 11 ezer új alkalmazást észlelt.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A járvány idején azok az alkalmazások bizonyultak népszerűnek a támadók kezében, melyek koronavírus-követő alkalmazásnak álcázták magukat. Legjobb esetben a járványügyi adatokat megjelenítő alkalmazás a háttérben reklámokat jelenített meg, de gyakori, hogy zsarolóvírust tartalmazott.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A koronavírussal kapcsolatos átverések mellett a támadók egyre gyakrabban használnak úgynevezett droppereket a mobilos kártevők terjesztésére. A dropper egy telepítői csomag Android-alkalmazásra, amely önmagában nem tartalmaz kártevő komponenseket. Második fázisban tölti le és telepíti a kártékony komponenseket, így a támadó jobban elrejti az antivírus-megoldás elől a vírust.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A droppert nem könnyű kifejleszteni, ezért drága támadóeszköznek bizonyul. Azonban igencsak hatékony, hiszen különféle alkalmazásoknak – például játéknak vagy képszerkesztőnek – álcázhatók a kártevők.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A gyermekeket nagyon könnyen be lehet velük csapni, ahogyan az például a Fortnite hamis verziójáról kiderült – ezt különböző weboldalakról, a Play áruház megkerülésével lehetett letölteni.&nbsp;A biztonsági szakemberek esetenként azonban még a Google Play áruházban is találtak kártékony alkalmazásokat.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A G DATA szakemberei szerint az olcsó androidos készülékek súlyos biztonsági kockázatot hordoznak. Ezeket többnyire gyermekeknek vagy nagyszülőknek vásárolják. Csakhogy az ellátási lánc egy pontján – és nem mindig a gyártónál – gyakran kártevő alkalmazást telepítenek rájuk, vagy módosítják az operációs rendszerüket. A kártevőtől ilyenkor gyakran csak az operációs rendszer újra telepítésével lehet megszabadulni.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>A fertőzés első jele lehet az akkumulátor gyors merülése – annak ellenére, hogy új készülékről van szó.&nbsp;A háttérben működő alkalmazások és folyamatok ugyanis növelik a készülékek energiafogyasztását. Egy másik árulkodó jel lehet, hogy a hivatalos banki alkalmazásokat nem tudják telepíteni a használók. A G DATA szakértői azt javasolják, hogy mobiltelefonunkat és tabletünket is védjük antivírus-alkalmazással.</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/android-ellenes-kartevoaradat/">Android-ellenes kártevőáradat</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Váltságdíj: fizetni vagy nem fizetni?</title>
		<link>https://infovilag.hu/valtsagdij-fizetni-vagy-nem-fizetni/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tudósítónktól]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 12 May 2020 11:34:40 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Bűnüldözés]]></category>
		<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[digitális biztonság]]></category>
		<category><![CDATA[Sophos]]></category>
		<category><![CDATA[zsarolóvírusok]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=56415</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az újgenerációs digitális biztonság területén világvezető Sophos ma jelentette be „A zsarolóvírusok helyzete 2020-ban” című nemzetközi felmérésének eredményeit. (Kép: ComputerBild) A kutatás rámutat arra, hogy ha az adatok visszaállítása végett kifizetik a támadókat, az majdnem megduplázza a sikeres zsarolóvírus-támadásból való helyreállás költségeit. A kutatás arra is rávilágít, hogy az állami szektor az, amelyre a legkisebb [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/valtsagdij-fizetni-vagy-nem-fizetni/">Váltságdíj: fizetni vagy nem fizetni?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-background has-luminous-vivid-amber-background-color wp-block-paragraph"><strong>Az újgenerációs digitális biztonság területén világvezető </strong><a href="https://www.sophos.com/en-us.aspx"><strong>Sophos</strong></a><strong> ma jelentette be „A zsarolóvírusok helyzete 2020-ban” című nemzetközi felmérésének eredményeit.</strong> <em>(Kép: ComputerBild)</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">A kutatás rámutat arra, hogy ha az
adatok visszaállítása végett kifizetik a támadókat, az majdnem megduplázza a
sikeres zsarolóvírus-támadásból való helyreállás költségeit. </p>



<p class="wp-block-paragraph">A kutatás arra is rávilágít, hogy az
állami szektor az, amelyre a legkisebb eséllyel hatnak a zsarolóvírusok. A
felmérésben különböző szervezetek 5000 informatikai döntéshozója vett rész hat
kontinens 26 országából.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A
szervezetek fele tapasztalt nagy zsarolóvírus-támadást a múlt 12 hónapban. A
támadások közül, melyek sikeresen átjutottak a szervezetek védelmén, 73%
eredményezte az adatok titkosítását. Egy ilyen támadás hatásának kezelése –
beleértve a többi között a kiesett üzleti tevékenységet, elveszett
rendeléseket, működési költségeket, és nem számolva a váltságdíjat – körülbelül
730 000 dollárra rúgott. A zsarolóvírus-támadást elszenvedett szervezetek 27%-a
ismerte el, hogy kifizette a váltságdíjat.<br>
Világméretben a média, a szabadidős és szórakoztató célú cégekre voltak a
legnagyobb hatással a zsarolóvírusok: a válaszadók közel 60%-a számolt be
támadásról. Az állami szektor volt a legkevésbé érintett: csak a megkérdezett
szervezetek 45%-a válaszolta azt, hogy a múlt egy évben számottevő támadás
érte.&nbsp;<br>
Chester Wisniewski, a Sophos fő kutatójaa többi között elmondta: szervezetek rendkívüli nyomást érezhetnek
arra, hogy kifizessék a váltságdíjat a káros üzemidő kiesés elkerülésére. Elsőre
a váltságdíj kifizetése hatékonynak látszhat az adatok visszaszerzésére. Ez
azonban csalóka. A váltságdíj kifizetése keveset változtat a helyreállás terhén
az időt és költségeket tekintve. Ez amiatt lehet, mert nem valószínű, hogy csak
egyetlen „mágikus” dekódoló kulcsra van szükség. A támadók talán többet
használnak, és az adatok visszaállítása egy összetett és időigényes folyamat
lehet.&nbsp;<br> A megkérdezett IT-szakértőnek több, mint fele volt képes visszaállítani az adatait biztonsági mentésekből anélkül, hogy kifizette volna a váltságdíjat. Az esetek egy nagyon kis részében (1%) a váltságdíj kifizetése nem vezetett az adatok visszaállításához. Ez az arány az állami szektorok szervezeteinél 5%-ra nőtt. </p>



<p class="has-background has-pale-cyan-blue-background-color wp-block-paragraph"><em>A megkérdezett (állami szektorba tartozó) szervezetek 13%-a nem tudta helyreállítani a titkosított adatait. Az arány az összes résztvevőt nézve 6% volt.&nbsp;</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/valtsagdij-fizetni-vagy-nem-fizetni/">Váltságdíj: fizetni vagy nem fizetni?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Koronavírus: bűnözőknek semmi sem szent</title>
		<link>https://infovilag.hu/koronavirus-kiberbunozoknek-semmi-sem-szent/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Petrányi-Széll András]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 21 Feb 2020 14:19:01 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Infotechnológia]]></category>
		<category><![CDATA[Vírusfigyelmeztető]]></category>
		<category><![CDATA[félelmek és kíváncsiság]]></category>
		<category><![CDATA[kiberbűnözők]]></category>
		<category><![CDATA[zsarolóvírusok]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=51755</guid>

					<description><![CDATA[<p>A G Data után a Nemzeti Kibervédelmi Intézet nemzetbiztonsági szakszolgálata is figyelmeztet a koronavírussal kapcsolatos félelmekre alapozó adathalász, zsarolóvírusos tevékenységre. A szakszolgálat közleménye szerint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kíváncsiságra és félelmekre építő csalók jellemzően hamis hírrel keltik fel a megcélzott személyek figyelmét. Például a vírus ellenszerével kapcsolatos áttörésről, alternatív gyógymódokról, egészségügyi eszközök hiányáról és beszerzésükről, megelőző [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/koronavirus-kiberbunozoknek-semmi-sem-szent/">Koronavírus: bűnözőknek semmi sem szent</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-background has-luminous-vivid-amber-background-color wp-block-paragraph"><strong>A G Data után a Nemzeti Kibervédelmi Intézet nemzetbiztonsági szakszolgálata is figyelmeztet a koronavírussal kapcsolatos félelmekre alapozó adathalász, zsarolóvírusos tevékenységre.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A
szakszolgálat közleménye szerint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos
kíváncsiságra és félelmekre építő csalók jellemzően hamis hírrel keltik fel a
megcélzott személyek figyelmét. Például a vírus ellenszerével kapcsolatos
áttörésről, alternatív gyógymódokról, egészségügyi eszközök hiányáról és
beszerzésükről, megelőző intézkedésekről számolnak be. </p>



<p class="wp-block-paragraph">Ahogy
a G Data által is leírt esetben történt, arra is számítani lehet: azt
terjesztik, hogy a vírus az adott településen is felütötte a fejét.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Több
esetben rangos nemzetközi szervezetek nevében megfogalmazott leveleket küldenek
az adathalász csalók, a többi között az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
nevével is visszaélve arra ösztönzik az internet-használókat, hogy nyissák meg
a csatolmányokat. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakszolgálata szerint a
nemzetközi és a hazai közegészségügyi, járványügyi szervek nem küldenek ilyen
információkat e-mailben, ekképpen nem is kérnek érzékeny, személyes adatokat,
és nem kérik bejelentkezési azonosítók megerősítését, megváltoztatását. </p>



<p class="wp-block-paragraph">A
csaló levelek káros kódokat tartalmazó csatolmányokat, vagy káros webhelyekre
mutató hivatkozásokat tartalmazhatnak, amelyek például banki &nbsp;adatok, vagy pénz megszerzésére törekednek.</p>



<p class="has-background has-pale-cyan-blue-background-color wp-block-paragraph"><em>Ezért fontos, hogy mindenki körültekintően kezelje az ehhez hasonló leveleket, senki se nyisson ki csatolmányokat, mindig idejében frissítse szoftvereit, használjon antivírus-megoldásokat. A koronavírus-járványról pedig ne a közösségi csatornákról, hanem a hivatalos szervektől tájékozódjunk.&nbsp;</em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/koronavirus-kiberbunozoknek-semmi-sem-szent/">Koronavírus: bűnözőknek semmi sem szent</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Makay József „Az év információbiztonsági újságírója”</title>
		<link>https://infovilag.hu/makay-jozsef-az-ev-informaciobiztonsagi-ujsagiroja/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 15 May 2019 15:07:54 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Belföld]]></category>
		<category><![CDATA[Kitüntetés]]></category>
		<category><![CDATA[Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület]]></category>
		<category><![CDATA[Makay József etikus hacker]]></category>
		<category><![CDATA[megelőzés]]></category>
		<category><![CDATA[zsarolóvírusok]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/site/2019/05/15/makay-jozsef-az-ev-informaciobiztonsagi-ujsagiroja/</guid>

					<description><![CDATA[<p>A tizennegyedik alkalommal az idén meghirdetett „Az év információbiztonsági újságírója” címet Makay József etikus hacker és kiberbiztonsági újságíró kapta a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület rendes tagjaiból álló bíráló bizottság döntése alapján. Az egyesület ezzel az erkölcsi elismeréssel ismeri el azoknak az újságíróknak a teljesítményét, akik sokat tesznek az információvédelmi tudatosságért, a témában rendszeresen publikálnak, blogolnak és [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/makay-jozsef-az-ev-informaciobiztonsagi-ujsagiroja/">Makay József „Az év információbiztonsági újságírója”</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><span style="font-size:16px"><strong>A tizennegyedik alkalommal az idén meghirdetett „Az év információbiztonsági újságírója” címet Makay József etikus hacker és kiberbiztonsági újságíró kapta a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület rendes tagjaiból álló bíráló bizottság döntése alapján. Az egyesület ezzel az erkölcsi elismeréssel ismeri el azoknak az újságíróknak a teljesítményét, akik sokat tesznek az információvédelmi tudatosságért, a témában rendszeresen publikálnak, blogolnak és felhívják a figyelmet az információbiztonság fontosságára.</strong></span></p>
<p>
<img decoding="async" alt="" src="//infovilag.hu/uploads/ckeditor/makay_jozsef_kiberbizt.jpg" style="border-style:solid; border-width:1px; float:right; height:200px; margin:5px; width:200px" />Makay József 2007-ben kezdte informatikusi pályafutását, akkor jelentette meg technológiai magazinját, az Androbitet, emellett az egyik távközlési vállalat kutatási és fejlesztési részlegében is dolgozott. Néhány évvel később egy IT-biztonsági cégnél folytatta munkáját, ahol már csak a kiberbiztonsággal foglalkozott. Olyan szakemberként, aki hivatásának tartja a számítástechnikában, az informatikában, a távközlésben a gyenge pontok fölismerését és nyomban javaslatot is tesz a hiányosságok megszüntetésére, tehát etikus hackerként (Certified Ethical Hacker – CEH) Makay József neve jól cseng a szakmájában. Egy idő óta <a href="https://makay.net/">saját kiberbiztonsági vállalkozását</a> vezeti, egyúttal a Hunguard Kft. sérülékenység-vizsgálati tevékenységét koordinálja, a bank-, a közmű- és a szolgáltatói ágazat szereplőinek kiberbiztonsági hitelesítésében működik közre.</p>
<p>A Hétpecsét Egyesület fórumán Makay József <em>A szerencse nem elég a zsarolóvírusok ellen!</em> címmel tartott előadást. A többi között elmondta: minden más kibertámadási formánál gyorsabban növekedett az utóbbi néhány évben a zsarolóvírusok által okozott biztonsági incidensek száma. Tapasztalatai szerint magánszemélyek, kis- és nagyvállalatok esnek napról napra áldozatul, miközben a megelőző intézkedések sokszor fel sem vetődnek a lehetséges célpontok – vállalatok, intézetek, szervezetek – feladattervei között.</p>
<blockquote>
<p><span style="color:#0000FF"><em><strong>Makay József „Az év információbiztonsági újságírója” címet ma vette át Gasparetz Andrástól, a Hétpecsét Információbiztonsági elnökétől. Szerkesztőségünk örömmel gratulál és további sok sikert kíván kollégánknak.</strong></em></span></p>
</blockquote>
<p> </p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/makay-jozsef-az-ev-informaciobiztonsagi-ujsagiroja/">Makay József „Az év információbiztonsági újságírója”</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Támadás pornóval – banki trójai</title>
		<link>https://infovilag.hu/tamadas-pornoval-banki-trojai/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 09 Feb 2018 14:11:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Infotechnológia]]></category>
		<category><![CDATA[Vírusfigyelmeztető]]></category>
		<category><![CDATA[malware-családok]]></category>
		<category><![CDATA[mobilfenyegetés]]></category>
		<category><![CDATA[szex]]></category>
		<category><![CDATA[zsarolóvírusok]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/site/2018/02/09/tamadas-pornoval-banki-trojai/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Tavaly a mobileszköz-használók jó negyedét felnőtt tartalmú weboldalakon keresztül támadták meg; több mint 1,2 millió károsultról van szó világszerte – derül ki a Kaspersky Lab legújabb vizsgálatából. A szex könnyen eladja magát – tartják a reklámosok. Csakhogy a virtuális világban nem csupán az értékesítésben van szerepe, hanem a rosszindulatú programok terjesztésében is.  Ez akkor vált [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/tamadas-pornoval-banki-trojai/">Támadás pornóval – banki trójai</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><span style="font-size:16px"><strong>Tavaly a mobileszköz-használók jó negyedét felnőtt tartalmú weboldalakon keresztül támadták meg; több mint 1,2 millió károsultról van szó világszerte – derül ki a Kaspersky Lab legújabb vizsgálatából. </strong></span></p>
<p>A szex könnyen eladja magát – tartják a reklámosok. Csakhogy a virtuális világban nem csupán az értékesítésben van szerepe, hanem a rosszindulatú programok terjesztésében is.  Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a Kaspersky Lab szakértői megvizsgálták, miként használják a kiberbűnözők a felnőtt tartalmakat céljaik elérésére. Kiderült: a pornó igencsak aktív téma a mobilfenyegetések világában. A szakértők 23 olyan malware-családot azonosítottak, amely pornót használt valódi funkcióinak az elrejtésére.</p>
<p>Amikor a használók ismeretlen pornóalkalmazást töltenek le, akkor a legnagyobb kockázata a clicker-fertőzéseknek van: a rosszindulatú szoftver a fertőzés hatásaként átirányítja az eszköz használóját hirdetésekre vagy megpróbál előfizetni WAP (—>Wireless Application Protocol  a vezeték nélküli adatátvitel egy nyílt nemzetközi szabványa; hordozható eszközökhöz (mobiltelefonok, PDA-k) fejlesztették ki) -szolgáltatásokra azért, hogy kihasználja a mobileszköz hitelkártya-adatait.</p>
<p>A pornóvideónak álcázott banki trójai vírus a legelterjedtebb típusú malware. Ezt követik a rooting malware, valamint a zsarolóvírusok. Az utóbbiak gyakran jelennek meg ismert, legális pornó oldalak applikációnak formájában. Sok esetben a zsarolóvírusok scareware (csalóprogram) -taktikát használnak: zárolják a készülék képernyőjét mondván: illegális tartalmat (általában gyerekpornót) észleltek az eszközön, ezért le is zárja a készüléket. Ahhoz, hogy feloldjuk a készülék képernyőjét, váltságdíjat kell fizetnünk. Az üzenet többnyire valós gyerekpornó-tartalom esetén jelenik meg.</p>
<p>„Habár nem mondhatjuk, hogy a pornó tematikájú mobil alkalmazások technikailag nagyon különböznének más applikációktól, de van néhány sajátosságuk, amelyet kihasználnak a pornó-alapú rosszindulatú programok. Az áldozatok például kétszer is meggondolják, hogy jelezzék a támadást a megfelelő szervek felé, egyszerűen azért, mert még mindig sokan kritikusan tekintenek az ilyen tartalmakra. Ezért a támadók szemszögéből egy ilyen személy sokkal kényelmesebb áldozat. Ez az egyik oka annak, hogy ilyen sok pornó alapú támadást tapasztalhatunk. A másik ok sokkal egyszerűbb: az emberek egyre több tartalmat fogyasztanak mobilkészülékeken keresztül. Többek között felnőtt tartalmat is” – mondta <em>Roman Unucsek/ Роман Унучек</em>, a Kaspersky Lab biztonsági szakértője.</p>
<p>A rosszindulatú programok támadását, a számítógépes visszaéléseket megelőzendő felnőtt tartalmú honlapok látogatásakor, a Kaspesky javasolja:</p>
<blockquote>
<ul>
<li><span style="color:#FF0000"><strong>Használjon megbízható tartalomszolgáltatót. Kiberbűnözők rendszeresen készítenek hamis pornóoldalakat csupán azzal a céllal, hogy terjesszék rosszindulatú programjaikat.</strong></span></li>
<li><span style="color:#FF0000"><strong>Ne telepítsen ismeretlen forrásból származó alkalmazást, még akkor sem, ha remek ajánlatnak látszik. Használja inkább a hivatalos alkalmazás-áruházakat.</strong></span></li>
<li><span style="color:#FF0000"><strong>Ne használjon lopott fiókot pornó oldalakhoz. Egyrészt illegális, másrészt a legtöbb esetben blokkolják az ilyen fiókokat.</strong></span></li>
<li><span style="color:#FF0000"><strong>Használjon megbízható internetes biztonsági megoldást, amely képes megvédeni minden készüléket bármilyen típusú kiberfenyegetéstől.</strong></span></li>
</ul>
</blockquote>
<p>A felnőtt tartalmakat érintő kibercsapdákról bővebben <a href="https://www.kaspersky.com/blog/porn-themed-threats-report/20891/">itt</a> olvashat.</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/tamadas-pornoval-banki-trojai/">Támadás pornóval – banki trójai</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/?utm_source=w3tc&utm_medium=footer_comment&utm_campaign=free_plugin

Object Caching 0/289 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 

Served from: infovilag.hu @ 2026-11-07 11:31:35 by W3 Total Cache
-->