Támadás 6:25-kor?

A NER minden légi és szárazföldi hordacsapata aljasságát összevonva megkezdődött az Színház- és Filmművészeti Egyetemet felkaroló (felkavaró és bekerítő) hadművelet Szarka Gábor reaktivált ezredes vezényletével. (Nyitó kép: ezredes elvtárs, ellenük?)

Hadgyakorlat: ostoba, nagyképű suksükölő fenyegetőzéssel indult, aztán folytatódott az internet lekapcsolásával, termek lefoglalásával, és persze következnek az újabb, a hadgyakorlatozó felekhez abszolút méltó harcászati eszközök bevetése: zsarolás, egzisztenciális megfélemlítés, egzisztenciális ellehetetlenítés, hazugságpropaganda bevetése, a csicskasajtó mozgósítása, s minden egyéb. A Maestro Kubatov karmesteri pálcájára fegyelmezetten beinduló verőlegények már olvasópróbát tartanak. Vagyis ismerkednek az ábécével.
Egy másodpercre se feledjük: hadgyakorlatról van szó. Ahogy az a 18–19. századig rendre megtörtént: a csatarendet még a másnapi valóságos csata előtt be kellett gyakoroltatni, „le kellett modellezni” a katonákkal.
Hadgyakorlat, NER-kompatibilis szétverés, ha netán – sajnos, alig hiszem – máshol is, egyre több helyen ütközetre kerülne sor. Ha a hadseregtábornok, az ország marsallja újra puskaport szagolna a levegőben.

Mert harcban állnak folyamatosan.

Az országgal. Kicsivel és naggyal, kövérrel és sovánnyal, nővel és férfival, gyerekkel és felnőttel, orvossal és beteggel, tanárral és tanulóval, heteroszexuálissal és homoszexuálissal, zsidóval és nem zsidóval, Sorossal és nem Sorossal, migránssal és bennszülöttel, azzal, akinek van és azzal, akinek nincs, azzal, aki volt, azzal, aki van és azzal, aki lesz.

Hadgyakorlat. Ha majd jön az igazi ütközet. Ha a többi egyetem is végre felébredne és megrázná magát. Ha végre mindenhol tiszta alsóneműt méltóztatnának felvenni.