A tulajdoni koncentráció és a média állami foglyul ejtése miatt veszélybe került a média sokszínűsége Európában. Sürgősen foglalkozni kell a „hatalmas zavart okozó” globális online platformokkal. Az európai újságírás függetlenségének védelmére állandó uniós hírmédia-alapot kellene létrehozni. (A nyitó képen: a Daphne Caruana Galiziáról elnevezett európai újságíródíj.)
Az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki az egyes tagállamokban tapasztalható médiaellenes támadások miatt, és sürgős segítséget kér a hírszolgáltatók számára a digitális átalakuláshoz.
A szerdán 577 szavazattal, 47 ellenszavazat és 76 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők kézzelfogható támogatást kérnek az Európai Uniótól és a tagállamoktól a médiaágazat számára ahhoz, hogy talpra állhasson a járvány után és a digitális kor követelményeinek megfelelően átalakulhasson.
A képviselőket aggasztja, hogy egyes tagállamokban az állam foglyul ejtette a médiát, másutt az újságírók megfélemlítését és elhallgattatását célzó, stratégiai pereket indítanak. A Parlament szerint ezért jogalkotási és nem jogalkotási eszközökkel kell megvédeni a média szereplőit.
Az európai újságírók és újságírás pénzügyi és politikai függetlenségének fenntartása végett a képviselők szerint létre kellene hozni egy állandó uniós hírmédia-alapot, a médiának szánt helyreállítási forrásokból pedig olyan tagállamok médiaszervezeteit kell támogatni, ahol a médiát anyagi és politikai nyomás sújtja, jogállamisági problémákkal küzd.
A képviselők emellett az adat- és hirdetési piacot uraló globális online szereplők „aránytalan gazdasági erejére” és „ragadozó magatartására” figyelmeztetnek. Ezek a cégek a médiaszolgáltatók által készített bármilyen jogszerű tartalmat eltávolíthatnak – jegyzik meg a képviselők.
Az Európai Parlament a digitális szolgáltatásokról és piacokról szóló jogszabályok elfogadását kéri, amelyek egyenlő versenyfeltételeket és adathozzáférést adnának az európai médiaorgánumoknak és szabályoznák a politikai reklámok piacát.
A képviselők szerint az európai audiovizuális ipar – filmesek, producerek, terjesztők és mozik – támogatására és a filmgyártás és a befektetések ösztönzésére külön adópolitikai eszközöket, költségvetési és pénzügyi ösztönzőket kellene az Unióban létrehozni. Emellett biztosítási garanciákat kellene kialakítani audiovizuális koprodukciók számára, és szabályokkal kellene elérni, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtók legalább 30 százalékban európai alkotásokat szerepeltessenek a műsorkínálatukban.
Dace Melbārde (ECR, Lettország) jelentéstevő szerint: „Kritikus pillanathoz értünk, amikor az uniós média és audiovizuális ágazat megerősítése kulcsfontosságú. A médiavilág már a járvány előtt is sérülékeny volt, a járvány viszont fokozta az előtte álló kihívásokat és újabb nehézségeket teremtett. A közönség egyre gyakrabban a digitális szolgáltatókat választja, az ő bevételük pedig nagyrészt világméretű cégekhez áramlik. Az európai médiaágazat reklámbevételei tavaly látványosan visszaestek, márpedig ezek a bevételek kulcsszerepet játszanak a vállalatok finanszírozásában. A koronavírus-járvány ezzel egyidejűleg ráirányította a figyelmet a jó minőségű újságírás fontos szerepére: életekbe kerülhet, ha nem állnak rendelkezésre szakszerűen és gyorsan összeállított hírek.”
Korai becslések szerint a koronavírus-járvány idején a hírmédia reklámbevételei 20–80%-kal csökkentek. A járvány idején látványosan megcsappant az uniós audiovizuális ágazat bevétele: a mozik és filmterjesztők 2020-i bevételük csaknem 70 százalékáról, összesen négyezermillió euróról voltak kénytelenek lemondani, miközben 30 százalékkal csökkent az aktív produkciók száma. A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy a szigorúbb egészségvédelmi és biztonsági intézkedések miatt a médiavállalatok költségei viszont nőttek. Az európai média a digitális évtizedben téma rövid ismertetése felvételről (2021.10.18.)