A tiltakozás tulajdonképpen banális volna, csakhogy váratlanul egész lavinát indított el. Nemcsak az oktatás miatti elégedetlenség nyilvánul meg benne, az internetadó elleni felháborodásra emlékeztet. A kormány ezúttal is gyorsan engedményeket kínált. Ám a menekültválságnak köszönhető, a kormánynak kedvező közvélemény-kutatási adatok mögött egyszeriben láthatóvá vált egy nagy, zúgolódó tömeg is.

A pedagógustüntetés hátteréről írja a Neue Zürcher Zeitung, hogy az Orbán-kormány kivette az iskolákat a települések kezéből és egy új központ alá rendelte őket. A kinyilvánított cél az, hogy a diákokat keresztény-hazafias szellemben neveljék. Az oktatás centralizálása és vissza-ideológizálása a bírálók szerint tetemes többlet teher a tanárok számára. A hatalom azonban csupán semmire nem kötelező ígéretekkel reagált, továbbá elbocsátotta az illetékes államtitkárt.

Válság idején több vagy kevesebb demokráciára van-e szükség? – idézi a Der Standard a bécsi Burgtheaterban tegnap tartott nemzetközi fórum központi kérdését. Az eszmecserén a többi közt Göncz Kinga volt külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország példáján lehet lemérni, miként omolhat össze a demokrácia egy uniós tagállamban. Úgy jellemezte, hogy nálunk választási autokrácia van. Még léteznek ugyan a demokratikus intézmények, ám ezeket Orbán Viktor szűk köre tartja kézben. Az uralkodó politikai elit számára a lényeg a személyes jólét. A kérdés az, folytatta Göncz, vajon Orbán más uniós politikusok számára is vonzóvá tudja-e tenni a modellt. Megjegyezte, hogy a magyar civil társadalom csak lassan ébred.

A jobboldali-nacionalista Orbán-kormány továbbra is úgy látja, hogy nagyszerű üzletet kötött az oroszokkal a paksi bővítésről, ám ha Brüsszel megadja a zöld jelzést az építkezéshez, német részről még panaszt emelhetnek a zöld áram termelői, valamint a városi elektromos művek – írja a Frankfurter Rundschau. A lap úgy értesült, hogy utóbbiak éppen erre készülnek. Ám a nyomás amúgy is egyre erősebb a magyar félen. A kérdés, akárcsak a brit Hincley Point esetében az, megengedhető-e, hogy a tagállamok sok-sok adópénzből új lendületet adjanak az atomenergiának? Az EU kétli, hogy a megállapodás összefér az egységes európai piac elveivel, és bírálja, hogy az állami támogatás torzítaná a versenyt.

Márpedig itt éppen arról van szó, hogy ha egy tagország egy bizonyos energiafajtát részesít előnyben, akkor azzal hátrányos helyzetbe hozza a vetélytársakat. Egyébiránt a megszigorított biztonsági feltételek annyira megdrágítják az új reaktorok építését, hogy a beruházás csupán az árakon keresztül nem lehet kifizetődő. De félő, hogy a magyar támogatási modell iskolát teremt más, hasonló terveknek.

A Der Spiegel német hetilap úgy ítéli meg, hogy a határkerítés csak Orbán Viktornak és az embercsempészeknek jó. A kormányfő persze azt bizonygatja, hogy az akadály jóformán ideális eszköz a migránsok megállítására, meg hogy akik leszólták Magyarországot, azok most szintén műszaki zárat építenek.

Csakhogy közben kiderül, hogy a siker nem is akkora, hiszen egyre többen lépik át ismét illegálisan a magyar határt. Az év eleje óta 1300 embert fogtak el a rendőrök. Annak, hogy a menekültek újra felbukkannak, az az oka, hogy egyre több állam zárkózik be, ezért az áradat újból alternatív utakat keres. Ez a magyar modell közvetlen hatása.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke azt mondja, előre lehetett látni, hogy ha más államok is leengedik a sorompókat, akkor előbb-utóbb megint több menekült jön Magyarországra. Ebből látszik, hogy a bezárkózás nem megoldás. A csempészek egyébként 150–200 eurót kérnek, hogy valakit áthozzanak a kerítésen.

Kovács Zoltán kormányszóvivő ennek ellenére sikertörténetnek minősíti a menekültpolitikát. De szerinte ehhez a szögesdróton túl az is kellett, hogy szigorúan őrizzék a határt, és hogy megszigorítsák az illegális határátlépés jogi következményeit. Mráz Ágoston Sámuel szintén úgy látja, hogy nem kell aggódni a migránsok felbukkanása miatt, a hatalom ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Az meg csak kapóra jön a kormánynak, ha a téma ismét előtérbe kerül a közbeszédben.

(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt és itt olvasható, tessék kattintani!)