Tavaly az utolsó negyedévben 1,4%-kal nőtt a GDP, a belföldi felhasználás 1,6%-kal csökkent

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdaság teljesítménye 2011. II. negyedévétől kezdődően mérsékelt ütemben nőtt. A növekedés súlypontja az elmúlt két negyedévben az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át.

A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok IV. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (27,8%) jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált. A mezőgazdaság 0,9%-kal járult hozzá a növekedéshez. Az ipar hozzáadott értéke 3,5%-kal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,5%-os bővülés következtében. Az ipari termelés motorját változatlanul az exportorientált vállalatok alkották. Átlag feletti volumenbővülést regisztráltunk a textília, ruházat, bőr és bőrtermék, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen csökkent, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésének következményeként. A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipar egészében 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott, ugyanakkor a visszaesés mértéke az elmúlt negyedévekhez képest jelentősen csökkent (1,4%), ami az előző évi alacsony bázis, valamint az út- és vasútépítési munkák növekedésének az eredménye. Az építőipar 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,6%-kal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent (6,4%). A csökkenésben fontos szerepet játszott, hogy a bankok új hitelkihelyezése alacsony szinten maradt, amely a forintalapú hitelek jelentős drágulásának és a hitelezési feltételek szigorításának tudható be. A lakosság által felvett deviza alapú hitelek végtörlesztése miatti veszteség a hitelintézetek bruttó hozzáadott érték adatát nem befolyásolja, mert ezt a tételt a háztartásoknak nyújtott tőketranszferként számoljuk el. Több nemzetgazdasági ágban stagnálás volt megfigyelhető: a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás, raktározás, valamint a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke is lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor nőtt az információ, kommunikáció, valamint az egyéb szolgáltatás ágak hozzáadott értéke.

A termékadók- és támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP IV. negyedévi növekedéséhez.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2011 IV. negyedévében 0,1%-kal mérséklődött. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal emelkedett. A nagy súlyú kiadási csoportok között az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene kis mértékben emelkedett, míg a lakhatással kapcsolatos szolgáltatásoké lényegében változatlan maradt. Volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerek fogyasztásában és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásoknál az előző év azonos időszakához képest. A külföldiek magyarországi fogyasztásában a több negyedéven át tartó csökkenés után a forint árfolyam gyengülésének hatására dinamikus növekedést, míg a magyarok külföldi fogyasztásában továbbra is csökkenést mértünk.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 1,4%-kal alacsonyabb lett. A közösségi fogyasztás 0,7%-kal esett.

Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest és -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

A bruttó állóeszköz-felhalmozást illetően a visszaesés 4,4%-os volt. Mindez -1,0 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is igen jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől. Ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a feldolgozóipar következő nagy súlyú ágazatcsoportjainál megfigyelt növekedésnek köszönhetően: járműgyártás; gép, gépi berendezés gyártás; fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártás; a gyógyszergyártás; a textil, ruházat, bőr és bőrtermék gyártás. Mindemellett a bruttó állóeszköz-felhalmozás a nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkent. Jelentős visszaesés a nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek (lakás) és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban figyelhető meg, ugyanakkor jelentősen bővültek a mezőgazdasági és a feldolgozóipari beruházások. A készletek állománya a IV. negyedévben folyó áron 325 milliárd Ft-tal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 252 milliárd Ft volt a növekedés.

A két felhasználási tétel együtt, azaz a bruttó felhalmozás 5,4 százalékkal csökkent, így -1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 1,6%-kal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 464 milliárd Ft aktívum keletkezett romló cserearányok mellett. Mind az export mind az import továbbra is csökkenő ütemű növekedést mutatott. A növekedés üteme az import esetében továbbra is kisebb mértékű, mint az exportnál: az export 4,9%-kal, az import 1,7%-kal növekedett. Az áruforgalom exportja 4,8%, importja 1,8%-kal nőtt. A gépek, szállítóeszközök és feldolgozott termékek exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek esetében, az exportot tekintve, átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importvolumene emelkedett a természetes és mesterséges gáz behozatal növekedésének köszönhetően és a kőolaj és kőolajtermékek behozatal némi csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,5%-kal, míg importja 1,0%-kal nőtt.

A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

2011 egészében a bruttó hazai termék 1,7%-kal nőtt. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 6,3%-kal nőtt, a szolgáltatásoké pedig 0,6%-kal csökkent. Éves szinten a mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,9 százalékponttal, a termékadók és –támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal növelte, míg a szolgáltatások 0,3 százalékponttal mérsékelték a GDP változását. A háztartások tényleges fogyasztása 0,1%-kal nőtt, míg a közösségi fogyasztás 0,3%-kal csökkent. Mindennek eredményeként a végső fogyasztás 0,1%-kal mérséklődött, ami -0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéshez. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,4%-kal esett, míg a bruttó felhalmozás 2,4%-kal lett alacsonyabb. A belföld felhasználás 0,5%-kal csökkent, -0,5 százalékponttal hozzájárulva a GDP változásához. Az export 8,4%-kal, az import 6,3%-kal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom tartósan pozitív egyenlege 2,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szezonálisan kiigazított adatok[1] szerint 2011 IV. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 0,7%-kal, az ipar 2,8%-kal, az építőipar 2,4%-kal nőtt, míg a szolgáltatások összesen 0,1%-os mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 0,3%-kal alacsonyabb lett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,7%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,3%-os, a végső fogyasztás 0,5%-os csökkenést mutatott. Az export 1,0%-kal nőtt, míg az import 0,1%-kal csökkent.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2011 IV. negyedévében 0,6%-kal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagországok felében, köztük Magyarországon is, az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Hét tagországban: Cipruson, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumene.

A bruttó hazai termék volumene a IV. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten.