A használatba vett lakások száma lassuló ütemben csökkent, 2011 kilenc hónapjában az azt megelőző időszakhoz képest 38 százalékos visszaesést tapasztaltunk a mostani 20 százalékkal szemben. A kiadott új építési engedélyek számában mérsékeltebb, 12 százalékos fogyást figyelhetünk meg az egy évvel azelőtti 35 százalékos csökkenés után. Az új lakásépítési engedélyek kiadásában nem mutatkoznak olyan éles területi különbségek, mint az új lakások használatba vételénél. A megyei jogú városokban az I–III. negyedévben kiadott új építési engedélyek száma az előző évihez képest változatlan, Budapesten 

és a többi városban az új engedélyezések csökkenése átlagos mértékű (14, illetve 12 százalék), a községekben az átlagosnál kissé nagyobb (19 százalék).

Országosan a kiadott építési engedélyek száma 20 százalékkal magasabb a befejezett lakások számánál. Budapesten az adott időszakban csaknem 60 százalékkal több lakás építésére adtak ki engedélyt, mint amennyit használatba vettek.

A lakásépítések jelenlegi alacsony szintje mellett már néhány tíz, esetleg száz új lakás is kiugró emelkedés lehet egyes területi kategóriákban. Bár a megyei jogú városokban negyedével nőtt
a használatba vett lakások száma, a nagyobb aktivitás valójában csak néhány városra korlátozódik.
A megyei jogú városok közül csupán Szegeden és Debrecenben épült az idén eddig 300-nál több lakás, mellettük mindössze Kecskeméten, Győrött, Sopronban, Érden és Nyíregyházán haladta meg a felépült lakások száma a százat.

Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra csökkent a múlt év első három negyedéve óta.
A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 58-ról 66 százalékra emelkedett. Az országos átlag mögött nagy területi különbségek alakultak ki: Budapesten, ahol egy évvel azelőtt még 76 százalékot, most mindössze 48 százalékot ért el a vállalkozói lakásépítés részesedése, ezzel szemben a megyei jogú városokban 32-ről 37 százalékra, a többi városban 29-ről 37 százalékra nőtt.
A községekben az idén, akárcsak tavaly, az új lakások 6 százalékát építtették vállalkozások. 2012 I–III. negyedévében mindössze 48 lakás épült önkormányzati megbízásból, ez alig háromötöde a tavalyi azonos időszakénak.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre épített lakások aránya (42-ről 35 százalékra), a saját használatra építetteké nőtt (56-ról 62 százalékra).

A területi eltérések itt is megmutatkoznak. Budapesten 78-ról 46 százalékra esett vissza, a megyei jogú városokban 33-ról 42 százalékra, a többi városban 36-ról 41 százalékra nőtt az értékesítésre szánt új lakások aránya. A községekben6, amúlt év azonos időszakában 7 százalék volt az értékesítésre épített lakások részesedése. Bérbeadásra a lakások 3 százaléka épült, tavaly 2 százalék.

A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 51 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 33 százalékát építették (2011 kilenc hónapjában 55, illetve 31% volt az arány). Az új lakások 12 (egy évvel azelőtt 10) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.

Az újonnan épült lakóépületek között 55-ről 63 százalékra nőtt a családi házak aránya, a többszintes, többlakásos épületeké kisebb lett (39 helyett 28 százalék). A lakóparki lakások aránya 3 (egy évvel azelőtt 2) százalékos volt.

Az idei I–III. negyedévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 106 m2 volt, ez 6 m2-rel több, mint előtte, ami a 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások arányának 41-ről 45 százalékra emelkedéséből adódott.

Az idei kilenc hónapban 1532 lakás szűnt meg, 3 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor 263 üdülőépületben 398 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt, és 235 üdülőépületben 357 üdülőegységet építettek. Az építési engedélyt kapott üdülőegységek száma 38 százalékkal nőtt, a használatba vetteké pedig 8 százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 80 m2, a tavalyinál 7 m2-rel nagyobb volt.

A kiadott új építési engedélyek alapján 4457 lakóépület és 4223 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 14 százalékos visszaesés, a nem lakóépületeknél 17 százalékos növekedés. A nem lakóépületek közül 17 százalékkal nőtt az ipari, 6 százalékkal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 7 százalékkal csökkent.

Duna House: 15 százalékkal nőtt lakáseladások száma az idén

(MTI, 10,53) Az idén októberben a Duna House becslése szerint 7667 ingatlan adás-vétel zárult le Magyarországon, így az év első tíz hónapjában 82 ezer fölé emelkedhetett az ügyletek száma, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az ingatlanforgalmazó megjegyzi, hogy ha leszámítjuk a végtörlesztés miatt az idén nagy értékesítési számokat mutató első negyedévet, akkor a 7667 októberi tranzakció megfelel a mindenkori szezonalitásnak, ugyanis rendre október és november jelenti az ingatlanpiacon az éves csúcsot.