A kereszténydemokrata politikus szerint ráadásul sokan félnek attól, hogy a varsói újkormány ily módon Magyarország nyomába szegődik, ahol a hatalom figyelemre méltó becsvágyat tanúsított, hogy magára, illetve a saját érdekeinek megfelelően szabja át a politikai rendszert.

Az illiberális demokrácia fura jelszavával törvényeket módosítottak, és ezáltal kiterjesztették a Fidesz befolyását az igazságszolgáltatásra, valamint a közmédiára. Az alkotmánybíróságot megfosztották jogkörétől.
Az ilyen fejlemények mutatják, hogy sérülékeny a jogállamiság. A lengyel parlament korelnöke meghirdette, hogy a nemzet java fontosabb a jognál, csakhogy ez nagy kísértést rejt magában.

A németek éppen a történelmi tapasztalatok miatt nyugtalanok, amikor azt látják, hogy valahol hozzányúlnak a hatalmi ágak megosztásához. Náluk ugyanis az alkotmánybíróság döntően hozzájárul a demokratikus intézmények hatalmi egyensúlyához.

A Bundestag elnöke emlékeztet arra, hogy a tagországok saját akaratukból csatlakoztak az egyesült Európa tervéhez, és vállalták, hogy cserében korlátozzák a nemzeti szuverenitást. Ebből következően vetették alá magukat a közösségi szabályoknak. Lammert rámutat: a tagság nem csupán az anyagi támogatás jogát jelenti, hanem feladatokkal és kötelezettségekkel is együtt jár. Azt is magában foglalja, hogy meg kell tartani a normákat, nem lehet az új többségi viszonyok közepette megkérdőjelezni őket.

A politikus felhívja a figyelmet, hogy az európai tagállamok felelőssége nem ér véget a nemzeti határoknál, de a közösség nem is hagyhatja szó nélkül, ha valahol megszegik az elveket. Mert végzetes lenne, ha a választott többség a nép nevében bárhol túlléphetne a jogon. 

Az uniót aggasztják a jogállamiságot veszélyeztető lengyel fejlemények, de a határozottságot választja, és nem viszi törésre a dolgot – áll a Le Monde-ban. Mindenesetre a párbeszéd keménynek ígérkezik a Bizottságban, amely ma ún. orientációs vitát folytat az varsói új kormány vitatott intézkedéseiről. A tanácskozáson Timmermans alelnök ismerteti a jelentést az alkotmánybíróságot és a közmédiát érintő változásokról. A kérdés az, hogy a biztosok továbbmennek-e, azaz beindítják-e a megfigyelési eljárás első szakaszát, éspedig abból kiindulva, hogy ez esetben rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot…

A Reuters hírügynökség szerint Lengyelország Magyarországot utánozza ugyan, amikor a kormány saját kezében összpontosítja a hatalmat, de nem biztos, hogy megalapozottak a félelmek az alakuló közép-európai illiberális tengelyt illetően. Diplomaták elismerik, hogy a visegrádi államok alkalmanként összefognak ugyan és igyekeznek gátolni az unió valamely népszerűtlen intézkedését, de túl sok köztük a különbség ahhoz, hogy egységes tömböt képezzenek az integráció elmélyítésével szemben, vagy, hogy le tudják bontani a liberális értékeket a közösségen belül. Olyan, lényeges kérdéseket ítélnek meg eltérően, mint az orosz vagy a német kapcsolat, az euró bevezetése, illetve a vallás helye a társadalomban. Azt sem szeretnék, ha volt kommunista államokként egy kalap alá vennék őket a befektetők. A benyomás, hogy az euro-szkeptikus nacionalizmus populista hulláma söpör végig a térségen, tavaly erősödött meg, amikor a négy ország elvetette a kötelező kvótát… 

Az osztrák napilap, a Der Standard a lengyel külügyminiszter prágai látogatása alapján azt a következtetést vonja le, hogy a két ország nem szövetkezik, a Varsó–Budapest-tengely viszont teherpróba lehet az EU számára. A lengyel diplomácia vezetője a cseh fővárosban arról beszélt ugyan, hogy Közép-Európának a stabilitás oázisának kell maradnia, ám a Szydło-kormány által sietve végrehajtott intézkedéseket aligha lehet a nyugalom zálogának nevezni. A rajtaütésszerű akciók az alkotmánybíróság és a közmédia engedelmessé tételére súlyos aggályokat keltenek Brüsszelben. A visegrádi államok között a menekültkérdés a legkisebb közös nevező, ám az nem elegendő az együttes Európa-politikához… 

Kelet-Európában gúnyolódnak a németek politikai korrektségén – kezdi cikkét a Der Spiegel. A kölni incidens után a térség sok politikusa megalapozottnak látja óvatosságát és követeli, hogy Németországban vessenek véget a „liberális véleményterrornak”. Most azt mondják, ők tudták, szóltak, de Berlin nem akart rájuk hallgatni, ám most szembesül az „Isten hozott!”-kultúra és a türelem következményeivel. Egyben sürgetik, hogy a Nyugat radikálisan módosítsa a menekültpolitikát, azaz zárják le az unió külső határait, és teljesen állítsák le a migrációt. Mostanáig a legélesebben a szlovák kormányfő nyilatkozott meg.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy a liberalizmus válsága mutatkozott meg, amikor a német sajtó elhallgatta a kölni eseményeket. Továbbá hogy Magyarországon sokkal szabadabb a sajtó, mint a Nyugaton, és hogy az események a magyar álláspont helyességét igazolják a bevándorlás ügyében. A szélsőjobbos és embergyűlölő kommentárjairól ismert Bayer Zsolt, a miniszterelnök barátja azt írta, hogy a kölni tettesek észak-afrikai és arab állatok. Igazi hiénák. Merkelt pedig úgy mutatta be, mint aki dögevőkkel tépeti szét a családját és a gyerekeit. Továbbá: a német sajtó a diktatúrák idején szabadabb és tisztességesebb volt.

A félhivatalosnak számító Magyar Idők ugyanakkor arról cikkezett, hogy a német állam a migránsok segítője és azoknak a bandáknak a normáihoz igazodik, amelyek polgárokat támadnak meg. A kormánynak azonban inkább a saját lakosságát kellene megvédenie. 

És végül még egy információ a francia Le Monde-ból: A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot, amiért a terrorellenes törvény túl nagy jogkört ad a TEK-nek, és ily módon megsértette a magánélet tiszteletben tartásának európai szabályozását. A magyar jogszabály ugyanis túl laza, épp ezért visszaélésekre ad lehetőséget. Az ítélet kimondja, hogy a jogszabály virtuálisan akár az ország minden lakóját érintheti…

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!