Nyári hőség idején gyakran fordul elő, hogy nagyvárosokban hőszigetek (Urban Heat Islands – UHI) alakulnak ki. Mivel a sűrűn beépített területekre jellemző beton és aszfalt a természetes felületekkel ellentétben a napsugárzást nagyobb arányban nyeli el, ezért éjjel sem tud megfelelően lehűlni. A meleget növeli a klímákból és járművekből származó hő, amely összességében akár 4—12 fokos hőmérséklet-különbséget is eredményezhet város és vidék között.
„A Central-Europe kezdeményezés városi hőszigetekhez kapcsolódó kutatásai megmutatták, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére további lépéseket kell tennünk, hogy a városi hőforrások negatív éghajlati következményeit mérsékelni tudjuk” – közölte Karin Büchl-Krammerstätter, Bécs város környezetvédelmi ügyosztályának vezetője. A kutatásban nyolc európai város, köztük Budapest képviseletében az Országos Meteorológiai Szolgálat is részt vett. Az „Urban Heat Islands Strategieplan Wien” stratégiával Bécs első európai városként több gyakorlati intézkedést is bevezetett a hőszigetek kialakulásának megakadályozására. A felhevülés mértékét egyértelműen csökkenti a zöld városi infrastruktúra (parkok, mezőgazdasági területek, nyílt vízfelületek, sétányok vagy zöld homlokzatok).
Egy növekvő városban, mint amilyen Bécs is, fontos megelőzni, hogy városi hőszigetek jöjjenek létre. Az osztrák főváros ennek megfelelően számos természetközeli megelőző intézkedést vezetett be: további parkokat létesített „Szobák a szabadban” mottóval, illetve fák és bokrok ültetését írta elő közterületeken. Ahogy Bécs Város Köztisztasági és Hulladékgazdálkodási Hivatala központi épületén is látható, a város a homlokzatok növényekkel befuttatását is szorgalmazta.
A mostanság kialakuló új városrész, a Seestadt Aspern területén azt a célt tűzte ki, hogy lehetőleg minden utcában fasorok adjanak az enyhítő árnyékot. Emelett PPP-együttműködések is kialakultak, amelyek keretében privát partnerek is hozzájárulhatnak tetők, homlokzatok vagy belső udvarok zöldítésével a város természetes hűtéséhez.