Csak egy idő után szólalt meg Putyin orosz elnök a múlt hétvégi terrortámadás után, ám akkor nagy beszédben is állította, hogy a Biden-kormány érdekében áll azt hirdetni, hogy nincs ukrán szál a terrorcselekményben. (A nyitó képen: megrendülten térdel az áldozatok emléke előtt egy szülő.)

– Nagyon vékonyka az a szál, ahogy ennek az ellenkezőjét próbálja bizonygatni Putyin. Neki ugyanis érdekében áll az ukrán szál firtatása, noha bizonyítékkal nem szolgál – mondja el kérdésemre Mikhail Troitskiy (a bal oldali képen), a Wisconsin-Madison Egyetem professzora, Oroszország-szakértő, lévén maga is orosz.

– Putyin azt állítja ugyanis, hogy a merénylők Ukrajna felé akartak menekülni, és ez elég bizonyíték a részvételükre. A tűz alatt álló orosz–ukrán határon aligha akartak/tudtak volna átvergődni. Viszont azt a fehérorosz Lukasenka sem hallgatta el, hogy arra számítottak: Beloruszba lépnek be a terroristák; információik is voltak rá, mire az előkészületeket is megtették.

– A tadzsik szál viszont tagadhatatlan…

– …akik valóban iszlamisták. Viszont Tadzsikisztánban jellemzően siíta iszlám fundamentalisták vannak, és ott toboroznak is, de az ISIS-t, az „Iszlám Államot” alapvetően a szunnitákhoz köthetjük. Gyanús az is, hogy rubelban kapták a vérdíjat, amit ugyan hol tudnának elkölteni, ha egyszer menekülniük kell Oroszoroszágból?  Szintén gyanús, hogy ma még nem tudjuk, honnan vannak, kitől kapták a fegyvereiket.

– Ön mire következtet mindebből, van-e valamilyen gyanúja?

– Egyelőre nagyon kevés a megbízható információnk, az előbb felvetett kérdésekre nem is tudjuk a válaszokat, így aztán nem szeretnék spekulálni.

– Miért éppen az oroszországi választások után került sor a támadásra? Fölfedezhető-e valamiféle összefüggés?

– Ugyebár ez is csak spekuláció, de az ISIS fejével gondolkodva több értelme lett volna kifejezetten a választásokra időzíteni a terrortámadást. Így aztán ez is csak kérdéseket vet fel.

– Az viszont vitathatatlan, hogy a gyászos esemény hatással lesz az oroszok ukrajnai háborújára…

– Ismerve Putyin érvelését, magyarázatát, ő most ezzel indokolhatja az ukrán vezetés elleni indirekt vagy egyéb támadást. Másrészről az oroszokban elülteti a szándékát annak, hogy bosszút álljanak az elkövetőkön. Mindez ebben Z esetben az ukránok ellen is irányulhat, és ezt Putyin sejti is. Valószínűsíthető az is, hogy a rendőrség, az erőszakszervezetek az eddigieknél is szélesebb felhatalmazást kapnak arra, hogy szükség esetén önhatalmúlag intézkedjenek.

– A Kreml, szerintem, emelni fogja a tétet, és ezáltal közte és a Fehér ház között még inkább kiéleződik az ellentét, tekintettel az ukrajnai háborúra. Sőt, ha a Kreml fenyegetése erősödik, az még a NATO-ra is hatással lehet. Ideges, feszült, ingerült reagálásra számíthatunk az észak-atlanti főtitkár részéről is. Veszélyes játszma, de az már egyértelműen kiviláglik, hogy a Kreml most már emeli a tétet.

– Hogyan hat mindez az átlagemberre? Megingott-e a bizalma Putyinban, mert nem érzik magát biztonságban, vagy nem is törődnek ezzel?

– Azt hiszem, mindkettő. Alapvetően persze az oroszok szerfölött mélyérzésű emberek. Az áldozatok iránti részvétük és az emiatt érzett düh hajtja őket, de azt látom, hogy túlteszik magukat ezen és gyakorlatilag hamar visszaszökkennek a rutinba, a szokványos hétköznapokba. Nem hiszem, hogy kevésbé éreznék magukat biztonságban.

– Tehát nem is teszik felelőssé mindezért Putyint?

– Ebben csak azért nem vagyok biztos, mert nem tekintem igazán megbízhatónak egyik közvélemény-kutatást sem. Ezzel együtt azt gondolom, hogy ők sokkal inkább az Iszlám Állam (ISIS), a radikális muzulmánok felelősségét firtatják, mint a Putyinét.

– Holott az orosz vezetés idejében kapott figyelmeztetést az amerikai követségtől is.

– Erre is megvan a Kreml válasza: ők minden fenyegetést elhárítanak, amit csak lehet. És miként az ukrajnai háború kirobbanásakor, akként most is a Nyugat felelősségét emlegeti Putyin – mind hangosabban.