Minden eddiginél részletesebb és több tekintetben nem várt eredményeket hozott a Civilizáció és a Political Capital közös kutatása a hazai civil szektorról. (A nyitó képen: A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kúria épülete előtt 2020. február 23-án. Fotó: MTI / Mohai Balázs)
Bár a válaszadóknak nem teljesen egyértelmű, hogy ki mindenki tartozik ebbe a körbe, a megkérdezettek több mint egytizede számolt be arról, hogy ő vagy közvetlen ismerőse kapott már valamilyen segítséget civil szervezettől. Megfordítva: ha civilekről van szó, az emberek jóval nagyobb arányban segítenek; minden harmadik támogatott már civil szervezetet, és 70 százalék nyitott a segítségnyújtás valamilyen formájára.
A civil szféra, illetve egyes civil szervezetek politikához való viszonya a múlt évek visszatérő közéleti témája. Az állampolgároknak a civil szféra iránti magatartásáról, a szervezetekbe vetett bizalmáról ugyanakkor mindeddig nem álltak rendelkezésre kellően friss és pontos adatok.
A Medián által készített reprezentatív felmérésen alapuló jelentésből kiderül: bár a „civil szervezet”, mint fogalom meglehetősen homályos, az emberek – helyesen – leginkább az egyesületeket és az alapítványokat azonosítják ilyenként, főleg akkor, ha ez nevükben is szerepel.
Nemcsak a TASZ-t és a Magyar Helsinki Bizottságot, de a Vöröskeresztet is kb. fele-fele arányban tartották civilnek, illetve nem civilnek. A szakszervezeteket, kamarákat és a munkaadói érdekképviseleteket pedig a válaszadók több mint háromnegyede nem tartja civil szervezetnek.
A lakosság szerint a civilek legfontosabb feladata segíteni a rászoruló társadalmi csoportoknak, illetve lehetőséget adni az állampolgároknak, hogy maguk is tehessenek a közjóért. A megkérdezettek ugyanakkor azt is kifejezetten fontosnak tartják, hogy a civilek politikai kérdésekben is állást foglaljanak.
Bár az ellenzéki szavazóknál kisebb mértékben, de még a kormánnyal szimpatizálók szerint is egyértelműen szükséges, hogy a civil szervezetek megnyilvánuljanak közéleti kérdésekben, és megfogalmazzanak javaslatokat a politikusok számára.
A kormányzat és a civil szféra viharos viszonyának fényében meglepő eredmény, hogy a válaszadók kétharmada szerint fontos, hogy a civil szervezetek tevékenységükkel felhívják a figyelmet az állami szervek és a kormány hiányosságaira, hibáira. Ezt még a kormánnyal szimpatizálók 60 százaléka is így gondolja.
Látványos többségben vannak azok, akik nyitottak arra, hogy civil szervezetet támogassanak (70%). Ugyanakkor csupán 36 százalék jelezte, hogy ezt már megtette, többségében 1%-os felajánlások formájában.
A válaszok alapján az ismerethiány az, ami leginkább akadályozza az embereket a segítségnyújtásban (egyszerűen kevés információjuk van a szervezetekről és azok munkájáról), míg a civilek munkája iránti bizalmatlanság vagy kételkedés csak a megkérdezettek negyedénél vetődött fel. Ez összecseng azzal, hogy országos civil szervezetet csak minden harmadik ember tudott megnevezni, helyit pedig még ennél is kevesebben.
Az egyes témák elfogadottsága is nagy szórást mutat. A legtöbben a környezetvédelemmel, a gyermekek jogaival vagy az egészségüggyel foglalkozó szervezetek támogatását tudnák elképzelni, az utolsó két helyen pedig az LMBT- és a nemzeti kisebbségek ügye szerepel.
A kutatásból az is kiderül, hogy egy szervezet melletti elköteleződés tovább erősíti a civil szférába vetett hitet: azok, akik korábban már támogattak valamilyen formában civil szervezetet, témától függetlenül a jövőben is jelentősen nagyobb eséllyel tennének így – van tehát mire építeniük a szervezeteknek, de erőfeszítéseket kell tenniük maguk, munkájuk és eredményeik jobb megismertetéséhez.
A teljes kutatás innen letölthető, tessék kattintani!