Tíz válaszadóból nyolcan úgy gondolják, hogy kevesebbet, vagy sokkal kevesebbet kellene költeni stadionokra, míg minden majd’ tizedik ember gondolja azt, hogy nagyságrendileg annyit kellene költeni, amennyit most költ a kormány. A profi labdarúgásra és az NB 1-es focisták támogatására minden is négyből hárman költenének kevesebbet mint most. Mindkét esetben konszenzus van a különböző pártok támogatói között, még a Fidesz szavazók kétharmada is eképpen gondolkodik.
A stadionokon és a profi focin megspórolt pénzt a többség elsősorban az egészségügy fejlesztésére, a szegénység és az éhezés felszámolására, és az oktatás rendbetételére költené. Szinte mindenki hallott arról, hogy a magyar foci válogatott kijutott a 2016-es Európa Bajnokságra. Legtöbbjük szerint ez elsősorban a focisták jó teljesítményének, a szerencsének, és az edzők munkájának volt köszönhető. Mindössze minden huszadik megkérdezett gondolja azt, hogy a sikernek oka volt a focihoz való kormányzati hozzáállás, és kevesebb mint egy százalék említette a stadionépítések felfutását az okok között.
A hazai NB1-es bajnokságot a megkérdezettek közel kétharmada (61 százalék) egyáltalán nem követi és nem is tervezi követni. Az utóbbi néhány évben a választókorúak mindössze 8 százaléka volt focimeccsen, ám felük mindössze egyszer-kétszer nézzett ki, és 1 százalék az aki rendszeresen jár meccsekre. Mindössze hat százéknyi azok aránya, akik eddig nem jártak, de most fontolgatják, hogy legalább kinéznek 1-2 meccsre. A megkérdezettek negyede (25 százalék) csak televízión követi a hazai bajnokságot, bár egyharmaduk csak az eredményeket, összefoglalókat nézi.
Meglehetősen egyértelmű a kormány stadionépítési politikájának a megítélése. Tíz válaszadóból nyolcan (80 százalék) úgy gondolják, hogy kevesebbet, vagy sokkal kevesebbet kellene költeni stadionokra. Minden tizedik ember (9 százalék) gondolja azt, hogy nagyságrendileg annyit kellene költeni, amennyit most költ a kormány, és mindössze 5 százalék gondolja azt, hogy a jelenleginél is többet kellene költeni a stadionokra.
Hasonlóak az arányok a ha profi labdarúgásra és az NB1-es focisták támogatására költött adóforintokról kérdezzük a válaszadókat: négyből hárman (72 százalék) költenének kevesebbet mint most. Azok aránya elenyésző, akik szerint még ez is kevés: 7 százalék; míg 9 százalék szerint nagyságrendileg rendben van a költés.
Mindkét esetben konszenzus van a különböző pártok támogatói között, még a Fidesz szavazók kétharmada is eképpen gondolkodik (65, illetve 62 százalék). A többi pártok szavazói és a bizonytalanok esetében 70 és 88 százalék között változik azok aránya, akik kevesebbet vagy sokkal kevesebbet költenének.
A stadionok és a profi foci támogatása helyett a többség elsősorban az egészségügy fejlesztésére (54 százalék), a szegénység és az éhezés felszámolására (29 százalék), és az oktatás rendbetételére (21 százalék) költene többet, illetve meglehetősen sokan (13 százalék) juttatna több forrást a munkahelyteretmésre. A múlt hónapban készített kutatásunk tükrében az egészségügy első helye ezen a listán, hiszen a megkérdezettek kétharmada elégedetlen az ott tapasztalt állapotokkal.
A „megspórolt” pénzből megkérdezettek növelnék a közszférában a fizetéseket (7 százalék), fejlesztenék az ország infrastruktúráját (6 százalék), más sportokat, és a gyerekeket támogatnák inkább. A célok sorrendjéban érdemi különbség nincs a különböző pártok támogatói között.
Szinte mindenki hallott arról, hogy a magyar foci válogatott kijutott a 2016-es Európa Bajnokságra. A megkérdezettek többsége szerint a siker elsősorban a focisták jó teljesítményének (32 százalék), a szerencsének (29 százalék), és az edzők munkájának (20 százalék) volt köszönhető.
Mindössze minden huszadik megkérdezett (5 százalék) gondolja azt, hogy a sikernek oka volt a focihoz való kormányzati hozzáállás, és kevesebb mint egy százalék említette a stadionépítések felfutását az okok között. Ezen kérdés megítélésében sincs érdemi különbség a különböző társadalmi csoportok, és a különböző pártok támogatói között.
A kutatás eredményeiről további részletek a mai Vasárnapi Hírekben találhatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. december 2-5 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.