Egyetlen „apróságot”, nevezetesen annak eldöntését, hogy a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, nem hozták szóba a vendéglátók, a Baromfi Termék Tanács, valamint a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége vezetői. Ennél sokkal fontosabb kérdések szerepeltek a napirenden.
Megtudhatták a sajtóesemény részvevői a
legfontosabbat: a magyar tojás minőségét, előállítását szigorúan ellenőrzik, különös tekintettel a közvéleményt időnként (a bulvársajtó „áldásos” tevékenységének köszönhetően) lázba hozó szalmonellára, amelynek a fertőzése szakértők szerint gyakorlatilag megszűnt. Ennél sokkalta fontosabb tény, hogy hazánk EU-csatlakozása óta a tojástermelés ötödével csökkent. Az idén (augusztus végéig) a tavalyihoz mérten 615 ezer tojójércével kevesebbet telepítettek le (fogtak be tojástermelésre), miáltal napjainkban 1,2 millióval kevesebb a tojójérce, mint volt az unióba lépés előtt.
Eközben csökkent a hazai tojásfogyasztás is: 2005-ben 280 darab volt, az idén mintegy hússzal kevesebb lesz az eredmény; emellett furcsán alakul a tojás termelői ára: tavaly 9,3 százalékkal nőtt, aztán húsvét után 45 százalékkal csökkent, miközben a fogyasztói ár jóformán meg sem moccant. A Baromfi Termék Tanács mai sajtórendezvényének előadói szerint azért, mert „a nagy áruházláncok nem engedtek az árrésükből, inkább hagyták forgalmukat csökkenni”. Hangoztatták az előadók, hogy jó esztendő múlva, 2012. január 1-jétől már nem használhatók a hagyományos tyúkketrecek, mert „ezek a szárnyasok is megérdemlik az emberibb bánásmódot”. Az Európai Unióban számon tartott mintegy fél milliárd tyúkból 353 millió a köznapi, tojást termelő madár, amiből tavaly még 221 millió élt hagyományos ketrecben. A korszerűsítés, az átállás a mezőgazdasági állattartás óriási feladata.
Nem tudható, hogy képesek lesznek-e a magyar gazdaságok (és gazdálkodók) határidőre teljesíteni az előírást.Ha nem, akkor könnyen előfordulhat, hogy Európában súlyos tojáshiány keletkezik, mert kiesik a (majdan) bezárt telepek termelése. És jön az import tojás (nálunk már ma is 25-30 százalék a külföldről behozott héjas tojás aránya); kérdés: honnan, milyen minőségben, milyen áron? Izgalmas fejlemények mennek végbe a
tojástermelésben és a piacon. Elhangzott: Németország két évvel ezelőtt megszüntette a hagyományos ketreces baromfitartást (a technológiaváltás eurómilliárdokba került!), emellett tojástermelésének jórészét áthelyezte Ukrajnába. Ez év elején tojáshiány volt, majd a tavasz közepén a magyar piacra zúdult a szlovák, a lengyel, a litván tojásáradat. Eközben a takarmányárak itthon növekednek, magukkal húzzák a tojás-előállítás önköltségi árát.
Egyre bonyolultabb és lehanglóbb a helyzet: bár jó ideje tojásfelesleg mutatkozik (az import miatt), az ár nem csökken (legföljebb az apró tojásoké), a termelők csökkentik, a tőkehiányosak abbahagyják a termelést. Éleződik a vita a tojás minőségéről is. A legújabb „véleménydivat” szerint a hagyományos ketrecben tartott állatok produktuma a „legrosszabb”, a zárt istállóban, padlón tartott állatoké egy fokkal jobb, és az igazi a szabadban tartott tyúkok tojása. A Baromfi Termék Tanács és tagszervezete, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége megalapozatlannak minősíti ezt a (szerinte) szubjektív értékelést. Szakembereinek meggyőződése: a tojás
minőségét, összetételét csak takarmányozással lehet befolyásolni, tartási móddal viszont nem.
Ez utóbbit erősítette meg Bokros Zsigmond, a Gyermelyi Tojás Kft. igazgatója; elmondta: szerves szelénnel dúsított takarmányt fogyasztó madaraik egységesen mélysárga sárgájú tojást tojnak, emellett a produktumnak az átlagosnál nagyobb E-vitamin tartalma az eltarthatóság idejét is meghosszabbítja. Az új típusú, márkázott tojás az átlagosnál mindössze egy-két forinttal drágább. Dr. Kertész Tamás, a Farm Tojás Kft. ügyvezetője is állítja: a gyermelyiekéhez hasonló módon takarmányozzák baromfiaikat, amelyeknél elérték, hogy a tojásuk omega 3-ban és omega 6-ban az átlagosnál jóval gazdagabb, ekként hozzájárul a koleszterinszint karbantartásához, csökkentéséhez.
Dr. Salamon Ferenc professzor, a budai János Kórház belgyógyász főorvosa is tojásügyben volt hivatalos a mai sajtóeseményen. A tojásfehérje-fogyasztás mellett szállt síkra, miután a lakosság negyede, az időseknek pedig a fele fehérjehiányos. A tojás a legnagyobb fehérje- és aminósav-tartalmú, közkedvelt, viszonylag olcsón beszerezhető, sokféleképpen elkészíthető élelmiszer. A tojásfehérje a sebgyógyulást is segíti, ráadásul olcsóbb és
hatékonyabb a mesterségesen előállított gyógyszereknél, ezért is meggondolandó a használata a gyógyászatban.
Ma ismételten bebizonyosodott, hogy a tojás az emberi lét egyik központi kérdése. A Föld népességrobbanásával (2050-re mintegy kilencmilliárd embert kell eltartania bolygónknak) együtt járó probléma az élelmezés, az egészséges élelmezés. Kézenfekvő, hogy a fehérjékben, ásványi anyagokban, vitaminokban különösen gazdag, kellő mennyiségű zsírt is tartalmazó tojás egyre nagyobb szerepet kap(hatna) az élelmezésben és az éhínség enyhítésében. Csak okosan ki kellene használni a természet e fölbecsülhetetlen áldását és ajándékát.
Benke Laci „bácsi” az október 8-án kezdődő (és jövő vasárnap estig tartó) siófoki tojásfesztiválon 7200 tojás (továbbá gomba, apró húsgombócok és persze fűszerek) felhasználásával készíti el azt a tojásételt (pörköltet?), amivel szeretne beiratkozni a Guinness rekordok könyvébe, miközben ily módon is népszerűsíti a tojásfogyasztást. Az ám, a mesterszakács boldog lenne, ha ki-ki megírná neki a saját tojásétel-receptjét. „Nem rántottákra vágyom, hanem sokkal fantáziadúsabb alkotásokra” – mondta.
