John Ronald Reuel Tolkien (Bloemfontein, Dél-Afrika, 1892. január 3. – Oxford, 1973. szeptember 2.) életművének legismertebb része „A gyűrűk ura” és „A hobbit”; mindkét könyva 20. század legnagyobb példányszámban eladott regényei között szeepel – hazánkban is évek óta az eladási listák vezető helyeit foglalja el. Ugyanakkor az életmű része a Tolkien által megálmodott „Középfölde” világában játszódó számtalan gyönyörűséges mitológiai történet is (Ainulindale, Lúthien és Beren, Gondolin városa, Túrin Turambar, Earendil, Númenor bukása, Gil-galad és Elendil). A kidolgozott egyedi történetek mellett Tolkien több tízezer oldalra rúgó hagyatéka tartalmazza még a mitikus Középfölde mintegy tizenötezer évnyi, részletesen kimunkált történelmét, a mitológiai világ földrajzát, flóráját, faunáját és nem utolsósorban több mint egy tucat mesterségesen kialakított nyelv részletes nyelvtani szabályrendszerét és szókincsét, köztük a Sindarin és Quenya tünde-nyelvét.
Ez az elképesztően gazdag életmű nemcsak önmagában, hanem az olyan másodlagos művek révén is érdekes, amelyek később belőle alakultak ki. Egyrészt a világ összes fantasy jellegű műve a tolkieni mitológiából eredeztethető, másrészt az eredeti koncepció számtalan adaptációt (képregények, zenei cd-k, játékrendszerek) eredményezett. Köztük a legismertebb, a 2002–04 között bemutatott, összesen 17 Oscar-díjjal jutalmazott, Peter Jackson által rendezett három mozifilm (dvd, video), illetve a napokban nálunk is bemutatott új „A hobbit” film, amely a nagyszabású filmtrilógia előzménytörténetének első része. A világon rajongók milliói érdeklődnek a tolkieni mitológia iránt, és Magyarországon is tízezrekre tehető a Középfölde hagyományai iránt rajongók tábora.
A gyűrűk ura regényből az első kiadás óta mintegy 150 ezer, az összes Tolkien műből összesen több mint 200 ezer példányt értékesítettek Magyarországon, a film első két részére pedig közel két és fél millió mozijegyet vásároltak a magyar nézők.
A mostani rendezvény folytatása a Tolkien-művek filmes adaptációihoz kötődő, 2003. január 3-án megkezdett hagyománynak. Akkor, J. R. R. Tolkien 111. születésnapján (amely a regény és a film belső szabályai alapján egy különösen fontos, „kerek” évforduló volt) nagy sikerű egész napos programon mintegy 3–4000 érdeklődő vett részt.
A Tolkien-születésnapokhoz kapcsolódóan a múlt tíz évben kiírt művészeti pályázatokra mintegy ezer, magas színvonalú pályamű érkezett, amelyből jó náhány kiállítást is szerveztek, és amelynek fődíjait 2004-ben Göncz Árpád, „A gyűrűk ura” magyar fordítója, volt köztársasági elnök, a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke adta át. A rendezvény kapcsán, az interneten meghirdetett Ki mit tud?-okon mintegy háromezren vettek részt.
A rendezvények programja minden esetben tartalmazott egy sor ismeretterjesztő előadást, valamint kerekasztal-beszélgetéseket és gyerekfoglalkozásokat is. A rendezvényeken a tolkieni világhoz kapcsolódó, internetes forrásokat reprezentáló számítógépes, a Tolkien műveit népszerűsítő számítógépes, társas-, kártya- és szerepjáték-bemutatókat, illetve a teljes Tolkien-életművet felvonultató könyvkiállítást is tartottak. A helyszínen meg lehetett vásárolni a magyar nyelvterületen elérhető majd minden olyan könyvet, dvd-t, cd-t, játékot, posztert stb., ami bármilyen formában J. R. R. Tolkien életművéhez kötődik. A rendezvényeket a Magyar Tolkien Társaság 40 fős csapata szervezte társadalmi munkában. A sikeres lebonyolítást 20-25 szponzor összesen mintegy 6 millió forint, vagy annak megfelelő szolgáltatásban megnyilvánuló támogatása tette lehetővé.
A jövő janár eleji rendezvényen remény szerint mindaz megismétlődik, ami az előző években sikeres volt. A rendezők szeretnék, ha ez alkalommal is legalább négy-ötezren vennének részt a rendezvényen, amelynek különös jelentőséget ad, hogy kapcsolódik „A hobbit” című műből készülő filmtrilógia első részének bemutatójához. Most egyszerre lehet megnézni az életműhöz kapcsolódó legújabb filmadaptációt, és elmerülni a Középfölde világát felidéző egyéb gazdag programokban. Ajánlatok:
* Előadások a filmhez kapcsolódó témákról (forgatás, jelmez, díszlet, trükkök stb.), esetleg filmes alkotók szerepeltetésével.
* Ismeretterjesztő előadások a tolkieni mitológia részleteiről és hátteréről.
* Akadémiai szintű, irodalmi / tudományos előadások, elemzések, kerekasztal beszélgetések.
* Filmvetítések (ha lehet, különleges, normál vetítésen nem elérhető filmek, formák, kiegészítő anyagok, pl. rajongói és werkfilmek).
* Gyermek- és családi programok (játékok, kézműves foglalkozások, mesemondás – külön kiemelt módon „A hobbit” olyan vetített képes meseváltozata, amit a filmes korhatár alatti gyerekek is meghallgathatnak, amíg a szülők, nagyobb testvérek megnézik a filmet).
* A tolkieni világhoz és a filmekhez kötődő számítógépes, társas- és szerepjátékok.
* Kiállítás fegyverekből, kellékekből, jelmezekből.
* Jelmezesek felvonulása, műsorok, bemutatók.
A moziban egész nap folyamatosan három teremben folyik „A hobbit: Egy váratlan utazás” film vetítése. A 19 órakor kezdődő művészeti esten fellép a Magyar Tolkien Társaság kórusa, a filmek, a ‘The Tolkien Ensemble’ a Társaság zenészei által megzenésített, Tolkien által írt szövegű dalokkal, megidézve a hobbitok utazókedvét és vidámságát, a tündék fennköltségét és a törpök legendáit. Fellép a Magyar Tolkien Társaság táncosainak kara, tolkieni ihletettségű táncukkal Középfölde hangulatát és szépségét idézve, illetve vidám körtáncra hívják a vendégeket, egyszerű lépéseket tanítva nekik.
A művészeti est fő produkciójaként a Magyar Tolkien Társaság színjátszói bemutatják a Szilmarilokból is ismert Túrin Turambar történetének feldolgozásával készült egyfelvonásos drámát.
Az idei rendezvények részletes információi itt érhetőek el, tessék kattintani!