Továbbra is Bécsben a legjobb az életminőség – Budapestet leminősítették

(Forrás: dpa) Egy világméretű rangsor szerint Bécsben a legjobb az életminőség. Frankfurt a 7. helyen áll. Az európai városok helyezéseket szereztek, de az ukrán háború hosszú árnyékot vet. (Roland Schlager/apa/dpa felvételén: Bécs szíve, a Stephansdom és a belváros egy része.)

A koronakorlátozások feloldása után több német ajkú város ismét a világ legélhetőbb metropoliszai közé tartozik egy rangsor szerint. A brit Economist csoport idei indexében, amelyet csütörtökön tettek közzé, Ausztria fővárosa, Bécs a járvány kezdete óta először szerezte vissza az első helyet. A legnagyobb nyertesek évről évre Majna-Frankfurt, Hamburg és Düsseldorf voltak. A három német város egyenként körülbelül 30 helyet javított, és a 7., 16. és 22. helyen végzett.

Tavaly az európai metropoliszok életminősége jelentősen visszaesett a koronavírus-korlátozások miatt, míg az elszigetelt szigetállamban, Új-Zélandon továbbra is nagyrészt normális volt az élet. Az eredmény: Auckland landolt az első helyen. A koronaintézkedések eltörlésével azonban 2022-ben ismét megcsúsztak az agglomerációk Új-Zélandon, Ausztráliában és Kínában.

A jelentés szerint ismét a „jól beoltott” európai és kanadai városok uralják az élmezőnyt: Bécset Koppenhága, Zürich, Calgary, Vancouver és Genf követi. Az első tízbe Frankfurt után Torontó és Amszterdam, valamint Oszaka és Melbourne is bekerült. Berlin és München a 13. és 18. helyre kerül.

A javuló pontszámok az üzletek, éttermek és múzeumok megnyitásának köszönhetők – mondta Upasana Dutt, az életminőség-index vezetője. “Az oktatás javult, ahogy a gyerekek visszatérnek az iskolába, és jelentősen csökkentek a kórházakra és az egészségügyi rendszerekre nehezedő terhek” – tette hozzá.

A legtöbb élvonalbeli német város az infrastruktúra és az egészségügy terén ér el csúcspontokat. Ami azonban az “oktatás” és a “stabilitás” – azaz a biztonsági helyzet – tényezőket illeti, Németország nincs a felső csoportban.

Míg Nyugat-Európa felzárkózott, a kontinens keleti részén a nézettség csökkent az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán. Moszkva és Szentpétervár több mint egy tucat helyet rontott, így a 96. és a 107. helyen áll a rangsorolt ​​172 nagyváros közül. Az ukrán főváros Kijev idén kikerült a rangsorból. Más városok, például Varsó és Budapest is leminősítésre került a régió geopolitikai helyzete miatt.

És akkor ott vannak az alján: a szíriai Damaszkuszban, a líbiai Tripoliban, a nigériai Lagosban és az algériai Algírban a legnehezebb az élet – állapították meg az elemzők. A gyenge teljesítmény fő okai az erőszakos konfliktusok és a terrorizmus. Teherán, a szankciókkal sújtott Irán fővárosa szintén az utolsó tíz település közé tartozik.

A tanulmány szerzői szerint az ukrán háború hatásai jelentik a legnagyobb kockázatot a városi életminőségre a következő hónapokban. Az energia- és élelmiszerárak emelkedése helyenként konfliktusokat okozhat. “Még ott is, ahol a stabilitás nincs veszélyben, a költségválság visszafogja az infrastrukturális, egészségügyi és oktatási beruházásokat” – figyelmeztettek.