… A magyarok éppen most kaptak 10 milliárd eurós hitelt Moszkvától – ahogy egy magas rangú bíráló érzékeltette – politikai befolyásért cserében. Szlovákia szép csendben távolodik Ukrajna ügyében a közös állásponttól. Brüsszel egy-egy különutast még térdre kényszeríthet, de egy sereg zendülőt már nem, így egyre inkább tehetetlenné válik. És ha nem sikerül megújítani az embargót, az éket ver az USA és Európa közé, tovább rombolva a nyugati biztonsági építményt.

Annak idején Athénban jelentették be, hogy a kelet-európai államokat felveszik az unióba. Budapesten jelenleg olyan kormány van hatalmon, amely gúnyt űz a sajtó és az igazságszolgáltatás függetlenségéből, a görög vezetés pedig kétségbeesetten védi a saját demokráciáját az EU-val szemben. Putyinnak csak várakoznia kell és szétesik a 28-ak délkeleti szárnya.

Az európai hitelezők nem jönnek rá, hogy nekik is kellene engedményeket tenniük Görögország javára, nehogy az események kicsússzanak az ellenőrzés alól. De szakértők szerint a Sziriza jelenleg nem is kér nagyobb összeget az oroszoktól vagy a kínaiaktól, inkább azt lesi, ki tud majd segíteni neki az elkerülhetetlen csőd után, akár úgy, hogy az ország kívül kerül a valutaunión. Oroszország nem tudja megmenteni, maga is súlyos válságban van. Sokat elárul persze, hogy Moszkva vesz-e az athéni kincstárjegyekből. Az nem tudható, hogy ajánlott-e áthidaló hitelt a mostani súlyos görög pénzszűke enyhítésére.

Mindenesetre az IMF közleményéből arra lehet következtetni, hogy a Valutaalap nem hagyja magára a görögöket, amikor azoknak 1,7 milliárd eurót kell visszafizetniük a jövő kedden. De ettől még a nyáron 6,7 milliárdnyi kötvényt kellene törleszteniük az EKB-nak, amire nem sok az esély, hacsak nem jön egy újabb segélycsomag. Igazából azonban a Sziriza nem is akar fizetni, mivel az Európai Központi Bank ezeket a papírokat 2010-ben a német és francia bankok megmentésére, az övezet bankválságának megelőzésére vette meg. Nem azért, hogy Görögországon segítsen. Ám a görög válság kimenetele bőven lehet az is, hogy voltaképpen megszűnik a valutaunió. Putyin meg csöndben mosolyogva figyeli, hogy sokkal gazdagabb ellenfelei miként szakadnak szét a pénz miatt.

A Déli Áramlat kudarca után Oroszország kerülő utakon új szövetségeseket talál Délkelet-Európában a gázvezeték megépítéséhez, ami csapás az egységes energiapolitikát szorgalmazó EU számára – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. Kedden Budapesten az illetékes, magyar, görög, macedón, szerb és török miniszter szorosabb együttműködést irányzott elő az infrastruktúra fejlesztésében, középpontban az idevágó orosz tervekkel.

Továbbra is szorult helyzetben az Orbán-kormány: a pénzügyi botrány elérte a politikát – kezdődik a Neue Zürcher Zeitung elemzése. Az amúgy is elbizonytalanodott hatalomnak kárt okoz, hogy a kabinet nem sokkal a csőd előtt közpénzeket vett ki a Quæstortól, a magánügyfelek pedig aggódhatnak a befektetéseikért. Az országban a politikai vitát jelenleg a három brókercég tönkremenetele határozza meg. Tarsoly Csaba ügye azért kényes, mert az üzletembert igen szoros kötelékek fűzik a Fideszhez. A magyar sajtó szerint a Quæstor főnöke Szíjjártó szoros bizalmasának számít, vállalkozása fizette a moszkvai vízumközpont felállítását. Még nem tudható, hogy mennyi állami pénz veszett oda. Az azonban biztos, hogy a külügy idejében visszavett átszámítva jó 13 millió frankot, órákkal azelőtt, hogy a csőd közismertté vált. Az események folytán fennáll a gyanú, hogy a kormány lépése felgyorsította, mi több okozta a cég fizetésképtelenségét.

Az ellenzéki pártok bírálják, hogy a kormány adópénzekkel spekulált, kifogásolják, hogy a jegybank hiányosan tett eleget felügyeleti kötelezettségének, egyben bennfentes kereskedelemmel vádolják a hatalmat. További tisztázatlan pont, hogy Tarsolyt miért csak majdnem három hét elteltével vették őrizetbe? Addig értékeket tudott biztonságba helyezni, illetve bizonyítékokat tüntethetett el. Orbán azt közölte, hogy a közpénzeket biztonságos papírokba fektették, csak éppen rossz helyen parkoltatták.

Az majd kiderül, alkalmas-e az időközben hozott törvény arra, hogy korlátok között tartsa a káros politikai következményeket a Fidesz számára, amely a múlt években a kisember képviselőjének mutatta magát. A párt népszerűsége visszaesett, a Putyin-kapcsolat és a vasárnapi zárva tartás még a saját híveket is feldühítette. Ehhez járul a belharc Orbán és Simicska között.

Napjainkban még a hosszú ideig lojális sajtó is egyre kritikusabb a hatalommal szemben. Kérdéses az is, mennyire képes visszafogni a miniszterelnök a becsvágyó fiatalokat a párton belül, akik közül egy-kettő ellen felvetődött, hogy aránytalanul nagy mértékben kiszolgálta magát a hatalom húsosfazekából. Köztük Szíjjártó, akiről diplomatakörökben úgy gondolják, hogy téves szerepet osztottak rá. A Fidesz hanyatlásából főleg a Jobbik profitál. A szélsőjobboldali párt nyugodtan állíthatja, hogy soha semmilyen korrupciós ügybe nem keveredett bele.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!