A Political Capital még a tárgyalások lefékeződését megelőzően tanulmányt készített a TTIP-nek a visegrádi országokban tapasztalható társadalmi megítéléséről, háttér-beszélgetéseket folytatott hazai gazdasági-politikai döntéshozókkal és véleményformálókkal a megállapodás várható hatásairól és a legtöbb vitát keltő fejezetekről.

A Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával készített tanulmány fő megállapításai:

  • Bár a visegrádi országokban megkérdezett lakosság alapvetően támogató a TTIP-et illetően, a kormányzati szereplők és a média óvatos optimizmussal, illetve kritikusan viszonyul a kérdéshez, különösen Lengyelországban és Magyarországon.
  • A magyar kormány hozzáállása ambivalens: a hivatalos nemzetközi politikai nyilatkozatok szintjén támogatja, a hazai politikai deklarációkban gyakran negatív összefüggésben értelmezi. A kormánypárton belül is ellentétes vélemények tartják magukat TTIP-ügyben: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter például aláírta a Stop TTIP petíciót. Ezzel szemben a kormány hivatalos deklarációiban támogatja a tárgyalásokat. Az ellenzéki pártok közül az LMP, a Jobbik és a PM nyíltan ellenzi, az MSZP óvatosan, a DK, az Együtt és a Magyar Liberális Párt határozottan támogatja. 
  • A V4-országok kormányai közül a legtöbb aggodalmat a magyar és a lengyel vezetés fogalmazta meg a tárgyalások tartalmát illetően. Budapest és Varsó fenntartásainak adott hangot például a befektetésvédelmi mechanizmus (Investor State Dispute Settlement, ISDS) és a GMO-mentesség fenntartásának fontossága mellett. A lengyel vezetés elsősorban az élelmiszer-biztonságra helyezte a hangsúlyt, a magyar kormány a végső megállapodás nemzetállamok általi ratifikálását szorgalmazta. Prága főként támogató volt, bár végig hangsúlyozta, hogy a cseh kormány nem hajlandó biankó csekket aláírni. A legpozitívabb TTIP-retorikát a szlovák kormány képviselte. A legfontosabb különbség a magyar és a többi visegrádi állam hozzáállásában, hogy Budapest nem törekedett a megállapodások mielőbbi tető alá hozására, a többi ország viszont határozottan sürgette.
  • 2016 májusában a megkérdezett európaiak többsége (51 százalék) támogatta a TTIP-et, 34 százalék pedig ellenezte. A TTIP-pártiak tábora ugyanakkor 2014 őszétől kezdve folyamatosan csökkent, az ellenzők tábora pedig nőtt.
  • A visegrádi országok közül a lengyel társadalom támogatja legnagyobb arányban a TTIP-et: 59 százalék nyilatkozott róla pozitívan, ez Csehországban 56, Magyarországon 55, Szlovákiában pedig 47 százalék volt.
  • A jobboldali európaiak sokkal támogatóbbak a TTIP-pel kapcsolatban, mint a baloldaliak, bár a V4-eken belül ez a cseheket leszámtíva kevésbé meghatározó: ott a megkérdezett jobboldaliak 67 százaléka támogatta és 25% ellenezte. A többi visegrádi országban az ideológiai hovatartozás és a TTIP-pel kapcsolatos közvélekedés kevésbé korrelál.
  • Alapvetően meghatározza a TTIP-pel kapcsolatos hozzáállást az Európai Unióba vetett bizalom: az EU-ban bízók támogatóan nyilakoztak az egyezményről, az integrációt fenntartással kezelők azonban megosztottak a témában. Ugyanígy pozitívan vélekedtek róla azok, akik szerint az EU jó irányba tart, továbbá azok is, akik az alaposabban informáltak közé tartoznak.
  • A gazdasági-politikai döntéshozókkal, illetve véleményformálókkal folytatott beszélgetések alapján a megkérdezettek inkább óvatosan viszonyulnak a TTIP-hez, azok is, akik alapvetően támogatják a szabadkereskedelmi megállapodásokat. A legfőbb aggodalmak arra irányultak, hogy vajon az EU képes lesz-e megtartani jelenlegi élelmiszerbiztonság-szabályozási normaszintjét, valóban átláthatóan zajlanak-e a tárgyalások, van-e létjogosultsága az ISDS-nek, és hogy milyen teljesítés várható a hazai kkv-k részéről a jelenlegi versenyképességi szint mellet. Felvetődött továbbá egy kevésbé ambiciózus, a legvitásabb fejezeteket mellőző, úgynevezett TTIP-light létrejöttének lehetősége is. A háttérbeszélgetések résztvevői gyakran teljesen eltérő álláspontot képvisekltek a fenti kérdésekben, amely részben a témakörrel kapcsolatos információhiánnyal, részben a TTIP politikailag megosztó jellegével magyarázható.

A tanulmány főbb megállapításai ezen a linken érhetők el. A tanulmány teljes terjedelmében, angol nyelven innen tölthető le; tessék kattintani!

X X X

Bizottsági fellépés az uniós piac fokozott védelméért

(15:30) Az Európai Bizottság ma felkérte a tagállamokat arra, hogy támogassák a naprakészebb, megszilárdított és erőteljesebb európai uniós piacvédelmi eszközök kialakítására irányuló erőfeszítéseit, mivel a jelenlegi szabályok nem elegendőek a tisztességtelen külföldi verseny leküzdéséhez. Az uniós piac fokozottabb védelméhez három tényező járulhatna hozzá: a piacvédelmi eszközök korszerűsítését célzó javaslat mielőbbi elfogadása, az új dömpingellenes módszer bevezetése, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogi keretében tervezett változásokra való felkészülés.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a következőképpen nyilatkozott: „A kereskedelem alapvető jelentőségű gazdasági növekedésünk és a munkahelyteremtés szempontjából, ugyanakkor nem szabad túl naívnak lennünk.  Jelenlegi szabályaink nem elegendőek a tisztességtelen külföldi verseny okozta kár leküzdéséhez. Az elmúlt időszakban néhány uniós iparág több ezer munkahelyet veszített el. Nem maradhatunk tétlenek. Az EU piacvédelmi szabályai sürgősen frissítésre szorulnak.” 

A „Szilárd uniós kereskedelmi politika a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében” című közleményében a Bizottság a következőket kéri az Európai Tanácstól október 20–21-i ülése előtt:

  • politikai megállapodás biztosítása 2016 novemberéig a Bizottság függőben lévő, az EU piacvédelmi eszközeinek korszerűsítéséről szóló javaslatáról;
  • az új, júliusban körvonalazott dömpingellenes módszertan fő vonalainak támogatása a WTO jogi keretének küszöbön álló módosításaihoz való alkalmazkodás érdekében.

A két javaslat elfogadása – a WTO-szabályok tiszteletben tartása mellett – lehetővé tenné, hogy az EU magasabb dömpingellenes vámokat vessen ki termelési többletkapacitások, a nyersanyagárak torzulása és a partnerországok állami beavatkozásához kapcsolódó egyéb piaci torzulások esetén. (A teljes közlemény itt olvasható.)

Szilárd uniós kereskedelmi politika a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében (angolul)