Túlbonyolított és szegényes a magyar iskolatej-program

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet információi szerint Magyarországon az általános iskolásoknak csaknem a fele egyáltalán nem iszik tejet, közel kétharmada pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt, ezért ezeknek a gyerekeknek elégtelen a napi kalciumbevitele. Miután csontozatunkat és fogazatunkat gyerek- és fiatalkorunkban építjük fel, hosszú távon ez is az oka annak, hogy hazánkban mostanra népbetegséggé 
vált a csontritkulás. A többi között a csontritkulás kialakulásának a megakadályozásában is fontos az iskolatej-program, aminek célja, hogy ingyen tejet adjon óvodásoknak, általános és középiskolásoknak.

„Az iskolatej-program nem csak a táplálkozásban, a nevelésben is fontos, miután része az elhízás elleni  küzdelemnek, továbbá megadja a gyermekek növekedéséhez és egészségéhez nélkülözhetetlen elemeket” – mondta Mariann Fischer Boel, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos 2008-ban, amikor az Európai Bizottság elfogadta az iskolatej-program új változatát, amely szerint már többféle tejtermék is adható a gyerekeknek. 

Az európai iskolatej-program alapján a 2007-08. tanévben mintegy háromszázezer tonna tejet juttattak az EU  huszonhét tagállama iskolásainak; ehhez az Európai Unió több mint ötvenötmillió euró támogatást adott. 

Magyarországon a programra fordított állami támogatás 2010-ben mintegy négyszázmillió forint, az előző  esztendőkben viszont kilencszázmillió volt. Emiatt az idén csak százötvenezer gyermek (a 0-17 éves korosztály  tizede) juthat ingyen napi egy-egy pohár tejhez. 

A programmal kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el; ez a hatóság bírálja el a  kérelmeket és dönt a támogatás nagyságáról is. Az elszámolási periódus 3 hónap, ami azt jelenti, hogy a támogatást megnyert fenntartók a január-márciusban az iskolásoknak eljuttatott tej ellenértékét – a bonyolult adminisztrációs elszámolást követően – leghamarabb június környékén kapják meg a hivataltól. Kilencven napig tehát az egyébként is forráshiánnyal küszködő önkormányzatoknak és intézményeknek kell megelőlegezniük a tej árát.

„A mi térségünkben élő általános iskolások közel nyolcvan százaléka hátrányos helyzetű, sokuknak az iskolatej az egyetlen reggeli. A sorozatos árvizek miatt is egyre több a rászoruló család és gyermek, ezért is fontos számunkra hogy részt vegyünk az iskolatej-programban – mondja Szaniszló János, Szendrő polgármestere, az észak borsodi edelényi kistérség vezetője. – Nálunk, a kistérségben a «Cool Tej az Iskoláknak Alapítvány» intézi a tejprogramot – a pályáztatástól a költségek előfinanszírozásáig –, és egyéb kiegészítő eszközökkel, például hűtőszekrénnyel is hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan friss és jó minőségű tejhez jussanak a gyerekek. Tapasztalatom szerint a jelenlegi bonyolult szabályozás, az adminisztrációs körülmények és a hosszú kifizetési idő sok önkormányzatot és intézményfenntartót riaszt el attól, hogy kérje a támogatást, iskolatejhez juttassa a tanulóit…”

Tálosi Tamás, a «Cool Tej az Iskoláknak Alapítvány» elnöke elmondta: „Jelenleg Nógrád, Borsod és Heves 
megyében több, mint tizenhétezer gyermek jut a segítségünkkel friss, helyi termelőktől származó tejhez. De 
nemcsak az önkormányzatoknak, hanem nekünk is nehézséget okoz, hogy a hosszadalmas és bonyolult 
adminisztráció. Az alapítvány a jelenlegi szabályozási és finanszírozási körülmények között nem tudja elérni célját, 
vagyis, hogy a segítségünkkel ellátott gyerekek számát először ötvenezerre, később százezerre növeljük.”