Az operatív programok azt határozzák meg, hogy egy-egy uniós tagállam az adott területen milyen eredményeket kíván elérni, mekkora forrásból, illetve milyen konkrét fejlesztési tevékenységeken és adminisztratív, intézményi megoldásokon keresztül kívánja ezeket a célokat megvalósítani.

A magyar operatív programok benyújtásra kész tervezetei közül eddig az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) esetében készült el a végleges tervezetet jóváhagyó kormányhatározat; a programok benyújtására május végén, illetve június elején kerül sor.

„Az új uniós költségvetési időszak kezdete ezúttal egybeesik az európai parlamenti választásokkal. Részben emiatt az előző évekhez képest EU-szerte későbbre tolódott a programok előkészítése – emelte ki Pető Gábor, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője. – A legtöbb országban a benyújtási határidőket maximálisan kihasználva zajlik a dokumentumok véglegesítése, de a választások miatt uniós szinten is csúszhat az Európai Bizottsághoz beérkező programok feldolgozása.”

Hazánk számára az új időszakban a fő irány a gazdaságfejlesztés. A tervek szerint az elérhető összes forrás mintegy 60 százalékát erre fordítjuk majd, amely nagyrészt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) részeként lesz felhasználható. Ezekre a programokra arányaiban több pénz jut, mint eddig. Például: a mostani Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program az előző Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) háromszorosa, és közel másfélszerese a 2007–13-i operatív programok legnagyobbikának, a Közlekedés Operatív Programnak (KÖZOP).

Jóval több pénz jut a kutatásra és fejlesztésre és a pénzügyi eszközökre – ez egyébként két olyan terület, ahol már az előző időszakban is nehézségeket okozott a rendelkezésre álló források felhasználása. Tovább erősödnek a kombinált támogatások, amelyek a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások együttes alkalmazását jelentik.

A Településfejlesztési Operatív Program területén lesznek talán a legnagyobb változások: saját forráskeretekkel rendelkeznek ugyanis a megyék, a megyei jogú városok és a járások, amelyek céljaikat az Integrált Területi Beruházások formájában valósíthatják meg. Új uniós támogatási eszközként jelenik meg a CLLD (community-led local development / közösség által irányított helyi fejlesztés); általa helyi közösségek maguk határozhatják meg, hogy az erre kapott forrásból milyen helyi fejlesztéseket támogatnak – tette hozzá Pető Gábor.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program esetében kérdéses, hogy a rendelkezésre álló keret elegendő-e azoknak az igen ambiciózus uniós és nemzeti célkitűzéseknek a megvalósítására, amelyeket az Európa 2020 stratégia a klímaváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban megfogalmazott.

„Kiemelt feladatként kell kezelnünk az operatív programok végrehajtásáért felelős, a közeli múltban átalakult hazai intézményrendszer megerősítését; erre pedig mindenképpen alkalmas a jelenlegi, átmenetinek tekinthető időszak” – hangsúlyozta Pető Gábor. – „A cél az, hogy az év második felében már a lehető leghatékonyabban működő intézmények segítségével kezdődjön meg az új időszak fejlesztéseihez kapcsolódó pályázatok megvalósítása. Így érhetjük el azt is, hogy a 2014. év végi forrás-felhasználási célok teljesüljenek, és elkerülhessük a forrásvesztést.”

 

A 2002-ben alapított, teljesen magyar tulajdonú MultiContact Consulting Kft. a hazai igazgatásszervezés, uniós támogatás-felhasználás és IT stratégiai tervezés vezető szakértője, a hazai és multinacionális vállalatok, valamint költségvetési intézmények hatékonyan együttműködő, valódi üzleti értéket teremtő partnere. Mintegy negyvenfős szakértői gárdájával az igazgatásszervezés, az informatikai tanácsadás, a közbeszerzési tanácsadás, a pályázati tanácsadás, a projektmenedzsment, valamint a szervezetfejlesztés és folyamatracionalizálás területét tekinti elsődleges működési területének.