A lepkekertet egész évben sokan keresik, annak ellenére, hogy szezonális állatbemutató tér, amely csak a nyári 
időszakban látogatható. A Pálmaház mögött található létesítmény voltaképpen egy hatalmas sátor, amelynek „ponyváját” finomszövésű háló alkotja dupla rétegben. A „hálósátor” alapterülete összes 260 m2, légtere pedig 1200 köbméter. A Lepkekertet úgy alakították ki, hogy a közönség közvetlenül a lepkék között sétálhasson.

Jelenleg mintegy harminc, többségében a trópusi Közép- és Dél-Amerikában őshonos lepkefaj nyolcszáznál is több 
egyedét láthatja a nagyközönség; a bemutatott állomány a következő hetekben délkelet-ázsiai fajokkal is bővül. Az egzotikus lepkék mellett egy védett hazai lepkefaj, a nappali pávaszem (Inachis io) is látható. Ebből a fajból jelenleg a hernyókat tekintheti meg a közönség; a bábállapot után kikelő kifejlett egyedeket is a Lepkekertben, a trópusi fajokkal együtt fogják reptetni. 

Vízilóetetés a közönség bevonásával

Az állatkerti munkatársak újfajta programmal igyekeznek közelebb hozni egymáshoz a látogatókat és a vízilovakat. Naponta 12 és 16 órakor ugyanis a közönség bevonásával vízilóetetést tartanak az állatok medencéjénél. A hatalmas emlősök szokásos takarmányadagjának egy részét maguk a vállalkozó kedvű látogatók adhatják oda a karnyújtásnyi távolságban lévő állatoknak, természetesen az állatgondozók felügyelete mellett. A különleges pillanatról fényképfelvétel is készül.

Az egyelőre csak kísérleti jelleggel bevezetett program egyik célja, hogy még több élményt kínáljanak az állatkerti látogatóknak. A vízilovak igen népszerű állatok, ezért az áltagosnál nagyobb mértékben érinti őket a közönségnek az a szokása, hogy teljesen felesleges, természetszerűtlen, vagy esetleg káros „táplálékokkal” etetik az állatokat, voltaképpen a tilalom ellenére (hiszen csak zoo csemegével lenne szabad). Mi több, 2004 augusztusában valaki egy gumilabdát dobott az egyik víziló kitátott szájába (a Süsü nevű állat néhány napon belül el is pusztult emiatt). Az állatkerti munkatársak éppen ezért ügyelnek arra, hogy az állatok egészségét semmi se veszélyeztesse.

A lepkekertben egyébként nemcsak kifejlett lepkéket, hanem hernyókat és bábokat is kiállítanak. A 
lepkeszaporítóban bebábozódott, vagy a trópusi tenyészállomásokról báb formájában érkezett állatokat 
bábszekrényben helyezik el, ahol mindaddig függenek, amíg a lepkék ki nem kelnek belőlük. Így ez a természeti 
csoda, a kifejlett lepkék kikelése is a közönség szeme láttára megy végbe. A bábból kibújt lepkék a szekrényben 
pumpálják fel szárnyaikat, amikor pedig repülni kezdenek, a gondozók kinyitják a bábszekrény ajtaját, hogy a frissen kikelt lepke csatlakozhasson a lepkekertben repdeső társaihoz.

Különleges újdonság, hogy a lepkék mellett földi poszméheket (Bombus terrestris) is láthatnak a lepkekertet felkereső látogatók. A Magyarországon is őshonosnak számító, igen békés poszméhfaj a mezőgazdaság számára is rendkívül fontos növénymegporzó. Állatkertekben igazi ritkaságnak számít: Budapesten kívül az egész világon csak két állatkertben mutatnak be eleven poszméheket.

A lepkekert minden nap 10 órakor nyit, és az állatkert zárása előtt fél órával csukják be kapuját. Rossz időjárás, 
hideg, esős idő esetén viszont előfordulhat, hogy a látogató a lepkekertet zárva találja. Olyankor ugyanis a lepkék 
nem repülnek, és így fennállna a veszélye annak, hogy a látogatók esetleg rájuk lépnek.

a képeket Bagosi Zoltán készítette.