A Klubrádió amiatt indított pert a médiatanács ellen, mert még a 2010-i választás előtt elnyerte a 92,9 MHz-es közösségi frekvenciát, de sem az akkori médiahatóság, az ORTT, sem annak jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem kötött vele szerződést. Az elsőfokú bíróság februári ítéletében a Klubrádiónak adott igazat, és döntésével létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést. Ezt viszont a médiahatóság vitatta, mondván, az új médiatörvény alapján csak hatósági szerződéssel lehet frekvenciához jutni, ami a médiahatóság jogköre, nem pedig polgári bíróságé. Azért is fellebbeztek, mert szerintük a médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség, ráadásul a Klubrádió közben elnyert egy másik frekvenciát is.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet. A médiatanács fellebbezésének az ítélőtábla annyiban adott helyt, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új médiatörvényt, és ezt nem is indokolta, ezért határozata felülvizsgálatra nem alkalmas. Magát a szerződést létrehozó elsőfokú döntést azonban az ítélőtábla megalapozottnak találta, csak az indoklást hiányolta, hogy miért a Polgári Törvénykönyv és nem a médiatörvény alapján hozták létre a szerződést.

A bíróság a megismételt első fokon újra a Klubrádiónak adott igazat. Akkor a médiatanács azért nem kötötte meg a szerződést a Klubrádióval, mert szerinte törvényt szegett volna, hisz állítása szerint a Klubrádiónak két frekvenciája lett volna. Holott a Klubrádió számtalan alkalommal hangoztatta, hogy amint elnyeri a 92,9 MHz-es frekvenciát, lemond a 95,3-asról.