António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa történelmi összefüggésekbe helyezve igyekezett érzékeltetni ennek az új adatnak a súlyát. „A kilencvenes években a balkáni háborúk emberek százezreit tették menekültté és menedékkérővé. Sokan közülük Európa, Észak-Amerika és a világ más részeinek fejlett ipari országaiban találtak menedékre. Ma világszerte olyan nagy számban zajlanak fegyveres konfliktusok, hogy a világ ismét hasonló kihívással néz szembe, különösképpen a drámai szíriai helyzet miatt. A válaszunknak pedig legalább olyan nagylelkűnek kell lennie, mint akkor volt – biztosítanunk kell, hogy minden érintett menedéket kaphasson, áttelepítési lehetőségeket kell teremtenünk, illetve a nemzetközi oltalom más formáit kell felkínálnunk mindazoknak, akik ezek elől a szörnyű konfliktusok elől menekülnek.”
A szíriaiak alkották a legnagyobb csoportot azok között, akik 2014-ben menedékjogot kértek. Csaknem 150 ezer menedékkérelmet nyújtottak be a világ fejlett ipari országaiban a Szíriából érkezők, azaz az összes kérelem mintegy egyötödét. Az irakiak 68 700-at, azaz kétszer annyit, mint 2013-ban. A harmadik legnagyobb csoport hozzávetőleg 60 ezer kérelemmel az afgánoké, akik után Szerbia (és Koszovó) állampolgárai, majd pedig az eritreaiak következnek.
A 2014-ben legtöbb menedékkérelmet, több mint 173 ezret befogadó ipari ország Németország volt, ahol a kérelmek egynegyedét nyújtották be szíriaiak. Az Egyesült Államokban mintegy 121 200 menedékkérelmet adtak be, túlnyomórészt Mexikóból és más közép-amerikai országokból érkezők. Törökországban, amely ország 2014 végére több mint 1,5 millió szíriai menekültet fogadott be, tavaly 87 800 új menedékkérelem érkezett a hatóságokhoz, többségében irakiaktól. (A szíriai válság elől menekülők a hazájukkal szomszédos országokban külön csoportba tartoznak.)
Az UNHCR jelentése által vizsgált 44 fejlett ipari ország közül Svédország állt tavaly a negyedik helyen 75 100 menedékkérelemmel, amelynek döntő részét szíriaiak és eritreaiak adták be. Olaszországban 63 700 új kérelmet regisztráltak tavaly, ez minden idők legmagasabb száma. Az olaszországi menedékkérők többsége Maliból, Nigériából és Gambiából érkezett.
Magyarország a maga mintegy 42 ezer menedékkérőjével a hetedik volt a 44 fejlett ipari ország tavalyi listáján, két helyet előrébb lépve 2013-hoz képest, és több mint megkétszerezve az akkori menedékkérelem-számot. Magyarország 2012-ben csupán a 23. volt a 44 fejlett ipari ország sorában. A tavalyi kérelmek többségét, mintegy felét koszovóiak adták be, akik után az Afganisztánból, illetve a Szíriából érkezők voltak a második és a harmadik legtöbben. E három ország polgárai adták a Magyarországra érkezett menedékkérők 88 százalékát. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a magyarországi menedékkérők nagy többsége nem maradt az országban, hanem rövid idő után továbbutazott az Európai Unió valamelyik más tagországába.
Külön említést érdemel, hogy Oroszországban, amely módszertani okokból nem szerepel az Asylum Trends jelentésben, 2014-ben 265 400 ukrán állampolgár folyamodott a hatóságokhoz ideiglenes menedékjogért, és további 5800-an kértek menekült státust. Egyidejűleg a jelentésben vizsgált 44 ipari országban menedékjogot kérő ukránok száma a 2013. évi 1400-ról tavaly 15 700-ra ugrott.
Miközben a menedékkérelmek száma összességében látványosan nőtt tavaly, az új kérelmek korántsem egyenlően oszlottak el a jelentésben szereplő 44 ipari ország között. Így például az öt legnagyobb befogadó országban (Németországban, az Egyesült Államokban, Törökországban, Svédországban és Olaszországban) adták be az összes új menedékkérelem 60 százalékát.
A jelentés további aránytalanságokra is rávilágít. Így például akkor, ha a befogadó országok lakosságszámát vesszük alapul, ebben az összevetésben Svédország fogadta be a legtöbb menedékkérőt (a múlt öt évben átlagban 24,4 menedékkérő jutott az ország minden 1000 lakosára). A sorban utána következő országok Málta, Luxemburg, Svájc, illetve Montenegró.
Miközben a legtöbb ipari országban tavaly nőtt a menedékkérők száma, aközben néhány helyen visszaesett. Mindenekelőtt Ausztráliában, ahol a 2013. évi 11 700 után 2014-ben kevesebb mint 9 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, ami 24 százalékos csökkenés.
Az UNHCR Asylum Trends 2014 jelentése 44 európai, észak-amerikai és az ázsiai–csendes óceáni régió egyes részein található ország kormányától származó adatokon alapszik. Megjegyzendő: a fejlett ipari országokban menekült státust kérők száma csupán egy részeleme annak a képnek, amelynek szereplői a szerte a világon fegyveres konfliktusok és az üldöztetések által otthonuk elhagyására kényszerült emberek.
Az üldöztetések, háborúk és fegyveres konfliktusok, általánossá vált erőszak és emberijog-sértések elől elmenekült emberek száma 2013 végén világszerte 51,2 millióra rúgott. Közülük mintegy 16,7 millióan voltak a más országokba űzött menekültek, és 33,3 millióan a hazájukon belül biztonságot kereső belső menekültek. Közel 1,2 millió volt a menedékkérők száma. A tavalyi globális adatokról néhány héten belül az UNHCR készülő Global Trends 2014 jelentése ad majd részletesebb képet.
Húsz éve lépett életbe a Schengeni Szerződés, a részes államok közül azonban Magyarország idáig meglehetősen lazán ellenőrizte déli határait, emiatt fokozódik a nyomás az Orbán-kormányra – tudósít a Deutschlandfunk. Az év eleje óta Szerbia felől drámai események zajlanak, a koszovói menekültek százával egyszerűen átfutnak az unió területére… Persze nem iszlám harcosok jönnek – hangsúlyozza a beszámoló –, hanem főleg koszovóiak, akiket a rendőrség később igyekszik a vonatokból is kiszűrni. A megerősített, közös, magyar–német–osztrák–szerb ellenőrzésnek köszönhetően időközben valamelyest alábbhagyott a roham Schengen külső vonalán. (A teljes tudósítás itt olvasható, tessék kattintani!)
