A terrorakciók után a biztonságot, valamint a külső határok védelmét is csak összefogással lehet szavatolni. A migrációs válságot és a világméretű terrorizmust sem lehet nemzeti eszközökkel kezelni. Az együttes fellépésre azért is szükség van, mert látható, hogy az Egyesült Államok részben feladja, hogy garantálja a biztonságot a Földön.  Ám az öreg kontinensen veszélybe került a szolidaritás, a közös felelősség tudata, a jogkövetés. Így pedig a kisállamisághoz, a nemzeti önzéshez kanyarodunk vissza. Itt nem segítenek a szép szavak, közösen és határozottan kell cselekedni. Az alapvető kérdésekről folytatandó vita helyett döntések, majd tettek kellenek. Ehhez hinni kell Európában és ragaszkodni kell az értékeihez.

Szembe kell nézni azzal, hogy a nyílt társadalom ellenségei kihasználják a szabadságot és a demokráciát, mi viszont nem védjük meg azt. Ennélfogva legelőször a közös jog lerombolásának kell megálljt parancsolni. Az nem járja, hogy egyes tagállamok gúnyt űznek az uniós határozatokból, illetve nem hajtják végre őket, jóllehet maguk is megszavazták a javaslatokat. Európa nem kívánsághangverseny. Ragaszkodni kell a joghoz és a rendhez, különben elvész a bizalom és akkor lehetetlenné válik az együttműködés. Utóbbinak egyik alapja a menedékpolitika. Ha valaki nem ért vele egyet, megváltoztathatja a közös szabályokat, vagy felmondhatja a kooperációt, de nem hagyhatja egyoldalúan figyelmen kívül a játékszabályokat. Ám közben nem szabad megfeledkezni a nemzetek biztonsági érdekeiről sem. Így arról, hogy joguk van tudni, ki kap menedékjogot.

Európa jövője az emberi méltóság és a szolidaritás, ami a keresztény–zsidó gyökerekből, a humanizmusból és a felvilágosodásból ered. Magába foglalja a toleranciát, a vallásszabadságot, az egyház és az állam szétválasztását, az egyenjogúságot és a kisebbségek védelmét. Ha valaki nem hisz ebben az Európában, az nézze meg Oroszországot, Törökországot, Kínát, az arab világot. Ám komolyan kell venni, ha az emberek nem kis része elfordul a közös értékektől. Ezért Brüsszel pont ugyanúgy felelős, mint a nemzetállamok. Csak éppen az unió nélkül nincs esélyünk a világban, ám ezt sokan nem értették meg, mert nem magyarázták meg nekik. Seehofer szerint legfőbb ideje visszatérni ahhoz, hogy a földrész és a nemzeti érdekek csak együtt létezhetnek. Ehhez párbeszéd, nyíltság szükséges. Még nem késő!

Az Európai Néppárt frakcióvezetője úgy látja, hogy a polgári pártoknak komolyabban kell venniük az emberek félelmeit, anélkül azonban, hogy másolnák Trump populizmusát – olvasható a Die Welt német konzervatív napilapban. Manfred Weber, aki egyben a Bajor Keresztényszociális Unió alelnöke, úgy gondolja azonban, hogy Európának előítéletek nélkül kell közelítenie a megválasztott elnökhöz, nincs helye az arroganciának, de az együttműködéshez a közös értékeknek kell alapul szolgálniuk. Ám az uniónak fel kell nőnie, mert érzékelhető, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem vállal akkora szerepet a világban, mint idáig. Ebbe beletartozik az is, hogy a földrésznek át kell vennie a szabad világ vezérének szerepét is, amibe beleértendő az is, hogy hozza létre saját katonai erejét. Ebben segíthet, hogy Trump várhatóan nyomást gyakorol Európára az egység végett. Sokat nem lehet rajta lamentálni, a közös hadsereget pár éven belül fel kell állítani. Weber ugyanakkor kitért arra, hogy a NATO-garanciák érvényesek, a kelet-európai országoknak bízniuk kell azokban.

A politikus ugyanakkor hibának tartaná, ha Trumpot olyan jobboldali populistákkal emlegetnék egy lapon, mint Le Pen, Strache, vagy a Jobbik. A leendő elnök esetében nem biztos, hogy régi szellemeket akarna újraéleszteni, de jogosak az aggodalmak. Weber szerint ugyanakkor helyénvaló volt, hogy Merkel a közös értékekre figyelmeztette üdvözlő táviratában az amerikai vezetőt. Mint mondta, itt felvetődik az is, hogy a kancellárnak gondoskodnia kell az európai egységről.

A Yahoo/AFP hírügynökség a Trump körüli erőteljes véleménykülönbségekre hívja fel a figyelmet annak kapcsán, hogy a brit, a magyar és a francia külügyminiszter távol maradt az esti brüsszeli válságtanácskozástól. Boris Johnson arra hivatkozva nem ment el az ülésre, hogy Washingtonban természetes politikai váltás zajlik, és London együttműködik a mostani, illetve a leendő amerikai vezetéssel is, hogy az elnökcsere a lehető legjobb eredménnyel járjon Nagy-Britannia számára. A jelentés ugyanakkor azt idézi Szijjártó Pétertől, hogy az egyeztetés teljesen korai. A miniszter egyben bírálta az általa frusztráltnak és hisztérikusnak minősített európai állásfoglalásokat. Mert addig puszta időpocsékolás összeülni, amíg senki nem tudja, hogy ki lesz a State Department új vezetője, és hogy a Fehér Ház milyen célokat tűz ki a kül-, illetve gazdaságpolitikában. Így számára nem is világos, miről tárgyalnának. A francia diplomácia vezetője különben arra hivatkozva nem ment el Brüsszelbe, hogy ma reggel fontos megbeszélése van a következő ENSZ-főtitkárral.