Uniós csúcstalálkozó Pozsonyban

A csúcs előtt Robert Fico szlovák miniszterelnök arról beszélt, hogy egységet akarnak mutatni abban, hogy a megkezdett az egyetlen út, és hogy folytatni fogjuk ezt a projektet. Bízik abban, hogy a nap végére készek lesznek meghatározni egy menetrendet, amely a legfontosabb megállapodásokat vetíti előre a következő hat hónapra

Még Pozsonyba érkezése előtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról nyilatkozott, hogy a tabukat megkerülve kell diagnózist felállítani, beazonosítva az unió mai problémáit. Elég csak az egységről, a menekültválságról, a belső védelemről beszélni – mondta.

Megerősítette, hogy egy menetrendet is készítenek, hogy mivel és mikor kívánnak foglalkozni a jövő márciusi római csúcstalálkozó előtt, amelyen a mai Európai Unió fennállásának 60-ik évfordulójáról emlékeznének meg.

A németek ma valószínűleg szóba hozzák egy uniós haderő létrehozásának szükségességét, de erről döntés nem várható.

Zsíror Sándor, az Euronews helyszíni tudósítója szerint a brexit-népszavazás mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy az Európai Unió mély válságban van. A vezetők között azonban nagy vita van arról, hogy merre haladjon tovább a kontinens. Egyes országok több integraciót szeretnének, mások, mint például Lengyelország vagy Magyarorszag hatásköröket vennének vissza Brüsszeltől. Ez lesz az egyik legnagyobb vitatéma a csúcstalálkozón, de szó lesz még a terrorizmusról, a gazdaságrol és a bevándorlásról is.

 

Merkel szerint kritikus helyzetben van az unió

(MTI, 12:25) Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió „kritikus helyzetben” van, és lépéseket kell tennie azért, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. Huszonhét európai uniós tagország vezetőinek pénteki pozsonyi találkozóját megelőzően Merkel kijelentette: „Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni”. A kancellár megerősítette azt az álláspontját, hogy egy most kidolgozandó menetrend alapján az uniós alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójára, jövő márciusra lépéseket kell tenni a külső és belső biztonság, a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén.
    

François Hollande francia elnök az estig tartó csúcsértekezlet előtt azt mondta, hogy a pozsonyi találkozón új lökést kell adni Európának. Ő is hangoztatta, hogy vissza kell nyerni a lakosság bizalmát. Ehhez szerinte három területen kell előrelépni: a biztonság megerősítésével, a külső határok hatékonyabb védelmével és gazdasági lépésekkel, köztük új munkahelyek teremtésével.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy Pozsonyban a fő feladat a nézetkülönbségek elsimítása. Egységre van szükség ahhoz,. hogy az unió működhessen – fogalmazott.
    

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a pozsonyi várba érkezése után újságíróknak elmondta: a visegrádi négyek egy közös nyilatkozatot készítettek elő a csúcsra, amelyben kiállnak a biztonság megerősítése, illetve a határok őrzésének megerősítése és az összetartozás politikájának megtartása mellett. A tárgyalás témáiról szólva hozzátette: nem érzi úgy, hogy az uniós intézményrendszerről kellene vitát folytatni, ehelyett a biztonság és gazdasági javulás gyakorlati kérdéseire kellene összpontosítani. Kérdésre válaszolva Sobotka rámutatott: a csúcstalálkozó résztvevőinek körében nagyon erős az akarat a közös európai projekt folytatására, és sok kérdésben megvan az egyetértés is. Ilyen az illegális bevándorlás megállítása, a terrorizmus elleni harc és a védelmi együttműködés elmélyítése is – mondta. „Sok olyan pozitív dolog van, amely visszaadhatná a lakosságnak azt az érzést, hogy Európa a problémák megoldásának eszköze, nem pedig azok forrása” – hangsúlyozta.
    

„Az Európai Unió nem helyettesítheti a NATO-t” – hangsúlyozta a közös európai hadsereg létrehozásának felvetése kapcsán Dalia Grybauskaité litván államfő a csúcstalálkozó első tárgyalási szakaszának kezdete előtt a sajtónak adott rövid nyilatkozatában. Kifejtette: nem tud róla, hogy bárki is európai hadsereg létrehozásába fogott volna, egyelőre csak a védelmi együttműködés javításáról, illetve a meglévő katonai kapacitások jobb kihasználásáról volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy a NATO helyettesíthető lenne.
    

Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy valamennyi tagország érdeke a biztonságosabb Európa, a migráció ellenőrzés alá vonása, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági együttműködés. Egyúttal megjegyezte, nem tartja szerencsésnek EU-csúcstalálkozót tartani az Egyesült Királyság nélkül úgy, hogy az ország még tagja az EU-nak.
    

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában tért ki a pozsonyi csúccsal kapcsolatos várakozásaira. Elmondta: szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet. Beszámolt arról, hogy a pozsonyi tanácskozás előtt a visegrádi csoport tagállamai (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) összehangolták álláspontjukat, és javaslataikról terveznek egy közös V4-es dokumentumot, amelyet benyújtanának az Európai Tanácsnak. Orbán Viktor kiállt az interjúban Bulgária uniós anyagi megsegítése mellett is, kijelentve: a bolgár kerítést meg kell erősíteni, a határvédelmüknek pedig pénzt kell adni.

 

Schulz-Orbán-találkozó Pozsonyban

(MTI, 13:04) Az uniós vezetők informális pozsonyi megbeszéléseit megelőzően az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal tárgyalt csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, akit arra kért, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak. Orbána pozsonyi várba érkezvén újságíróknak elmondta, közölte a német szociáldemokrata politikussal: a jövőben ne alkalmazzanak „jogalkotási trükköket”, kijátszva a nemzetállamok szuverén döntéseit és akaratát, ahogy tették ezt például a kvótánál, ahol az állam-, illetve kormányfők az önkéntes kvóta mellett döntöttek, és az Európai Parlament az Európa Bizottsággal összejátszva ezt kötelezőre kvótára változtatta. „Azt kértem, hogy ezt ne tegyék többé, mert ezt a nemzetállamok nem tudják elfogadni” – húzta alá a miniszterelnök.
    

Martin Schulz csütörtökön a Spiegel Online-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a magyar miniszterelnök elzárkózik a menekültválság közös, európai uniós megoldásától. Schulz úgy vélte szolidaritásra van szükség, a menekültpolitika mellett a strukturális alapokkal kapcsolatban is, amelyeknek évek óta jelentős haszonélvezői az olyan tagállamok, mint Magyarország. Schulz pénteken sajtótájékoztatót tartott Pozsonyban, és ezen egyebek között kijelentette: jónak tartaná, ha a mély véleménykülönbségek ellenére részletesebb tárgyalást folytathatnának a magyar kormányfővel, és beszélni tudnának mindazokról a kérdésekről, amelyekben nézeteltéréseik vannak. Az európai  parlament elnöke hangoztatta, hogy a tagországoknak párbeszédet kell folytatniuk egymással. Az uniós együttműködés egyik legnagyobb előnyének nevezte, hogy a tagállamok nemzetközi szinten is össze tudják egyeztetni nemzeti érdekeiket. A provokációkat pedig kerülni kell – szögezte le.
   

Megemlítette, hogy az illegális bevándorlás kérdéséről is szót ejtett a magyar miniszterelnökkel. Elismerte, hogy a kötelező befogadási kvóta a jelek szerint nem működik, és úgy vélte, a menekültek érdeke, hogy legalább önkéntes alapon lehetőség legyen a befogadásukra az uniós országokban. Egy kérdésre válaszolva Martin Schulz tagadta, hogy – mint azt magyar kormánynyilatkozatok idézik – egy interjúban arról beszélt volna, hogy a baloldali városokat migránsok befogadására kell ösztönözni. Hozzátette, elképzelhető, hogy fordítási hibáról van szó.

Juncker konkrét javaslatokat mutatott be a tagországok vezetőinek

(MTI, 18:31) Tizennégy pontból álló tervet ismertetett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ma Pozsonyban az európai uniós országok vezetőivel, az előterjesztés konkrét lépéseket tartalmaz a következő időszakra avégett, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az Európai Unió javítani tudja a róla kialakult képet.

A pozsonyi csúcsértekezleten az Egyesült Királyság nem vett részt, az EU többi 27 tagországának vezetői, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke cseréltek eszmét az unió jövőjéről. Az általa bemutatott terv több pontjáról Juncker már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett – derül ki uniós források tájékoztatásából.

A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása (500 milliárd eurót is meghaladó nagyságrendűre), az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is. Az egységes digitális piac és a tőkepiaci unió kiépítésében szintén konkrét célkitűzéseket tartalmaz a terv, amely előirányozza fiatal önkéntesek toborzását is humanitárius segítség céljaira.

A menetrend következő kulcsdátumának az EU elődjét alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója ígérkezik, jövő márciusban. Helyszíni értesülések szerint tartanak egy informális csúcstalálkozót a jövő év elején, a máltai soros EU-elnökség alatt is. Az uniós vezetők pozsonyi találkozójának fő célja az volt, hogy körvonalazzák az integráció további alakulását a brit kilépés fényében.
    

Uniós források szerint Donald Tusk szintén letett egy menetrendtervet az állam- és kormányfők asztalára. Német és francia részről pedig az uniós védelmi együttműködés továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot. 
    

Közös álláspontot nyújtottak be a találkozón a visegrádi országok (Cse-, Lengyel-, Magyarország, Szlovákia). Ebben – a soros elnökséget adó lengyel kormányzat tájékoztatása szerint – „rugalmas szolidaritást” szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Sürgetik „a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását” is, és – rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre – hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez „a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené”.

 

 

Merkel: az együttműködés szelleme jellemezte a találkozót

(MTI, 20:43) Az európai uniós tagországok közti együttműködésre törekvés jellemezte a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozót, amelyen a 28 európai uniós tagország közül 27-nek a vezetője vett részt – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után. Pozitívan értékelte a visegrádi csoporthoz tartozó négy ország  közösen beterjesztett álláspontját is, és hangoztatta, hogy minden tagországnak törekednie kell arra, hogy megoldást találjanak a bevándorlási hullám csökkentésére.

Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Merkel megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében – több közbülső lépcsőt követően – jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei.
A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését. A pozsonyi találkozó a kiindulása egy intenzívebb, szélesebb munkának – szögezte le. 

A két vezető találkozóját szimbolikusnak szánták arra, hogy az unió az Egyesült Királyság várható kilépése miatt sem torpan meg, a 27 megmaradó ország között tovább kell fejleszteni az együttműködést. Hangoztatták, hogy mindkét ország fokozza az erőfeszítéseit avégett, hogy az unió sikertörténet legyen. Hozzátették, hogy ebben a többi tagországnak is felelőssége van. Merkel a sajtótájékoztatón pozitív hozzájárulásként, jó kiindulópontként értékelte a visegrádi országok közös előterjesztését. Hozzátette ugyanakkor, hogy még részleteiben is tisztázni kell, az abban foglaltak mit jelentenek.
   

A visegrádi négyek egyebek között „rugalmas szolidaritást” szorgalmaztak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Hangsúlyozták a biztonsági együttműködés és az EU-n belüli védelmi együttműködés fontosságát is. 

Merkel a téma kapcsán kitért arra is, hogy az uniót mindig a kompromisszumkeresés jellemezte. Kifejtette, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken. 
A francia köztársasági elnök a migránskérdés kapcsán egyebek között azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére. Hozzátette, hogy olyan megoldást kell találni, amely biztosítja, hogy az unióban méltó módon fogadhassák a menekülteket. 

Angela Merkel már a csúcstalálkozó előtt nyilatkozott arról, hogy az Európai Unió „kritikus helyzetben” van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. „Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni” – fogalmazott, utalva a kidolgozandó menetrendre, amely a munkanélküliség csökkentését és a gazdasági növekedést szolgáló lépéseket is tartalmaz.

Orbán: nem sikerült megváltoztatni az unió bevándorláspolitikáját

(MTI, 20:43) A pénteki pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós tagállamok vezetőinek informális csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, pénteken Pozsonyban. Kiemelte: továbbra is a korábbi „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán. Úgy vélte, ha most nem sikerült megváltoztatni az uniós politikát, erre legközelebb szeptember 24-én Bécsben tehetnek kísérletet, amikor a balkáni útvonalon érintett országokkal is egyeztetnek, és megpróbálnak a mostani elhibázott bevándorláspolitikáról áttérni az „önvédelmi” politikára. Hozzátette: nem lehet tudni, hogy ez akkor sikerül-e, de Magyarország egy dolgot tehet, sikeres népszavazással elérni a brüsszeli migránspolitika megváltozását.

Orbán sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek. A miniszterelnök szerint a csúcs legjobb híre Magyarország számára, hogy a V4 (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az egyetlen országcsoport, amely konkrét javaslatokkal érkezett, hogy milyen legyen az új unió, amely sikeresebb a mainál és ahol mindenki megtalálja a számítását, vagyis a V4-es miniszterelnökök többszöri tanácskozása az elmúlt hónapokban nem volt hiábavaló – vélekedett. Mint mondta, ma menetrendet fogadtak el, amely jelzi a fő állomásait annak a folyamatnak, amelynek végén jövőre Rómában egy dokumentumban lezárják a Brexit utáni önértékelési folyamatot. Ebben meghatározó vélemény lesz a V4-é, amelynek van kikristályosodott véleménye – fűzte hozzá.
   
Orbán szerint Németország és Görögország a két kulcsország a bevándorlási helyzet megoldásához. Kijelentette: amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, folyamatos lesz a szívóhatás. Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi meg – magyarázta. Hozzátette: amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat, és minden illegálisan belépni akarót a jog és fizikai erő alkalmazásával feltartóztatunk. Kifejtette: a magyar szempontból legfontosabb kérdésre kedvező válasz született a csúcson, vagyis arra, hogy a britek döntése után vajon lesznek-e mások, akik követik őket, és az EU bomlása, forgácsolódása folytatódik-e. Azonban ma megtudtuk, hogy senki sem lép ki az unióból, úgy döntöttek, hogy együtt folyatják, és a szétválás helyett megpróbálják megjavítani az EU intézményrendszerének működését – közölte.

Kitért rá: javaslatot tett egy új politika kialakítására a nem EU-tag országoknak a térségben, mert a feszültség nő a régióban, az EU befolyása az események érdemi alakítására viszont csökken. Arról is beszélt, hogy az unión kívüli bevándorló táborokhoz, a menekültek regisztrálását végző regisztrációs központokhoz (hotspotokhoz) katonai biztosítás kell, ami ma nem áll rendelkezésre, és ez az egyik fontos ok, amiért Magyarország a közös európai hadsereg felállítását szorgalmazza. Több ország is egyértelműen emellett nyilatkozott ma, növelni kell a katonai együttműködést, ami majd a közös hadsereghez vezethet – mutatott rá. Közölte: szolidárisak ma többféle módon lehetünk Európában, és leegyszerűsített megközelítésre vall azt mondani, hogy aki befogad migránst, az szolidáris, aki pedig nem, az nem az. Azt kell nézni, hogy ki mit áldoz ma Európában azért, hogy Európa biztonságos legyen, ki mennyit költ, milyen erőfeszítéseket tesz azért, hogy Európában az emberek nagyobb biztonságban éljenek – magyarázta. Úgy vélte, Magyarország a legszolidárisabb országok közé tartozik, és ha mi nem védenénk meg az EU külső határait, nagy baj lenne más országokban. Magyarország az összes többletköltséget egyedül vállalja, amikor nemcsak saját magát védi, hanem Európa többi népével is szolidáris – fogalmazott.

A miniszterelnök kiemelte: Brüsszelben sokaknak nem világos, hogy a migránskérdés nemcsak humanitárius kérdés, hanem következménye van az identitására azoknak az országoknak, ahova mennek és amelyen átmennek. Magyarország identitását meg akarjuk őrizni – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta: a csúcson Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte neki, hogy a kormánya más véleményen van, mint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, így különvéleménynek kell nyilvánítani az általa mondottakat. (Asselborn kedden úgy nyilatkozott, hogy ideiglenesen vagy végleg ki kell zárni Magyarországot az Európai Unióból, ez az egyetlen lehetőség a közösség összetartásának és értékeinek megőrzésére.) Ugyancsak kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a konzervatív politikai gondolkodásban a kulturális ellenforradalom a gyökerekhez való visszatérést jelenti, azt, hogy vissza kell térni a régi európai értékekhez, amelyeket elhagytunk, és ez az eltávolodás az egyik oka annak, hogy nem vagyunk elég sikeresek.