A Rachida Dati francia néppárti képviselő által jegyzett, és az európai polgárok terrorista szervezetekbe történő toborzásának megelőzéséről szóló állásfoglalást 548 szavazattal, 110 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett fogadták el.
A becslések szerint már mintegy 5000 európai csatlakozott terrorista szervezetekhez vagy katonai alakulatokhoz, elsősorban az „iszlám államhoz”, a Dzsahbat al-Nuszrához és más közép-keleti vagy észak-afrikai szervezethez.
A Parlament a dzsihádisták és a dzsihádista terrorizmussal vádolt személyek uniós fekete listájának felállítását szorgalmazza. Az állásfoglalás kiemeli: meg kell alkotni a „külföldi harcosok” egységes fogalommeghatározását, mert csak így indítható ellenük büntetőeljárás az Európába visszatérésüket követően. A Parlament felkéri a tagállamokat, hogy minden külföldi harcost helyezzenek bírói felügyelet, adott esetben őrizet alá az Európába való visszatérésükkor, és a harcosok egészen a büntetőeljárás lefolytatásáig maradjanak őrizetben.
A külső határokon szisztematikus és kötelező ellenőrzésre van szükség, fogalmaz az állásfoglalás, amely a terrorista-gyanús személyek kiszűrése végett jobb információcserét kér a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol között. A képviselők a meglévő eszközök, például a schengeni információs rendszer jobb kihasználására ösztönzik a tagállamokat.
A képviselők ismét hangot adtak az iránti elkötelezettségüknek, hogy 2015 végéig megszülethessen az uniós utas-nyilvántartási rendszerről (EU PNR) szóló megállapodás. Ugyanakkor az EU PNR pusztán egyike a terrorizmus elleni fellépéshez szükséges eszközöknek, hangsúlyozták, hiszen átfogó terrorizmusellenes stratégiára van szükség.
A Parlament útlevelek elkobzásával és a pénzügyi források befagyasztásával akadályozná meg, hogy a potenciális külföldi harcosok elhagyják az Európai Uniót. Ezeket a megelőző intézkedéseket a Parlament javaslata szerint különböző támogatórendszerekkel, például forródrót-szolgáltatással kell kiegészíteni, hogy a családtagok és barátok gyors segítséget kaphassanak akkor, ha gyanújuk szerint a környezetükben valaki radikalizálódik vagy terrorista szervezethez kíván csatlakozni.
Az állásfoglalás a közoktatás révén és a problémás városrészekben serkentené a kultúrák közötti párbeszédet avégett, hogy elkerülhető legyen egyes csoportok perifériára szorulása, és befogadóbbá váljék a társadalmi közeg.
A képviselők a radikalizálódott fogvatartottak elkülönítését javasolják azért, hogy a börtönök ne váljanak a radikális és erőszakos szélsőségesség terjesztésének melegágyává.
A Parlament a gyűlöletet terjesztő és a terrorizmust dicsőítő, illegális internettartalmak azonnali törlését kéri, ugyanakkor figyelmeztet az alapvető jogok tiszteletben tartására. A tagállamoknak meg kellene fontolniuk a jogi fellépést – beleértve a büntetőjogi eljárást is – az olyan internetszolgáltatókkal vagy közösségimédia-cégekkel szemben, amelyek visszautasítják a közigazgatósági hatóságoktól vagy bíróságtól érkező, illegális vagy a terrorizmust dicsőítő tartalmak törlésére irányuló kérést – vélte a Parlament.