A teljes működési kapacitást várhatóan 2018 végére elérő, két helyszínen zajló kutatások eredményei több tudományágban, így a kémiában, az anyagtudományban, a gépészetben és más ipari ágazatokban egyaránt hasznosíthatók. Az ELI-projekt célja a nemzeti és európai kutatás fellendítése egy olyan világszerte elismert struktúra létrehozásával, mely nyilvánosan hozzáférhető a tudósok, a tudományos magánkezdeményezések, vállalkozások számára.
Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette: „Az ELI amellett, hogy a kiválóság jelképe, igazi európai sikertörténet is, így örömömre szolgál, hogy az európai strukturális és beruházási alapok részese a projektnek.”
- Európai Regionális Fejlesztési Alap
- Európai strukturális és beruházási alapok – kutatás és innováció
Tíz intézkedés az európai polgárok készségeinek javításáért
Az Európai Bizottság ma új, átfogó programot fogadott el a készségek fejlesztésére vonatkozóan. A kezdeményezés célja, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban kamatoztatni lehessen az európai humántőkét. Ez végső soron elő fogja mozdítani a kontinensen a foglalkoztathatóságot, a versenyképességet és a gazdasági növekedést.
A témában készített tanulmányok szerint 70 millióra tehető azoknak az európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni és írni, a számolási és a digitális készségekben pedig még ennél is rosszabb a helyzet.
Ugyanakkor sok európai dolgozik olyan munkakörben, amely nem felel meg a törekvéseinek, és amelyben nem tudja kamatoztatni a tehetségét. A 16–74 éves magyarok felének nincs semmiféle digitális jártassága. Idehaza a diákok negyede részesül szakképzésben, és a felnőttek 6 százaléka (az európaiaknak 11%-a) vesz részt az egész életen át tartó tanulásban.
Ezzel egyidejűleg a magyar munkaadók csaknem 57, az európai munkáltatók 40%-a arról számol be, hogy nem talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég növekedni tudjon, és képes legyen innovációra. A magyarországi magasan képzett fiatalok foglalkoztatási aránya 86, az európai 80,5%.
Avégett, hogy segítsen megbirkózni a készségeket érintő kihívásokkal, a Bizottság tíz intézkedésből álló kezdeményezést hirdetett meg. Az intézkedések hatására láthatóbbá is válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig. (A teljes közlemény itt olvasható.)
- Bővebben a ma javasolt tíz intézkedésről
- Közlemény: „Új európai készségfejlesztési program: közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért”
- Adatlap: Készségek Magyarországon
- Országspecifikus adatlapok
- Adatlap: Digitális készségek
- Adatlap: Ökokészségek
- Adatlap: Beruházás a készségekbe
- Adatlap: Ágazati szintű strukturális munkaerőhiány
- Adatlap: Készségek és migráció
- Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop): 2016. évi készség-előrejelzés/készségpanoráma