Az utóbbi esztendőkben jórészt megújult a kastély homlokzata, díszudvara, régi pompájukban ragyognak a belső terek, folyik a parkrekonstrukció, befejeződött a Marionettszínház–Narancsház–Víztorony épületegyüttesének rekonstrukciója. A fejlesztés második ütemével párhuzamosan a kastély elnyerte a harmadik ütemre szóló EU-támogatást. A fejlesztésért felelősök nem csupán műemléki helyreállításban, műkincsek bemutatásában gondolkodnak; a cél: az Esterházy-kastély európai rangú kulturális központtá váljék, hasonlóan azokhoz a Fényes Miklós-kori időkhöz, amikor az Esterházy-kastély szellemi és művészeti kisugárzása vetekedett az európai királyi udvarokéval.
E gondolkodás jegyében szerveződött az Eszterházi Vigasságok (az eredeti címet a testőr-író [Ágis tragédiája, A filozófus, Tarimenes utazása] Bessenyei György adta 1772-ben) tizenöt héten át tartó programsorozata, amelynek színhelye a rekonstruált Marionettszínház, valamint a kastélypark.
A 18. századi főúri ünnepeken és mulatságokon a vendégeket szívesen örvendeztették meg marionett-darabokkal, amelyeket többségükben életnagyságú bábokkal adtak elő. A források szerint a látványos belső díszítésű, különleges akusztikájú, kivételes színpadi gépezetű Marionett-színházat a fertődi kastély déli nagy parkjának keleti oldalán emelték. Éppen 240 esztendeje, 1773-ban, Mária Terézia eszterházai látogatása idején nyitották meg Haydn egyetlen báboperájával, a Philemon és Baucis-szal, amelyet a zeneművész maga dirigált. A 19. században a Marionett-színházat a Narancsházzal együtt többszintes magtárrá alakították, belső díszítményei elpusztultak. (A hitelesség kedvéért: a második világháborúban súlyosan megsérült, harcok után nem különösebben megbecsült fölbecsülhetetlen értékű épületegyüttes sokféle célt szolgált. A csaknem széthordott kastélyt és parkját az utolsó hercegi főkertész, Porpáczy Aladár akadémikus mentette meg, aki kertészeti szakiskolát és gyümölcsnemesítési kutatóintézetet alapított a kastélyban és a híres kertészetben.)
A Marionett-színház–Víztorony–Narancsház épületegyüttes rekonstrukciója Molnár Csaba Ybl-díjas építész munkája. A felújítás lényege az épületek homlokzatának, tetőszerkezetének és belső tereinek rekonstrukciója, rendezvényközpont és koncertterem kialakítása volt. A tervező figyelembe vette a meglévő épületrészek adottságait, a rekonstruálhatóság lehetőségét, illetve a térrészek flexibilis használhatóságát. Ebből következően az építészeti tömeg és homlokzatformálás a 18. századi, Esterházy „Fényes” Miklós-kori állapot visszaidézését célozta meg. Az egykori térkontúrokat bemutató, eredeti barokk megjelenésében rekonstruált épület – a magyar Versailles – ettől ez évtől kezdve az Eszterházi Vigasságok koncertjeinek, előadásainak ad otthont – mondta el ma újságírók előtt Cselovszki Zoltán, a Forster Központ vezetőjem és Rácz Márton karmester, a vigasságok művészeti vezetője.
Az újjáépült Marionettszínházat köszöntő, háromnapos zenei fesztivállal kezdődik az Eszterházi Vigasságok programja május 31-én. A nyitóest első darabja, felidézve az egykori épületavatást is, Haydn Philemon és Baucis nyitánya. Gordonkán játszik Perényi Miklós, a Győri Filharmonikus ZenekartRácz Márton vezényli. Másnap Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes, kétzongorás estjén Liszt, Ravel, Debussy, Couperin művek hangzanak fel. A harmadik estén Haydn Teremtés szimfóniája csendül fel az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus előadásában, Vashegyi György vezényletével.
Június utolsó hete a 29. régizenei napok rendezvénysorozatának ideje. Júliusban a Budapesti Vonósok Fesztiválja A zsenik egymás közt… címet viseli, s Haydn mellett az éppen ma 200 éve született Wagnerre és Verdire, valamint születésének centenáriumán Benjamin Brittenre emlékezik.
A nagyságok előtti tisztelgés ezzel nem ér véget; a Musica Globus a 300 éve elhunyt Esterházy Pált, magyar grófot, birodalmi herceget, Magyarország nádorát, a Harmonia Caelestis kantátagyűjtemény összeállítóját idézi fel. Különleges hangulatú estéken hangzik fel 17.–18. századi muzsika, Sarband előadásában az Ottomán birodalomé, Sebestyén Márta és zenésztársai megszólaltatásában pedig a korabeli Magyarországé. Az Orfeo Zenekar az idén is korhű hangszereken szólaltatja meg a Marionett-színházban Haydn Eszterházán írott szimfóniáit.
A Verdi-operagála szólistái közt lesz Elena Mosuc, Elena Maximova, Ivan Magri, Vladimir Stoyanov. A Győri Filharmonius ZenakartKovács Jánosvezényli. Az ütőhangszerek királynője, Evely Glennie ad hangversenyt az Óbudai Danubia Zenekarral, a karmester Rácz Márton.
A Haydn-fesztiválon olyan művészek lépnek föl, mint Enrico Onofri, Andreas Staier, Nicholas McGegan, Monica Groop. A Haydn Vonósnégyes-fesztivál hagyományosan a fiatal zenésznemzedék világversenyeken is díjazott kvartettjeinek találkozóhelye. Az angol, francia, dán, cseh, román és magyar vonósnégyesek közt jelen lesz a tavalyi, londoni nemzetközi fesztivál díjnyertese, az Arcadia String Quartet is.
A dzsessz kedvelői se kerüljék el Eszterházát! Augusztusban a 10 Grammy-díjas Take 6 mellett Jan Garbarek lesz hallható majd az indiai Trilok Gurtuval a kastélyparkban a szabadtéri színpadon. Billy Cobham a Stúdió11 együttessel lép fel. Jean Luc Ponty és William Lecomte különleges szimfonikus esten vendégszerepel a Vigasságokon.
Az Eszterházi Vigasságok mai sajtótájékoztatóján tudósítónk szerette volna megtudni a házigazdáktól, hogy mi lett a sorsa annak a szoborpárnak, amelyet a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága közadakozásból szeretett volna fölállítani 2009-ben, a Haydn-emlékévben. A zenetörténet óriását, Joseph Haydnt és mecénását, Esterházy „Fényes” Miklóst ábrázoló szoborpár helyét a fertődi Esterházy-kastélyban jelölték ki. Sajnos, a kérdésre nem tudtak válaszolni, de megígérték, hogy tájékozódnak. Ugyancsak az Infovilág – a hiteles hírportál munkatársa szerette volna megtudni, hogy a vasút-, illetve autóbusz-társaságok szerveznek-e utakat akár a fővárosból, akár az ország más részeiből, netán Pozsonyból, Kismartonból, Bécsből az Eszterházi Vigasságok párját ritkítóan gazdag programjaira. A válasz az előbbihez hasonló volt.
