Ütemterv az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére

Az Európai Bizottság ma cselekvési ütemtervet és konkrét intézkedéseket terjesztett elő az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése céljából, összhangban a Jean-Claude Juncker elnök által az Unió helyzetéről elmondott 2017. évi beszédben és az öt, uniós intézmény elnökeinek a gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentésében vállalt kötelezettségekkel.

A Bizottság a ma előterjesztett csomag részeként meghatározta, milyen konkrét intézkedéseket kell végrehajtani a következő 18 hónap folyamán, és számos kezdeményezést is felvázolt a gazdasági és monetáris unió elmélyítése végett. Az intézkedés- és kezdeményezéscsomag azt hivatott segíteni, hogy az európai gazdasági és monetáris unió 2025-ig a mainál egységesebbé, hatékonyabbá és demokratikusan elszámoltathatóbbá váljék.
A gazdasági és monetáris unió elmélyítése olyan eszköz, amely a munkahelyteremtést, a növekedést, a beruházások létrejöttét, a társadalmi igazságosság térnyerését és a makrogazdasági stabilitást egyaránt szolgálja. Az egységes valuta védelmet biztosít és lehetőségeket kínál az európaiaknak, az erős és stabil euró-övezet kiépítése pedig mind a tagállamok, mind pedig az EU egésze számára létfontosságú. A múlt években fontos intézményi reformok zajlottak le a gazdasági és monetáris unió megerősítése végett, de az építmény még nem teljes. A most közzétett ütemterv a még meglévő kihívásokat figyelembe véve vázolja fel az előttünk álló tennivalókat.

Az ütemterv mellett a mai csomagban az alábbi négy fő kezdeményezés szerepel:

1. Javaslat az Európai Valutaalap létrehozására. A javaslat értelmében az Európai Valutaalap kialakítására az EU jogi keretrendszerén belül kerül majd sor, alapjául pedig az Európai Stabilitási Mechanizmus már kiépített struktúrája szolgál.

2. Javaslat a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés tartalmának az uniós jogi keretrendszerbe történő integrálására. Eközben tekintettel kell lenni a megfelelő rugalmasságra, amit a Stabilitási és Növekedési Paktum biztosít

3. Az euróövezet stabilitását szolgáló költségvetési eszközöknek az uniós jogi keretrendszeren belüli kialakításáról szóló közlemény felvázolja, hogyan alakíthatók ki a ma és a holnap uniós államháztartása keretében olyan költségvetési funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek az euró-övezet és az EU egésze számára. A közlemény négy ilyen konkrét funkciót tárgyal, melyek a következők:

reformok végrehajtását segítő eszköz a tagállamok szerkezeti reformjainak előmozdítására, valamint tagállami kérésre technikai segítségnyújtás;

konvergenciát támogató célzott eszköz az euró-övezeti csatlakozás felé haladó tagállamok számára;

védőháló a bankunió számára az Európai Valutaalap / Európai Stabilitási Mechanizmus révén, amelyet 2018 közepéig kell elfogadni, és 2019-re beindítani;

stabilizációs funkció, amely nagy aszimmetrikus sokkok esetén segítene fenntartani a beruházási aktivitást.

A Bizottság 2018 májusában, a 2020 utáni több éves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai részeként fogja előterjeszteni a költségvetési funkciók kialakításához szükséges konkrét kezdeményezéseket. A 2018–20 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság a strukturálisreform-támogató program megerősítését is szorgalmazza – miközben megduplázná a technikai támogatási tevékenységekre rendelkezésre álló összeget, amely így 2020-ra a 300 millió eurót is elérné.

4. Közlemény a létrehozni tervezett európai gazdasági és pénzügyminiszteri poszttal járó feladatkörről. Az elképzelések értelmében a miniszter egyúttal alelnöke lenne a Bizottságnak, és elnökként irányíthatná az euró-csoport működését.

Támogatás az euróövezeti csatlakozásra készülő tagállamok számára

A 2018–20-i időszakra vonatkozóan a Bizottság célzott munkafolyamat kialakítását javasolja a strukturálisreform-támogató programon belül, hogy célzott támogatást kínáljon az euró-övezethez történő csatlakozás felé vezető úton járó tagállamok számára. A célzott munkafolyamatot azt ezt kérelmező tagállamok mindazokon a szakpolitikai területeken igénybe vehetik, amelyek segítik, hogy magas fokú konvergencia valósuljon meg. Példaként említhető az államháztartási gazdálkodás, az üzleti környezet, a pénzügyi ágazat, a munkaerő- és a termékpiac, valamint a közigazgatás. A célzott támogatás iránt érdeklődést mutató tagállamok úgy is dönthetnek, hogy az európai strukturális és beruházási alapokból nekik járó technikai segítségnyújtási források egy részét átcsoportosítják egyes, a strukturálisreform-támogató program keretében támogatandó projektekre. A 2020 utáni időszakra vonatkozóan a Bizottság célzott konvergencia-támogató eszköz létrehozását fogja javasolni. Az euró-övezeti csatlakozásra készülő tagállamoknak nyújtandó támogatás nem módosítja az euró bevezetésének feltételéül szolgáló kritériumokat, és független attól a hivatalos eljárástól, melynek lefolytatása megelőzi az euró-övezetbe történő felvételt.

A ma közzétett intézkedés- és kezdeményezéscsomag részét képezi két átfogóbb ütemtervnek. Az egyik a Juncker elnök által előterjesztett, egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására irányuló nagy ívű ütemterv, a másik pedig az ennek eredményeként kidolgozott és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke által bemutatott vezetői ütemterv. A csomag ezen felül az Európai Parlament által felvázolt elképzelésekre is épít, és Emmanuel Macron francia elnök szeptemberben a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott beszédében kifejtett gondolatokból is merít. A folyamat következő lépését a 2017. december 15-i kibővített euró-övezeti csúcstalálkozó lesz majd, ahol a 27 tagállam vezetői első ízben fognak tárgyalni a soron következő intézkedésekről. Ezután 2018. június 28–29-én külön ülésre kerül majd sor, ahol a résztvevők a tervek szerint konkrét döntéseket fognak meghozni az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése céljából.