Az év elejére a meghatározó készülékgyártók mind megjelentek a tudományos-fantasztikus filmekből ismerős, valamilyen futurisztikus, viselhető okoseszköz hétköznapi használatra szánt változatával. Az előrejelzések szerint a viselhető eszközök térnyerése 2014 egyik meghatározó technológiai irányzata lesz. Az viszont még nem tudható, hogy pontosan mely területeken lesz a legsikeresebb, és az életünk valóban mindennapos kiegészítőivé válnak-e.
Az egyik legnagyobb érdeklődést keltő ilyen eszköz a Google okosszemüvege, amely digitális információkat vetít viselője látómezejébe. A kereskedelmi forgalomban egyelőre nem kapható, csak fejlesztő cégek számára elérhető Google Glasst az Okostelefon-akadémia nyitó előadásában Maróy Ákos, az EU Edge alapítója mutatta be; a jövő lehetőségeit tekintve két fő területet emelt ki.
A viselhető eszközök – bár ma még beláthatatlan távlatot nyitnak meg előttünk – sok tekintetben nagyon képlékenyek. Ilyen például a használói élmény: a gesztus-, a hang- vagy a szem általi vezérelhetőségnek sokat kell még finomodniuk. A bennük rejlő valódi potenciált a használói szokások fogják meghatározni. Legyen szó akár a Google Glasshoz hasonló eszközről vagy már kereskedelmi forgalomban elérhető termékről, azt, hogy közülük melyiknek van létjogosultsága és mely funkciók ellátására a legalkalmasabbak, a fogyasztók döntik el azáltal, hogy elkezdik a nekik tetsző módon használni, a fejlesztők pedig ehhez alkalmazkodva alakítják tovább az eszközöket.
Az okostelefonok beépített érzékelői segítségével a használók képesek saját magukról és környezetükről különféle adatokat rögzíteni és feldolgozni. Számos alkalmazás létezik, például a sportteljesítmény, az étrend és az alvásminőség monitorozására és értékelésére. A digitális önismeret lehetőségeit a viselhető technológia még tovább bővíti. Az okostelefonokhoz csatlakoztatható lépésszámláló, pulzus- és vérnyomásmérő eszközökkel a használók még többféle adatot képesek magukról és szervezetük működéséről rögzíteni, ami segítségükre lehet az életmódjuk megváltoztatásához és egészségük javításához. A viselhető eszközöknek tehát hatalmas jelentősége lehet az egészségügyben. A használók adatait rögzítő funkciók, például a pulzusmérés, hamarosan az okostelefonok alapfunkciói közé tartoznak majd.
Maróy Ákos szerint a Google Glass és társai esetében az olyan egyszerű funkciók, mint például az üzenetek megjelenítése, önmagában nem biztosítja ezen eszközök létjogosultságát, bár kétségtelen, hogy például vezetés közben, vagy a fogyatékkal élők számára ez igen hasznos lehet.
„Az okosszemüvegek képesek tömegek számára elérhetővé tenni a kiterjesztett valóság alkalmazását, ami a játéktól kezdve az oktatáson át az egészségügyig sokrétű felhasználásra ad lehetőséget. A hordható eszközök segítségével a valós világ nem csupán a használók számára hasznos további információval bővül ki, de az általuk megtapasztalt élmény valós tetteikre is hatással lehet. A valóságra rárajzolt információk és kezelőfelületek segítségével módosíthatunk pl. utazási útvonalunkon, elzárhatjuk az otthon égve felejtett gázsütőt és az autó mellett állva parkoltathatjuk be a járművet úgy, hogy csak rápillantunk a kiszemelt parkolóhelyre” – mondta el a szakember, hozzátéve, hogy az okosszemüvegek evolúciója egyrészt az egész látómezőt lefedő szemüvegek (például a SpaceGlass), illetve a miniatürizálás és hagyományos szemüvegkeretbe való beépítése felé tart.
A Telenor célja az Okostelefon-akadémia sorozattal, hogy nyitott hangulatú rendezvényeken közérdekű, az egyre bővülő okostelefon-használói kör számára előremutató témákat mutasson be. Ennek szellemében invitálja előadónak a szakterületek hiteles szakembereit, teremt bemutatkozási lehetőséget hazai fejlesztőcsapatok számára, és kínál alkalmat a vendégeknek, hogy kérdéseiket, észrevételeiket közvetlenül a szakemberekkel vitathassák meg.
Az idei első, a rendezvénysorozat történetében ötödik Okostelefon-akadémiát több mint 400 résztvevő látogatta, 15 kiállító valamint 5 színpadi program színesítette az estét, a viselhető okos eszközöket középpontba helyezve.