A hulladékkezelést összehangoló szervezetek értékes szakmai támogatása kellett ahhoz, hogy Hódmezővásárhelyen, júniusban megkezdje tevékenységét az Energocell Hungaria Kft. üveghulladékból építőanyagot előállító üzeme. A 650 milliós beruházás 25 embernek ad munkát és évente 12 ezer tonna üveg újra hasznosítását képes elvégezni. A hulladékkezelők kezdeményezésére az elhasznált tévéképernyők, számítógép-monitorok üvegét is feldolgozza. A képcsöveket eddig csak igen drágán és külföldön tudták hasznítani – jelentette be Mányi István, az ÖKO-Ferr Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A hódmezővásárhelyi üzem munkájának a megkezdéséig a válogatva gyűjtött színes és fehér üvegeket sok esetben hulladéklerakókba szállították. A januártól állami pénzből felállítani tervezett új hulladékkezelő szervezet és csupán a begyűjtés ösztönzése nem fogja megoldani az újrahasznosítás problémáját. A környezetvédelmi tárcának nem a visszagyűjtés államosításával, hanem a hulladék-feldolgozó ipar fejlődésének ösztönzésével kellene foglalkoznia – állítja Mányi István.

A szakember elmondta, az államosítás helyett olyan intézkedéseket vár a szakma a tárcától, amelyek a piaci szereplőket az újrahasznosítás irányába terelik. Ilyen motiváló tényező lenne a hulladékból készült termékek felhasználásnak kötelezővé tétele. Ekként lehetne, például, nagy tömegű ipari salakot és bontási hulladékot beépíteni a készülő autópályákba. Az újrahasznosítási ipar növekedését szolgálná a hulladéklerakás adójának növelése is. A szabályozás megalkotóinak arra azonban feltétlenül ügyelniük kell, hogy az ösztönzők és szankciók ne lépjék át a szükséges mértéket.

Mányi István szerint a hulladékgazdálkodási törvény módosításakor egyértelműen ki kell jelölni, hol húzódik a határ a hulladék, tehát a potenciális költség és az értékkel bíró alapanyag között, továbbá rendezni kell az ágazati szereplők teherviselésének ma még sokat vitatott ügyét is.

Hosszú távon a piaci alapon működő hulladékkezelés képes az újrahasznosító-ipar fellendítésére és működtetésére és ez viszont is igaz, hiszen kölcsönös üzleti érdek fűződik ahhoz, hogy a visszagyűjtött szemét minél nagyobb hányadát értékesítsék, hasznosítsák. A vállalkozások szakemberei folyamatosan olyan megoldásokat keresnek, amelyek segítségével még több fajtájú és nagyobb mennyiségű hulladékot lehet a lerakó helyett a piacon termékként elhelyezni, ezzel nyereségre szert tenni – húzta alá az ügyvezető.

Három évvel ezelőtt a hazai hulladéklerakók háromnegyedét becsukták, ennek ellenére továbbra is léteznek „elszigetelt, környezeti zárványként”. Szakértők szerint az lenne ideális, ha ezek a lerakatok lennének az újrahasznosítási ipar nyersanyagbányái, végleg eltűntetve ezzel a múlt század eddig használhatatlannak gondolt szemetét.