A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatotta a voluntarista szemlélet; vezetői úgy gondolták, természeti tényezők nem lehetnek hatással a szocializmus építésének terveire. Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom mindaddig nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmányok nélkül hozott politikai döntéseknek – akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük – máig ható, súlyos következményei vannak.
A „Vadhajtások – A sztálini természetátalakítási terv átültetése Magyarországon, 1948–1956” című kötet szerzői, Borvendég Zsuzsanna és Palasik Mária bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban 1948-tól újabb lendületet kapott természetátalakító törekvéseket is adaptálni a hazai viszonyokra; főképp a mezőgazdasági „újításokra”, az újfajta agrobiológiai elképzelésekre és kutatásokra, valamint gyakorlati megvalósításukra koncentrálnak; érintik a nehézipar erőszakos fejlesztésének természetre gyakorolt következményeit is. Megismertetik az olvasót Micsurin, Liszenko és Viljamsz tanainak főbb vonásaival, valamint a liszenkóizmus magyarországi megjelenésével és politikai ideológiává emelésével. Különös figyelmet fordítanak a helyi éghajlattól idegen növények meghonosításának kísérleteire; a talajjavítás, erdősítés és vízgazdálkodás területén hozott újításokra, ezeknek pozitív és negatív hatására.
A sztálini természetátalakítási terv magyarországi kísérletéről szóló könyv bemutatóját a pesti Füvészkertben (VIII., Illés utca 25.), a kastély dísztermében tartja a Napvilág Kiadó április 17-én, pénteken 11 órától. A kötetet dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója és dr. Orlóci László botanikus, az ELTE Füvészkert igazgatója mutatja be.
