(helyben.hu) Mivel a felmérések szerint az ellenzék meg tudja buktatni Orbánt, az egyik legfontosabbnak a magyar választás ígérkezik az idén Európában – írja a Frankfurter Rundschau, bár tegnapi nemzetközi online sajtóértekezletén Márki-Zay Péter jelezte, hogy a pálya a Fidesznek lejt, ráadásul az ellenzék feladatát csak nehezítik a belső ellentétek.
Közölte: ha győznek, akkor a korrupció elleni harc jegyében első dolguk lesz belépni az Európai Ügyészség tagjai sorába. Egyébként is azt tervezi, hogy beszünteti a viaskodást az EU-val. Az újság hozzáteszi, hogy a kormányfő csókosaival vannak tele olyan intézmények, mint az ügyészség és az alkotmánybíróság, pedig nekik önállóknak kellene lenniük. De hát a Freedom House szerint Magyarország már nem is demokrácia.
A német újság kifejti: ha mégis Orbán marad, akkor tovább áskálódik az unió ellen. Az ellenzék sikere esetén viszont elmozdulhat a holtpontról mind a migrációs, mind a jogállami vita. Az még nem világos, kihat-e a választási eredményre, ha az Európai Bíróság egy hét múlva netán engedélyezi a jogállami mechanizmus alkalmazását. Meg persze az is, ha nem.
Azt reméli Márki-Zay Péter, hogy ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, akkor megindulnak a pénzek Brüsszelből, ami valóságos áldás lenne a gazdaságra – olvasható a Bloombergben. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje fontos feladatnak nevezte, hogy hatástalanítsa azokat a lépéseket, amikkel Orbán Viktor megszilárdította hatalmát.
Ám azzal is tisztában van, hogy a csatát hegynek felfelé vívják, mert pénz–paripa–fegyver, minden a Fidesznél van, az ellenzéket ugyanakkor még most is belső ellentétek osztják meg. Vonatkozik ez a hívekre és már csak ezért sem egyszerű rávenni őket, hogy járuljanak az urnákhoz. A jelentés idézi, hogy a Transparency International az unión belül csupán a bolgár urambátyám-rendszert tartja rosszabbnak annál, mint ami Magyarországon van.
A választások közeledtével a magyar miniszterelnök minden eddiginél bőkezűbben osztogat – állapítja meg az üzleti körök tekintélyes lapja, a Financial Times. Átszámítva összesen 5000 millió fontnyi forintról van szó: jut ebből a nyugdíjasoknak, a fiataloknak, a fegyveres erők tagjainak, a gyermekes családoknak. Csak éppen a nyomában megugorhatnak az árak, és bedőlhet a kereskedelmi mérleg, hiszen tetemes többletkereslet keletkezik ily módon, aminek hatására pedig megnő az import.
Így aztán még az Magyar Nemzeti Bank is óvatosságot ajánl. Ám mivel igencsak szorosnak ígérkezik a választás, Orbán feladta a józan költségvetési politikát, ami akkora lyukat üt a költségvetésen, hogy Farkas András nyugdíj-szakértő szerint – több, egymást követő kormányzat tudja csak befoltozni. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője úgy számol, hogy az infláció ismét a 8%-os szint felé siet.
A korrupció jellemzi Magyarországon a kormány romapolitikáját, és a belső ellentétek már akkorák, holott az ország legnépesebb kisebbségéről legnépesebb nemzetiségéről, összesen mintegy 900 ezer emberről van szó. Tagjai naponta szembesülnek kirekesztéssel, százezrek elképesztő nyomorban élnek, és nemigen jutnak túl az általános iskolán –tájékoztat a Deutsche Welle.
Ehhez képest roma politikusok szép számban bonyolódnak bele viszályokba, korrupciós ügyekbe, és nem kifejezetten azon vannak, hogy javítsanak népük helyzetén. A miniszterelnök ugyanakkor csak gerjeszti a viszálykodást. Az viszont újabb mélypont a szervezet belső civakodásában, hogy a meddő vita miatt nem tudtak senkit sem jelölni a romák országgyűlési képviselőjének. És ebben benne van a Fidesz keze, mert nem akarta, hogy az illető gyengítse a következő kormány helyzetét a törvényhozásban.
Az eset pontosan illusztrálja, hogy a hatalom akár a jogállamiság feladása árán is uralmon kíván maradni. A roma elit egy része pedig támogatja ebben, és az sem zavarja, hogy kormánypolitikusok nem ritkán cigányellenes kijelentéseket hangoztatnak.
Vagyis: a kisebbség képviselői tesznek a romák érdekeire, egyedül csak a saját meggazdagodásuk számít. Ugyanakkor mostanáig az ellenzék sem dolgozott ki javaslatot a romák felemelésére.
„Magyarország Orbán alatt” címmel nagyot markol az a könyvecske, ami most jelent meg, hogy közelebb vigye az országot a franciákhoz. A recenzens, a Le Monde bécsi tudósítója szerint a gallok sokat nem tudnak a magyar valóságról, bár ismerik az unió ellen dolgozó, nacionalista Orbánt, és azt, amit Budapest kínál egy-egy hosszabb hétvégi kiruccanás alatt a pohár, illetve a kultúra híveinek. Pont ezért a riport-összeállítás igencsak sokrétűen igyekszik bemutatni az országot, amely amúgy a jobboldali ellenforradalom Petri-csészéje lett.
A szerzők ugyanakkor csodálattal adóznak mindazoknak, akik nem törődnek a kormány részéről gyakorolt nyomással és végzik, amit jónak tartanak.
Szlovákiában a héten a csőcselék demonstrált a parlament előtt, és az ülésteremben is páratlan jelenetek zajlottak, miközben mindössze arról a banális ügyről volt szó, hogy jóvá kell hagyni a katonai együttműködési megállapodást, amit a NATO-tag ország az ukrán helyzet árnyékában kötött szövetségesével, az Egyesült Államokkal– írja a Süddeutsche Zeitung. Ám ennek kapcsán élesen kiviláglott, mennyire törékeny a demokrácia az egykori szocialista táborban.
A bajok forrásai a populisták, mert például miattuk csupán a lakosság kisebbik része oltatta be magát a vírus ellen. A demagóg pártok legszívesebben a „magyar utat” követnék a politikában. Ugyanakkor megriadtak az unióbarát erők, a demagógok és a szélsőségesek láttán. Holott a populisták csak hirdetik, hogy a népet képviselik. Valójában megtévesztik az embereket, és fondorlatosan a saját véleményüket adják azok szájukba. Majd azt állítják, hogy íme: ez a többség.
Ezzel szemben az a megfelelő eszköz, hogy ki kell mondani az igazságot, nem szabad habozni, ahogyan azt a kormány és az államfő is tette. Tőlük függ, meg tudják-e győzni az embereket.
Az autokráciák szövetségét hívta életre Pekingben az orosz és a kínai elnök, mert újra akarja osztani a hatalmat a világban. A szoros viszony onnan datálódik, hogy Hszi besegített Putyinnak: növelte az olajvásárlásokat és orosz vállalkozásokba tett be pénzt, amikor a Nyugat a Krím elfoglalása miatt szankciókat vetett ki Moszkvára. Így viszont már nem érvényes az a szentencia, hogy a Kreml nem szeretne túl meghitt kapcsolatba kerülni Kínával – olvasható a The New York Timesban. – Mi több, visszaadja a kölcsönt és nagy tételben rendel a Huaweitől, amit az előző amerikai elnök megpróbált elszigetelni.
A két ország modellnek szánja saját rendszerét a nyugati demokráciákkal szemben, és sokkal több kormány rokonszenvez a két rezsimmel, mint ahogy azt Biden szeretné. Tessék csak arra gondolni, hogy olyan államok képviseltették magukat az olimpia megnyitóján – Egyiptom, Szaúd-Arábia stb. –, amelyek elvileg az amerikai táborba tartoznak.
Hsziben és Putyinban közös, hogy szerintük egy erős hatalomnak joga van érvényt szereznie saját érdekeinek a hozzátartozó befolyási övezetben, ideértve, hogy akár kormányokat is meneszthet, abba a világnak nincs beleszólása. Vonatkozik ez Ukrajnára és Tajvanra is. Viszont Bidennek ott van esélye, hogy képes lehet felszítani az ellentéteket Moszkva és Peking között.
Ugyanakkor az új szövetségnek tagja Magyar-, Törökország és Venezuela is, mind a három besegít, hogy minél kisebb kárral járjanak a nyugati gazdasági megtorló intézkedések, illetve hatástalan maradjon a diplomáciai nyomásgyakorlás. Vagyis egyre erősödő és összekapcsolódó veszély éri a liberális demokráciákat egy egészen más politikai rezsim részéről.
Fordult a kocka ahhoz képest, ami fél évszázada volt Európában, mert most Oroszország igyekszik felrúgni a nemzetközi rendet, és e célból megengedhetőnek tart minden eszközt, mert célja a regionális uralom visszaállítása – állapítja meg a Financial Times cikkírója. Ezzel szemben a német kormány rég szakított a revansizmussal, a fennálló helyzet megőrzésén dolgozik, ám a fordított felállás ellenére nagy szükség lenne egy új német keleti politikára – írja Timothy Garton Ash. Az Oxfordi Egyetem történésze, az egyik legkitűnőbb európai elemző a német energiafüggéssel magyarázza, hogy Berlin egyelőre bizonytalankodik az orosz–ukrán viszályban.
Ugyanakkor: ha Scholz Brandt példáját követi, amire többször is tett utalást, akkor az „Ostpolitik”-nak ki kell terjednie Kínára is, miközben a kínai felvevő piac meghatározó a német gazdaság számára.
Méltatlan, hogy Schröder volt kancellár jól fizető állást vállal orosz gázcégeknél, cserében pedig Putyin fogadott prókátora. Az ugyanakkor sokat ígérő, hogy megalakulása előtt a német hármas koalíció rögzítette a közös programban: újraalakítja a keleti irányvonalat, csak aztán az ukrán válság miatt egyből a mélyvízbe került. Ám a jövő heti tekintélyes Müncheni Biztonsági Értekezleten Scholz elmondhatja, mit tervez e területen a német diplomácia. Megkülönböztetett figyelem fogja kísérni.
Lengyelországban olyan állapotok uralkodnak a menekülttáborokban, hogy nemrégiben az egyik ilyen létesítményben, a német határtól csupán 40 kilométerre lázadás robbant ki, miután annyi embert zsúfoltak össze lehetetlen körülmények között, hogy mindenkire fejenként csupán két négyzetméter jutott – adja tudtul az EUobserver. Az ilyen központokban 1500 embert őriznek fegyverekkel, köztük 400 a gyerek, és 290 az asszonyok száma, nagyon sokan korábban erőszak áldozatai voltak.
Minderről a lengyel emberi jogi biztos helyettese számolt be az Európai Parlament igazságügyi bizottságában. Elmondta: a tarthatatlan állapotok miatt a közeli múltban végzett magával egy 13 éves lány. Ugyanakkor a világ nemigen tudhat arról, mi zajlik a kerítések mögött, mert újságírókat, sőt civil aktivistákat sem engednek be a táborokba.
Egy lengyel képviselő szerint a hallottak még inkább kétségessé teszik, hogy a varsói kormány képes lesz-e érdemben segíteni, ha bekövetkezik, amitől maga is bevallottan tart, hogy akár egymillió ukrán menekült árasztja el az országot, ha Oroszország beváltja katonai fenyegetését.
Majdnem ismét tömeges tragédiát okoztak az embercsempészek Ausztriában – jelentette az ABC News/AP. Nyolc illegális migráns Romániában bújt el egy teherautó aljához rögzített fadobozban, ám a hosszú út alatt az emberek szinte teljesen kihűltek, arról nem beszélve, hogy közülük néhányan eszméletüket vesztették, mert folyamatosan szívták be a kipufogógázt.
Életüket annak köszönhetik, hogy osztrák rendőrök Schwechatnál megállították a járművet. A török sofőrt, aki mostanáig 40 embert csempészett be ily módon, letartóztatták. Majd pár nappal később Grácban lekapcsolták a cinkosát is, egy szintén török férfit. A tarifa egyébként fejenként 15-16 ezer euró volt.