A politikus szerint ma túl sok szó esik az uniós tagság hátrányairól, mint például a szigorodó szabályok és a növekvő bürokrácia, és sokkal kevesebb arról, hogy milyen előnyökkel járt az integráció a mindennapokban. A pénzügyi források megnyílása mellett itt azt is tekintetbe kell venni, hogy az Erasmus-programban évente 2500 diák tanul külföldön és 1500 nálunk, hogy nemcsak a külföldi áru jelent meg itthon, de a hazai termék is ki tud jutni az európai piacra, hogy személyi igazolvánnyal utazhatunk egész Európában, és békében élünk.
Herczog Edit hangsúlyozta, hogy a korszerű szemléletű kkv-nak ismerniük kell az uniós törekvéseket és lépéseket. Kétségtelen azonban, hogy nehéz a helyzetük a finanszírozási és humán erőforrás gondokkal küzdő kicsiknek. Ma még nagyon kevés információ jut el az uniós intézményektől közvetlenül a kkv-khoz, s ezen a jövőben változtatni kell. A képviselő a közeli múltban elfogadott kisvállalkozói intézkedési csomag tanulságait összegezve elmondta: a bürokrácia csökkentése mellett – amelytől egyébként 150 milliárd euró hasznot remél az EU – a legfontosabb a kicsik exportképességének növelése. A kkv-knak alig 8 százaléka végez exporttevékenységet, ezt mindenképpen növelni kell a különféle támogatási eszközökkel.
„Bármennyire vállalkozásbarát is az európai környezet, ha nem jut elég pénz a kicsiknek” – mondta a képviselőnő, aki szerint a kkv-k is a kárát látják annak, hogy Magyarország egyre kevésbé hatékonyan nyúl az uniós forrásokhoz. Szerinte a támogatási rendszer gyengeségeinek megoldását a fejlesztési miniszternek mihamarabb meg kell találnia, és az uniós forrásokat maradéktalanul le kell hívnia, hogy azok gazdaságélénkítő, vállalkozásgyarapító hatása érvényesüljön itthon is.