Az Európai Parlament ma egynapos plenáris ülésen vitatta meg a koronavírus-járvány okozta válság kezelését, még azt megelőzően, hogy a 27 uniós tagállam vezetője videokonferencia keretében tárgyaljon ugyanerről. (David Sassoli sajtókonferenciája; foto: EPA)
Az ülésről David Sassoli, az EP olasz elnöke video-sajtótájékoztatón számolt be. Elmondta: az EP-ben szinte teljes egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a koronavírus-válság nemcsak egészségügyi, hanem példátlan mélységű gazdasági, pénzügyi és szociális válsággal párosulhat, s hogy erre nem adható országonként külön-külön hatékony válasz. Az Európai Bizottság összeállított egy pénzügyi-gazdasági csomagot, amit a mai konferencián megvitatnak.
Sassoli nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti képviselők szerint a helyzet azt követeli, hogy a kormányok tegyék félre nemzeti önzéseiket, és közösen találjanak új eszközöket az összetett válság kezelésére. „A felelősség az állam- és kormányfőké, Európa vezetőinek fel kell nőniük a feladathoz, mert ez az új válsághelyzet gazdasági-pénzügyi összeomlással fenyeget, de kérdésessé válhat az egész európai szociális modell és életforma is. Csakis közös lehet a válasz” – hangsúlyozta Sassoli.
Teljesen világos, fejtette ki, hogy ez a válság nem abból fakad, mint több esetben korábban, hogy egyes kormányok rossz költségvetési politikát folytattak, a mostani nem korábbi hibás pénzügyi döntések nyomán állt elő.
A vírus pedig nem ismer határokat. Fel kell tehát függeszteni – hangsúlyozta nyomatékosan Sassoli – az eddigi szabályokat, és újakat kell alkotni. Az Európai Parlament elnöke szerint mindenütt költeni kell, méghozzá jelentős összegeket a válság-megelőzésre, s az eddig szigorúan kialakított adósságkorlátok nem számíthatnak. Ebben egyetért Mario Draghival, az Európai Központi Bank nemrégen leköszönt elnökével, aki ma ugyanezt fejtette ki egy pénzügyi fórumon. Az így keletkezett adósságot pedig közösen kell kezelni, meg kell osztani a jobb és kevésbé jó pénzügyi helyzetben lévő tagországok között.
„Új eszközöket kell teremteni az adósságmegosztásra” – jelentette ki nyomatékosan. Ebbe az irányba tett lépéseket vár az állam-és kormányfőktől. Ilyen új eszköz lehet az eurobond vagy koronavírus-kötvény (közös kibocsátással), lehet egyéb eszköz is” – mondta.
Háttérként: a vita arról folyik, hogy az államadósság-mentő alapot (ESM – Európai Stabilitási Mechanizmus) felhasználhassák az euró-övezet tagállamai a mostani válságkezelésre. A javaslatot az olasz kormány tette meg, de úgy, hogy az alapból mentésre szoruló országok ne kerüljenek pénzügyi felügyelet alá (ahogyan ez Görögország esetében történt). Az északi tagországok, elsősorban Hollandia, de Németország is a háttérben, ezt nem akarja elfogadni. A közös kibocsátású euró-kötvényekről, tehát közös adósságvállalásról pedig hallani sem akarnak.
„Fel kell nőnünk a feladathoz, és közösen kell cselekednünk, különben elbukunk” – hangoztatta Sassoli.
A tájékoztatón, kérdésre válaszolva, David Sassoli kitért az Orbán-kormány tervére is, hogy időkorlát nélküli felhatalmazást kér rendeleti úton történő kormányzásra a válság okán.
„Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a magyarországi helyzetet, mi is ezt tesszük. Elfogadhatatlan, hogy a válsághelyzetre hivatkozással felfüggesszék a demokratikus jogokat. A válság hatékony kezeléséhez szükség van a demokráciára, nem győz meg minket ilyen formában való szükségességéről a budapesti felhatalmazási-törvényjavaslat” – jelentette ki.