Közvetlen munkatársai között, de a Bizottságon és az Európai Parlamenten belül is egyre erősödik az ellenérzés a magyar bővítési biztossal szemben, mert úgy ítélik meg, hogy Várhelyi Olivér a magyar politikához igazodik, azaz tolja Szerbia belépését, elnéző Törökországgal szemben, ugyanakkor gáncsolja Észak-Macedónia felvételét – írja a Politico.  Az érintett minden vádat visszautasít, von der Leyen szóvivője azt közölte, hogy a Bizottság elnöke továbbra is bizalommal van a beosztottja iránt.

Az Európai Parlament Budapesten járt vizsgálóbizottságának vezetője visszautasítja a munkájukkal kapcsolatos bírálatokat – tudósít a Deutsche Welle.  A francia zöld Delbos-Corfield kitart amellett, hogy súlyos gondok vannak a magyar sajtószabadság, a tudomány függetlensége, a kisebbségi jogok és általában a jogállam körül, ennek megfelelően készíti el a részletes jelentést, várhatóan decemberre. Véleményét a tapasztalatok alapján megerősíti az osztrák szociáldemokrata Bettina Vollath, aki úgy látja, hogy az Orbán-kormány tekintélyuralmat alakított ki, már nem lehet a hatalmi ágak megosztásáról, önálló igazságszolgáltatásról, pártatlan médiáról beszélni. A LIBE-delegáció a háromnapos úton nagy aggodalommal konstatálta azt is, hogy kormányközeli alapítványokba visznek ki közpénzeket, továbbá újságírókat figyeltek meg az izraeli kémprogrammal. És bár a vendégek találkoztak a hatalom megbizottaival, valamint Fidesz-közeli sajtómunkásokkal is, Kovács Zoltán úgy értékelte, hogy a jogállami harcosokról van szó, akik LMBT-aktivistákat akarnak bejuttatni az óvodákba, iskolákba és TV-műsorokba.

Közben az EU továbbra sem utalja Magyarországnak a pénzeket az újjáépítési alapból, mert még mindig nem látja biztosnak, hogy nem lesz semmiféle suskus a felhasználás körül. Hasonlóképpen látja a helyzetet Delbos-Corfield, kiemelve: nehéz megbizonyosodni arról, a végén hová jutnak a források és ki húz hasznot belőlük.  

A kétnapos olasz helyhatósági választások megmutatták, hogy a lakosságnak elege van a populista kísérletezésből, így nagy pofont kapott Salvini szélsőjobbos ligája, valamint a másik oldalon az Öt Csillag Mozgalom – írja az osztrák Der Standard.  Az igazi nyertes pedig a miniszterelnök, akinek a neve pedig nem is szerepelt a szavazócédulákon. Rómában a polgárok azt ikszelték be, hogy „basta”, azaz útilaput kötöttek az eddigi populista polgármester asszony talpa alá. Raggi nem egészen 20 százalékig vitte és az Öt Csillag képviselői leszerepeltek Nápolyban, Torinóban, valamint Milánóban is. De az eredmény hasonlóan fájdalmas Salviniéknak is az 1300 település többségében. Szülővárosában, Milánóban valósággal megalázták a pártelnököt: még a 11 százalékot sem érte el, pedig két éve még jó 27% támogatta. Kudarcot hozott számára Nápoly, Bologna és Róma is, ahol a postfasiszta Olaszország Fivérei 18 százalékkal az élen végzett. De ők is elmaradtak a várakozásoktól.

Ellenben erősen feljött Letta szociáldemokrata tömörülés, valamint a Berlusconi-féle Forza Italia. Az egykor botrányhős ma már a polgári, Európa-barát politika biztosítékának számít. Viszont a részvétel negatív rekordot hozott, mindössze 54 százalékos volt. De az biztos, hogy a populisták megtorpantak, Salvini pedig mind inkább vesztesnek számít, még saját pártján belül is. Az olaszokat már nem érdeklik a Lampedusára érkező menekültek, az a fontos, hogy ismét normálisan tudjanak élni. Így vigyázó szemüket nem valamilyen demagógra, hanem a nyugodt, kiegyensúlyozott kormányfőre, Draghira vetik.

A mostani uniós csúcson a nyugat-balkáni bővítés van ugyan terítéken, ám a hat állam aligha számíthat arra, hogy valamikor is bejut az unióba, meg kell elégednie csupán szépségtapaszokkal – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung.  Már a Brdoi nyilatkozat megfogalmazása is csupán nyögvenyelősen haladt. Utal arra, hogy korlátozottak a felvételi lehetőségek, ugyanakkor kiemel olyan értékeket, mint az alapjogok, a demokrácia, a jogállamiság és a sajtószabadság. A legnagyobb akadály Franciaország, amely már választási kampányt folytat odahaza, és Dánia meg Hollandia sem ért egyet a nyitással. Arra hivatkoznak, hogy Bulgária és Románia idáig nagyon kevés reformot hajtott végre, illetve figyelmeztető jelnek tartja, ami Magyar- és Lengyelországban történik, habár Merkel mostanáig védte mindkét kormányt. Enyhítendő a térség csalódottságát, az unió a szokásos módon pénzt dob be. Összesen 30 000 millió eurót, amiből 9000 millió közvetlen segély, a többi kezességvállalás. Ezen felül csökkentik a roaming-költségeket a régió és Európa között. Erősítik az együttműködést a bűnözés és a terrorizmus ellen. Cserében a hat kormánynak nyomatékosítania kell a propagandában, mennyire fontos az európai kapcsolat. De hát Moszkva és Kína leplezetlenül próbál nagyobb befolyáshoz jutni a térségben.

És még mindig erről a térségről a Süddeutsche Zeitungból: az uniós csúcsok idáig nem sokat hoztak a Nyugat-Balkánnak, noha a régióval a földrajzi közelség folytán érdemes szoros kapcsolatokat kialakítani – írja az SZ kommentárja. Csupán az látszik, hogy az EU előadja, mintha fontos volna neki a beléptetés, az érintett országok pedig úgy tesznek, mintha javában megreformálnák magukat. Csakhogy még nagyon sok a teendőjük, pl. a korrupció ellen. De a jelenlegi helyzetért a legfőbb felelősség az uniót terheli:

1. Nem tud közös álláspontot kialakítani, a franciák és a skandinávok keresztbe fekszenek a nyitásnak, mert odahaza félnek a saját populistáiktól.

2. A közösség képmutatónak látszik, mert milyen alapon követel változásokat a várományosoktól az igazságszolgáltatásban, amikor a magyar és a lengyel vezetés minden további nélkül építheti el a jogállamot? Arról nem is szólva, hogy Brüsszel nem tartotta be az ígéretét, hiszen az észak-macedónok teljesítették minden vállalásukat, mégsem kezdhették meg a felvételi tárgyalásokat.

3. Az EU képtelen stratégiai megközelítést alkalmazni, az oroszok és a kínaiak ezek után ki is aknázzák a régió csalódottságát. Arról nem beszélve, hogy az unió még a sikereket is képtelen eladni. Ezek után az új német kormánynak arra kell törekednie, hogy a nyugat-balkáni eredményekért megfelelő viszonzás járjon, pl. hogy közbeeső állomásként ezek az országok az egységes piac részei lehessenek. Mert ettől ugyan még messze vannak, de érezniük kell, hogy megérik az erőfeszítések.

A türelem Nobel-díjat terem – sugallja a Stern  azoknak, akik nehezményezik, hogy ezúttal nem Karikó Katalin kapta a kémiai Nobel-díjat. De hát először meg kell bizonyosodni arról, hogy találmánya mindenben megfelel annak, amit Alfred Nobel 120 éve, az elismerés alapításakor lefektetett: olyanokat kell jutalmazni, akiknek a munkássága az előző évben a lehető legnagyobb haszonnal járt az emberiség számára. És hát nehéz elképzelni, hogy akár egy ilyen felfedezés egyetlen esztendő alatt minden kétséget el tudna oszlatni a haszna felől. A természettudomány esetében a stockholmi bizottság ugyanakkor a kitartó munkát értékeli, az évtizeden át tartó kutatást. És az mRNS-technika esetében pont erről van szó, az óriási jelentősége sem kétséges, főleg, ha fel lehet használni a rák elleni küzdelemben is. Márpedig Karikó Katalin és munkatársa, Drew Weissman iszonyatosan sok idő óta kísérletezett, törte a fejét, kutakodott, ám gyakran hiába küzdött, hogy felhívja a figyelmet az eredményeire.

Ám már mindketten elnyerték az egyik legfőbb tudományos elismerést, a Lasker-díjat és tudnivaló, hogy a Nobel-díjat a legtöbbször alapkutatásokért ítélik oda. Úgy, hogy csak nyugi: fogják mindkettőjüket még vendégül látni Stockholmban, a legnagyobb pompával.

Kárpáti János ekként foglalta össze a Politico cikkének tartalmát és mondanivalóját:

Az EU-bővítési Voldemort

A magyar EU-bővítési biztos előnyben részesíti Szerbia csatlakozási kérelmét, és igyekszik csökkenteni a demokrácia állapotával, a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmak súlyát – írja Várhelyi Olivér tevékenységéről a Politico amerikai portál európai kiadása. A cikk apropóját az adja, hogy ma tartják Szlovéniában az EU és az európai perspektívával kecsegtetett nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóját. A Politico szerint a magyar biztos hozzáállása élesen ellentmond az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által a munka 2019-i megkezdésekor adott instrukcióknak. „Az emberi jogok és a jogállamiság tisztelete kell legyen nemzetközi együttműködésünk alapja” – idéz a portál a Várhelyinek adott megbízólevélből, majd megállapítja, hogy a magyar biztos tevékenysége egyetlen EU-tagország törekvéseivel van összhangban, mégpedig a magyaréval. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis ismételten figyelmen kívül hagyja az uniós intézmények jogállamisággal és demokráciával kapcsolatos figyelmeztetéseit, különösen, amikor saját kormányzását éri bírálat. Orbán ünnepli Szerbia uniós törekvéseit, miközben őt magát, szövetségesével, Aleksandar Vučić szerb elnökkel együtt széles körben vádolják autoriter hajlamokkal.

A Politico szerint nyitott kérdés, hogy Várhelyi erőfeszítései sokat változtatnak-e Szerbia vagy más, tagságra pályázó ország esélyein, hiszen az EU-tagállamok azok, amelyek döntenek a bővítés kérdéseiben, és körükben csekély lelkesedés tapasztalható a közeljövőben megvalósítandó bővítés iránt. A magyar biztos magatartása azonban kockáztatja az Európai Bizottság tekintélyét az unión belül, illetve az EU hitelességét a nyugat-balkáni térségben.

Várhelyi nem volt hajlandó interjút adni a Politico megkeresésére. A portál kérdéseire adott írásbeli válaszaiban védelmezte saját teljesítményét, és azt állította, hogy a Bizottság az ő felügyelete mellett dolgozta át a tagjelölt országok értékelésének a módszertanát, nagyobb figyelmet szentelve a jogállamiságnak. Az Európai Bizottság más tisztségviselői, EU-diplomaták és európai parlamenti képviselők azonban nem ülnek fel ennek az állításnak – írja a Politico. 

Egy név nélkül idézett bizottsági tisztségviselő szerint Várhelyi aláássa a testület hitelességét a partnerek és a tagállamok szemében, hosszú távon gyengíti az EU nyugat-balkáni politikáját. Egy EU-diplomata azt mondta a Politicónak, hogy Várhelyi olyan beszédet mondott az EU-nagyköveteknek és minisztereknek, amely a tagállamok szemszögéből nézve nem is emlékeztetett a realitásokra. Egy másik diplomata EU-bővítési Voldemortnak nevezte Várhelyi Olivért, aki szerinte budapesti főnökeinek szempontjait követi, hízeleg autoriter vezetőknek, és nagy ívben fütyül a jogállamisággal kapcsolatos ügyekre.

Andreas Schieder osztrák szociáldemokrata európai parlamenti képviselő úgy nyilatkozott a portálnak, hogy Várhelyi biztos nem hangsúlyozza elég erőteljesen a jogállamiság kulcsfontosságú szempontját. Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy nincs elragadtatva Várhelyi hozzáállásától, hiányolja a jogállamisági szempontokat, a magyar biztos nem szólal meg például Szerbiát illetően, ahol e tekintetben nincs semmi haladás.

A Politico szerint Várhelyi munkatársai igyekeznek felvizezni azokat az értékeléseket, amelyek a szerbiai demokrácia hiányosságairól szólnak. Miközben a Freedom House csak „részben szabad” kategóriába sorolta Szerbiát idei jelentésében, az Economist demokráciaindexe pedig az eddigi legalacsonyabb osztályzatot adta Belgrádnak, Várhelyi kabinetje ennél sokkal kedvezőbb képet festett az országról a jogállamiságot illetően.

A Politico cikke részletesen foglalkozik azzal is, hogy a Nyugat-Balkán két országa, Albánia és Észak-Macedónia vonatkozásában azért toporog egyhelyben az EU-bővítés ügye, mert Bulgária – nyelvi és történelmi szempontokra hivatkozva – akadályozza az előrelépést Észak-Macedónia tekintetében, márpedig az unió korábban megállapította, hogy mind Tirana, mind Szkopje eleget tett a csatlakozási tárgyalások megkezdése előfeltételeinek, és így összekapcsolta a két bővítési dossziét. Ebből az következik, hogy az Észak-Macedóniával kapcsolatos gondok miatt az albánok ügye is vesztegel. Várhelyi Olivér a Politico által idézett uniós diplomaták szerint olyan javaslatokat tett Bulgáriának, amelyek nem segítettek semmit, és amelyeket a legtöbb uniós tagállam már korábban elvetett. A magyar bővítési biztos az idén azzal is megütközést keltett, hogy felvetette: Albániának lehetővé kellene tenni a csatlakozási tárgyalások megkezdését úgy is, hogy Észak-Macedónia ügyében nincs előrelépés. Ezzel megsértették volna az egyenlő elbírálás elvét, hiszen a kritériumoknak mindkét tagjelölt állam egyformán eleget tett – mondta a Politicónak Romeo Franz német zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki felhívta a figyelmet arra is: Orbán Viktor a nemzeti-konzervatív ellenzéket támogatja Észak-Macedóniában, amit az is bizonyít, hogy a magyar kormány menedéket nyújtott Nikola Gruevszki volt miniszterelnöknek. 

A portál terjedelmes beszámolója szerint Várhelyi Törökországgal kapcsolatos tevékenysége is aggodalmat vált ki európai tisztségviselők körében, a magyar EU-biztos csak azt hangsúlyozza, hogy Ankara távol tartja Európától a migránsokat, és nem hajlandó bírálni a török civil társadalommal, illetve a médiával kapcsolatos török politikát.

A Politico úgy tudja, hogy az említettek nyomán az Európai Bizottság bővítéssel és szomszédságpolitikával foglalkozó főigazgatóságáról több vezető tisztségviselő távozott, az ottmaradtak körében pedig demoralizált légkör uralkodik. Mindeközben ugyanakkor Eric Mamer, Ursula von der Leyen szóvivője azt állította, hogy Várhelyi a bizottsági elnök teljes bizalmát élvezi.