Ezt bizonyítják a Budapesti Békéltető Testülethez érkező kérelmek. A testület ezért tapasztalatai alapján összeállította azt a nyolc aranyszabályt, amelyet feltétlenül érdemes megszívelni, mielőtt bárki beülne egy termékbemutatóra.
A fogyasztóvédelmi hatóság az eddiginél nagyobb szerepet kap az üzleten kívüli vásárlás kapcsán, hiszen 2014. január 1-jétől be kell jelenteni a termékbemutató-rendezvényeket – ezáltal az eddiginél hatékonyabban leplezhetők le a tisztességtelen kereskedelmi magatartást tanúsító vállalkozások.
A Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsai előtt lévő ügyekből jól látszanak azok a rendszeresen visszatérő problémák, amelyekkel a fogyasztók a termékbemutatókon vagy egyéb – nem a vállalkozás üzletében történő – vásárlások alkalmával leggyakrabban szembesülnek. A termékbemutatók kapcsán a legtöbb panasz időskorú, nyugdíjas fogyasztóktól érkezik, akik – életkorukból, egészségi állapotukból fakadóan – az átlagosnál könnyebben befolyásolhatók, hiszékenyebbek, és nem kellő körültekintéssel, odafigyeléssel járnak el a szerződéskötések kapcsán, és akár az égig érő vascsicsergőt is megvetetik velük.
Gyakori probléma, hogy a termékbemutatós cégek a fogyasztókat ingyenes orvosi vizsgálatot, garantált ajándékot, nyereményt stb. ígérő szórólapokkal, meghívókkal csábítják el egy rendezvényre, amelynek valódi célja az, hogy bizonyos termékeket eladjanak. Az eredetileg vásárolni nem is szándékozó fogyasztókat a vállalkozások alkalmazottai a rendezvényen erős rábeszéléssel, pszichikai nyomással, látványos árkedvezmények ígéretével ösztönzik a vásárlásra, amelynek sok esetben a fogyasztók nem képesek ellenállni. Magukról a termékekről is a legtöbb esetben megállapítható, hogy a hatalmasnak, óriásinak titulált, csak ott és csak akkor igénybe vehetőnek mondott árkedvezmény ellenére vételáruk még így is többszöröse a valós forgalmi értéküknek. Szintén gyakori, hogy a fogyasztók a – sokszor irreálisan magas – vételár megfizetésére szerény jövedelmükből, nyugdíjukból nem is képesek, vagy csak magas kamatozású hitelből tudják megfizetni.
Az is visszatérő kifogás a fogyasztók részéről, hogy a vásárláskor nem kaptak lehetőséget az írásbeli szerződés aláírás előtti elolvasására, vagy épp nem tartották fontosnak a szerződés áttanulmányozását, illetve az általuk aláírt szerződésből nem kaptak példányt. Sokszor előfordul, hogy az aláírt papír végül ellentétes tartalmú azzal a szóbeli tájékoztatással, amit az adásvételkor a vállalkozástól kaptak.
Fontos tudnivaló: a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló azokra a szerződésekre, amelyeknek a megkötésére vállalkozás és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül kerül sor, az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) kormányrendelet szabályai vonatkoznak. A rendelet leglényegesebb szabálya, hogy a fogyasztókat az ilyen szerződések esetén a termék kézhez vételének (szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés) napjától számított nyolc munkanap elteltéig indokolás nélküli elállási jog illeti meg, amelyről a vállalkozás legkésőbb a szerződés megkötésekor köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni.
Gyakori jelenség, hogy sok fogyasztó próbál is élni az indokolás nélküli elállási jogával, azonban azt csak telefonon, vagy egyéb, nem igazolható módon teszi meg, ezzel pedig egyes vállalkozások visszaélnek és az elállást nem veszik figyelembe.
A jogszabályon alapuló elállási jog kijátszására egyes termékbemutatós cégek újabban megfigyelhető trükkje az, hogy a szerződésben a vállalkozás üzletében, telephelyén megkötött ügyletnek tüntetnek fel olyan adásvételeket, amelyek ténylegesen nem is ott köttettek meg. Az ilyen termékértékesítésekre már nem terjed ki a fenti rendelet hatálya, azaz ezekben az esetekben a vállalkozások a fogyasztókat a jogszabályban biztosított elállási joguktól jogellenesen megfosztják. Bizonyos kereskedők hasonló esetekben is biztosítanak elállási jogot a fogyasztók részére, azonban ez már nem jogszabályon, hanem szerződésen alapuló elállási jog. Ezért annak gyakorlására (pl. határidők, közlés módja stb.) nem a jogszabály, hanem a szerződés rendelkezései az irányadóak.
A legtöbb probléma azonban kellő odafigyeléssel elkerülhető, a legfontosabb, hogy a fogyasztók minden esetben járjanak el körültekintően, megtartva az alábbi jó tanácsokat:
1. Ingyenes orvosi vizsgálat, nyeremények, ajándékok ígérete esetén már előre készüljenek fel annak lehetőségére, hogy termékek megvásárlása is szóba kerülhet.
2. Mérjék fel, hogy szükségük van-e az ajánlott termékre és a vételárát ki is tudják-e fizetni.
3. Tudjanak nemet mondani olyan ajánlatra, amely ténylegesen nem érdekli őket.
4. Vásárlás esetén az aláírás előtt gondosan olvassák el a szerződést és egyéb iratokat (pl. kölcsönigénylést) és mindenből kérjenek is el egy példányt.
5. Havalamit nem értenek a szerződésben, ne fogadják el feltétel nélkül a vállalkozás szóbeli magyarázatát.
6. Győződjenek meg arról, hogy van-e elállási joguk arra az esetre, ha később meggondolnák magukat, és mik az elállási jog gyakorlásának a pontos feltételei.
7. Hamár megkötötték a szerződést, utólag is kérjenek tanácsot a – lehetőleg fiatalabb, ilyen területen tapasztaltabb – családtagjaiktól, ismerősöktől, és ennek tükrében még egyszer gondolják meg a vásárlást.
8. Az indokolás nélküli elállási joguk gyakorlása esetén azt minden esetben írásban tegyék meg, az elállási nyilatkozat elküldésének vagy átvételének későbbi igazolhatósága végett.