Marvel-képregényből készült film még sosem produkált ilyen erős nyitóhétvégét Magyarországon és Romániában, mint a Vasember 3. A lengyelországi mozipénztáraknál 4 millió dollár bevételt hozott, Csehországban és Magyarországon 2-2 milliót, Oroszországban pedig több mint 44 millió dollárt!.
Már azelőtt is létezett azonban egyfajta Vasember, mielőtt a Marvel Comics képregénykiadó 1963-ban életre keltette Tony Starkot és vállalatát, a Stark Industries-t. 1958-ban ugyanis a General Electric-nél dolgozó amerikai Ralph Mosher (a bal oldali képen) az AEC-USAF közös nukleáris repülőgép-hajtómű fejlesztési programjához kifejlesztett egy robotot, mely a „Handyman” (ezermester) nevet kapta.
A GE-nek olyan egyedi mozgatószerkezetet kellett kifejlesztenie, amely alkalmas volt arra, hogy segítséget nyújtson a nukleáris repülőgép-hajtóművel végzett kísérletekben. Bármilyen hatalmasak voltak is a mozgatókarok, nagyon finom műveleteket kellett végezniük. A gépészmérnök Moshert kérték fel arra, hogy készítse el a feladathoz szükséges szerkezetet.
„Észrevettem, hogy egy bizonyos ponton túl a mechanikai ügyesség fokozása már alig növeli a mozgatókarok teljesítményét” – mondta Moser. „Elgondolkodtam azon, miért van az, hogy miközben az ember elképesztően ügyes, a robot viszont meglehetősen ügyetlen. Hamarosan világossá vált számomra, hogy a mozgatókar működtetője nem érzi azt, amit normál körülmények között érez, vagyis hiányzik a tapintásérzete.”
Talán éppen ez, a tapintóérzékkel való kiegészítés volt Mosher legnagyobb hozzájárulása a kezdeményezéshez. Így a Handyman mozgatókarjai elég érzékennyé váltak ahhoz, hogy tojásokat rakjanak halomba, ugyanakkor a nehéz tárgyak felemeléséhez is elég erősnek bizonyultak. A Handymant bemutató sajtókonferencián Mosher egy kalapácsot felemelve és mozgatva, majd egy hullahopp-karikát pörgetve szemléltette teremtménye sokoldalúságát.
E munkája alapján Mosher később megalkotta a „Hardiman” névre hallgató mechanikus kart, amelyet a használó „viselhetett”. Bár nem olyan elegáns, mint Tony Stark páncélja, és a Vasember autójának vörös és arany színei sem fedezhetők fel rajta, a GE műszaki csapata mégis lenyűgöző munkát végzett, létrehozta a valóságban is használatos szerkezetet.
És ki tudja, talán Mosher munkája adott ihletet a Vasember-képregények szerzőinek az 1960-as években. Ahogy Tony Stark mondta a Vasember 1-ben: „Ez nem egy jármű, én vagyok benne. Ez egy páncél. Én vagyok!”