A világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a WWF (World Wide Fund for Nature) kétévente megjelenő élőbolygó-jelentésének legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy Földünk pusztulásának mértéke még mindig nem csökkent. A jelentés szerint a gerinces fajok populációi 1970–2018 között 69%-kal zsugorodtak! Ráadásul kettős válsággal kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket. (A nyitó képen: a veszélyeztetett eurázsiai hód.)

A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos adatok alapján. Az idei kiadás az eddigi legátfogóbb elemzésen keresztül mutatja be, hogy a megfigyelt 5230 gerinces faj 31 821 populációjában világszerte átlagosan 69%-os csökkenés észlelhető 1970 és 2018 között. A jelentés emellett figyelmezteti a kormányokat, vállalatokat és a világ lakosságát, hogy a biológiai sokféleség pusztulásának megakadályozására változásokra/változtatásokra van szükség.

Napjainkban kettős és egymással összefüggő okokra visszavezethető vészhelyzettel nézünk szembe: az ember okozta klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi és a jövő generációk jólétét is veszélyezteti. Mivel a jövőnk alapvetően függ a biodiverzitástól és a stabil éghajlattól, kulcsfontosságú, hogy megértsük a természet pusztulása és a klímaváltozás közötti kapcsolatot. Az idei élőbolygó-jelentés központi témái ezeknek az összefüggéseknek a természetre, az emberekre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása, valamint egy pozitív, igazságos és fenntartható jövő építése.

A jelentésben található adatok is rávilágítanak arra, hogy a régiók között különbségek mutatkoznak a fajok gyakoriságában. A legnagyobb hanyatlás a trópusi területeken tapasztalható – a WWF rendkívül aggasztónak találja ezt a tendenciát, hiszen ezek a területek azok, amelyek a legfontosabb biológiai sokféleséggel rendelkeznek. Regionálisan Latin-Amerikában figyelhető meg a legnagyobb csökkenés a populációk gyakoriságában (94%); az egyes élőlénycsoportok közül az édesvízi fajoknál a legnagyobb a populációk visszaesése (83%). A megfigyelt vándorló halfajokat fenyegető veszélyek mintegy feléért élőhelyeik elvesztése és a vándorlási útvonalaikon található akadályok a felelősek.

Európában a gerinces fajok állományaiban 1970 óta mért 18%-os csökkenés a trópusi területekhez képest jóval alacsonyabb, ennek azonban az az oka, hogy a világ fejlettebb részein már 1970 előtt megtörtént a természet nagy fokú átalakítása. Ráadásul Európában is van jó pár olyan faj, amelynek jócskán csökkentek az állományai az utóbbi évtizedekben. A kontinensen a közösségi jelentőségű fajok 63%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú. Magyarországon ez az arány 66%, és olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér, a délvidéki földikutya, és csak néhányat említettünk a sok közül.

A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek.

A világ vezetői az idén decemberben vesznek részt a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciáján, amely kihagyhatatlan alkalom arra, hogy helyesen cselekedjenek az emberekért és a Földért. A WWF azt szorgalmazza, hogy a találkozón a vezetők egy olyan megállapodás mellett kötelezzék el magukat, mint amilyen a Párizsi Egyezmény, ami lehetővé teszi a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és a természetpozitív világ megvalósítását 2030-ra.

A decemberi konferencián a vezetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy helyreállítsák megszakadt kapcsolatunkat a természettel, és a mostaninál egészségesebb, fenntarthatóbb jövőt biztosítsanak mindenki számára egy ambiciózus, természetpozitív, globális biodiverzitási megállapodás létrehozásával. A növekvő természeti válság közepette nagyon fontos, hogy ez a megállapodás azonnali lépéseket célozzon meg, beleértve a természetromboló ágazatok átalakítását és a fejlődő országok pénzügyi támogatását.

A jelentés azt is kifejti, hogy a megőrzésre és helyreállításra irányuló erőfeszítések a fenntarthatóbb előállítás és fogyasztás – különösen az élelmiszerek esetében –, valamint az ágazatok karbonsemlegesítése enyhítheti ezt a kettős válságot. A szerzők felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy a gazdaságokat a természeti erőforrások megóvását szem előtt tartva alakítsák át. A 2022-i Élőbolygó-jelentés ide kattintva érhető el.