A mai nehéz gazdasági helyzetben egyre több késedelmes tartozás halmozódik fel és egyre gyakoribb, hogy érvényesítésükre a hitelezők (szolgáltatók) kénytelenek külső segítséget kérni. Jó tudni tehát, hogy mikor ki kopogtathat, milyen jogai vannak, és nem utolsó sorban milyen jogai vannak vele szemben a fölkeresettnek. A tartozások miatti eljárások közben az érintettek rengeteget javíthatnak a helyzetükön, ha tisztában vannak jogaikkal és kötelességeikkel.
Sokan összerezzennek, ha meghallják a behajtó szót, szemük előtt megjelenik egy hatalmas termetű, félelmetes fickó, aki semmilyen eszköztől sem riad vissza avégett, hogy behajtsa az akár csak néhány ezer forintos tartozást, aminek „kezelésével” valamelyik közüzemi szolgáltató bízta meg.
A behajtással foglalkozó magáncégek kusza rendszere az 1990-es évek eleje óta létezik, de működést a mai napig nem szabályozzák. A hitelezők (szolgáltatók) a felgyülemlett tartozásokat elsősorban békés úton, peren kívül kívánják rendezni, késedelem esetén az adósukat levélben szólítják fel a kötelezettségük teljesítésére. A tartozások nyomon követése és az ügyfelekkel történő kommunikáció azonban időigényes folyamat, nem minden hitelező számára gazdaságos az ehhez szükséges adminisztráció fenntartása. Ilyenkor fordulnak behajtó, követeléskezelő szervezethez, amely ezt a tevékenységet helyettük a megbízás alapján elvégzi.
Természetesen az esetek egy részében ez eredményre vezet, azonban a behajtó cégek hatékonysága megkérdőjelezhető, amit azzal igyekeznek „ellensúlyozni”, hogy alkalmasint a jogszabályokat átlépve, az adós fizikai megfélemlítésével próbálnak eredményt felmutatni. Ezzel szemben eszközeik csupán a levelezés, telefonos- és sms-ben történő megkeresés, egyezkedés és sorozatos felszólítás lehetnének. A folyamatban tehát nem közhatalmi személyek végzik a behajtást, nincs kényszer a kezükben, így például nincs joguk bemenni a lakásokba, vagy zaklatni az adósokat otthonukban, netán a munkahelyükön. A behajtók tulajdonképpen kapcsolattartóként működnek a megbízó és az adós között, és csak ugyanolyan eszközökkel rendelkezhetnek, mint maga a cég, amelyik megbízta őket a tartozás beszedésével.
Ha a behajtó vagy a hitelező (szolgáltató) fizetésre felszólító tevékenysége nem vezet eredményre, az eljárás jogi útra terelhető. A bíróság határozatainak teljesítéséhez a bírósági végrehajtók munkája az egyetlen törvényes, jogilag teljes körűen szabályozott út. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a bíróság által meghozott ítéletek végrehajtásáért jogban kötötten felel, nem mérlegel és nem hoz döntéseket a tartozással kapcsolatban. A bírósági végrehajtási eljárás polgári, nem peres, bírósági eljárás. Az eljárást foganatosító bírósági végrehajtó intézkedése azonos a bíróság intézkedésével és mindenkire kötelező. A bírósági végrehajtó közhatalmi személynek minősül – akit kötelező beengedni lakásunkba –, a végrehajtáskor állami kényszert is alkalmaz, így például az adós ellenállása esetén rendőri intézkedést is kérhet.
Nemcsak a bírósági végrehajtó és behajtó személyében van különbség, de más a két folyamat menete is. A behajtás első lépéseként a szolgáltató folyamatosan értesíti (írásban, telefonon) az adóst, hogy tartozása van. Ha az adós nem fizet, akkor a hitelező megbíz egy külső partnert, a behajtót, hogy foglalkozzék ügyfeleivel. Esetenként egy faktorcégnek adja el a követelésállományát, innentől a faktorcég lesz a követelés jogosultja, aki saját eszközeivel kísérli meg behajtani a követelést.
A végrehajtás menetéről dr. Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke nyilatkozott: „Ha eredménytelen a behajtás, a hitelezők jogi útra terelik a követelést. Ilyenkor a közjegyző fizetési meghagyást bocsát ki, ami ha jogerőre emelkedik, a végrehajtás szempontjából már ítélettel egyenlő és a végrehajtókhoz kerül az ügy. Ekkor kézbesítjük a végrehajtó okiratot, és ha az adós ekkor sem teljesít, a tartozást lefoglaljuk a bankszámlájáról, fizetéséből, legvégső esetben pedig a tartozás összegétől függően és a fokozatosság elvét figyelembe véve ingó, majd ingatlan vagyonát is lefoglaljuk.” A megegyezésre a hitelezővel még a végrehajtási szakaszban is számos alkalommal van lehetőség, az adós együttműködési hajlandósága esetén többféle megoldás – például a részletfizetés vagy az ingatlan szabadpiaci/hagyományos értékesítése – létezik arra, hogy a vagyontárgyak lefoglalását, vagy legrosszabb esetben a kilakoltatást elkerüljük.
„A végrehajtók tevékenységét a végrehajtási törvény szabályozza, ami egyben azt is jelenti, hogy a végrehajtás során a végrehajtó bármely intézkedése ellen a bírósághoz fordulhatnak, és kifogással élhetnek a felek. Ez jogi garanciát biztosít számukra.” – tette hozzá dr. Krejniker.
A végrehajtók csak és kizárólag törvényes eszközökkel szerezhetnek érvényt követelésüknek, és az eljárást szigorú törvények szabályozzák, a behajtókat egyáltalán nem kötik előírások. A behajtói tevékenység jelenleg nincs engedélyhez kötve, a tevékenykedő cégek kötelezettségei és jogai nincsenek egységesítve, szükséges képzettség és szakmai háttér nincs előírva. A hitelezők (szolgáltatók) 1–3 hónapos tartozás kapcsán is kezdeményez(het)nek behajtást, aminek az első lépése a postai vagy telefonos megkeresés, de mostanában az is gyakran előfordult, hogy az adósok ajtaján olyan cégek munkatársai kopogtattak, akik alvállalkozóként vesznek részt a behajtásban.
Mindkét eljárás költsége végső sorban az adóst terheli, azonban fontos tudni, hogy a behajtók díjazása nincs szabályozva, vagyis az ár kizárólag a megbízójukkal történt jutalékos megállapodás függvénye, a végrehajtók esetében azonban rendelet határozza meg a járandóságot.
A behajtásokat a sajtóhírekben összemossák a bírósági végrehajtók hivatalos eljárásával. Bár a behajtások a lakosság nagy részét érintik, jogi útra csak kevesebb ügy terelődik: becslések szerint jelenleg húsz behajtási ügyre mindössze egyetlen végrehajtási ügy jut.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara az önálló bírósági végrehajtók önkormányzati szerve. A Magyarországon 1995 óta működő önálló bírósági végrehajtói szervezet közel 600 tagot tömörít. A tagok, valamint az önálló bírósági végrehajtók által foglalkoztatott mintegy kétezer fős adminisztratív személyzet teljes körűen látja el az igazságszolgáltatásban polgári peres és nem peres eljárásban hozott kötelezést vagy marasztalást tartalmazó határozatok végrehajtását. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a tagok feletti igazgatási és felügyeleti feladatok ellátása mellett széles körű tevékenységet folytat a végrehajtási eljárások gyorsításában és hatékonyabbá tételében, valamint az ehhez kapcsolódó jogalkotási és jogalkalmazási problémák megoldásában bel- és külföldön egyaránt.
