Az Akadémia elnöke köszöntőjében a tudományt hatalmi tényezőnek nevezte, amelynek révén az emberiség a természeti folyamatokba való érdemi beavatkozással egyszerre nyit új távlatokat és fenyegeti a Föld erőforrásait. „Csak az etikus tudomány teheti jobbá az emberi közösségek életét, és csak az etikus emberi közösségek képesek jól használni a tudomány eredményeit” – mondta Pálinkás József. Az idén „a magyar tudomány ünnepe” a bennünket körülvevő és megismerhető tudományról szól, a programok a hétköznapi tárgyaink, életünk megszokott tartozékai mögött meghúzódó tudományos kutatásokra hívják fel a figyelmet, különböző szempontokból mutatva be a folyamatot, amíg egy-egy felfedezésből a társadalom igényeire válaszoló termék, módszer, eljárás lesz.
A tudományünnep országos megnyitóján adományozott tudományos díjak közül először a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által kiemelkedő tudományos életművek elismerésére alapított Eötvös József-koszorút, majd azOláh GyörgyNobel-díjas tudós közérdekű kötelezettségvállalásával létrehozott Oláh György-díjat, a Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat, a Pungor Ernő-díj, továbbá a MOL Tudományos Díjat, valamint az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjakat adták át.
Az MTÜ országos megnyitóján elhangzott „Természetes laboratóriumok: a mágneses baktériumok” című tudományos előadásában Pósfai Mihály akadémikus az iránytűként működő – a sejten belül vas-oxidot vagy vas-szulfidot kiválasztó – baktériumokról, valamint a biogén ásványképződésről beszélt. A Pannon Egyetem professzora elmondta: ezeknek a baktériumoknak a beható tanulmányozása hozzásegíthet a kristályképződés biológiai szabályozásának mélyebb megértéséhez, a mágnesség és a nanokristályok alakja, mérete, szerkezete közötti összefüggés feltárásához.
A november végéig tartó országos eseményfolyam egyes elemeiről, a kiemelt programokról, valamint a kutatóhelyek rendezvényeiről „a magyar tudomány ünnepe” programkalauza tájékoztat az Akadémia honlapján.