Július 15-én lesz az a közmeghallgatás, ahol a Teresztenye, Szőlősardó és Égerszög térségében tervezett lignitbánya környezetvédelmi hatásait vitatják meg. A WWF Magyarország több szempont miatt is ellenzi a beruházást. A tervezett bánya Magyarország egyik legszebb és legértékesebb Nemzeti Parkjától 680 méterre létesülne, ezzel veszélyeztetné az ország egyetlen olyan helyszínét, amely a természeti értékei elismeréseképp kapta meg az egész világon ismert és elfogadott UNESCO Világörökség kitüntetést. A bányát ugyanis a természeti világörökségi helyszín Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai védőövezetében tervezik kialakítani. Súlyos problémát okoz az is, hogy a kitermelendő lignit szállítási útvonala a világörökségi helyszín és a nemzeti park határán vezetne, áthaladva Natura 2000 területeken, negatív hatást gyakorolva a természeti értékre.

A tervezett bányaterület ökológiai folyosót érint, miközben az Országos Területrendezési Törvény (2003. évi XXVI. törvény) kizárja ilyen területen új külszíni bánya létesítését. A beruházás és a hozzá kapcsolódó szállítási útvonalak és rakodóhelyek olyan természeti értékeket veszélyeztetnének, mint a fokozottan védett haris, illetve védett denevérfajok.

„A WWF álláspontja szerint a lignitbányászat és a lignit elszállítása nem történhet sem a világörökségi helyszínen, sem annak védőövezetében, mert az ország egyik világszinten is elismert természeti öröksége szenvedne visszafordíthatatlan károkat, ezért meg kell akadályozni, hogy a bánya környezethasználati engedélyt kapjon” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

További érv a bánya kialakításával szemben, hogy a tervezett szállítási útvonal közelében található a Szőlősardó ivóvízét adó bázis. A települést ellátó vízmű sekély kútja karsztvízre települt, közvetlen összeköttetésben van a felszínnel, vagyis a vízadót a felszíni hatások alapvetően veszélyeztethetik.

Súlyos aggályokat vet fel a kibányászott lignit sorsa is. „A lignit, amelyet egyesek virágföldnek is csúfolnak, az egyik legkisebb fűtőértékű energiahordozó. Egyértelmű a kérdés, hogy az ilyen elavult, szennyező technológiák helyett miért nem megújulóenergia-termelés és lakossági energiahatékonysági programok valósulnak meg” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energiaprogramjának vezetője.

„Amellett, hogy a lignit igen gyenge fűtőértékű, elégetésekor rengeteg üvegházhatású gáz jut a légkörbe. Ha a lignitet lakossági hasznosításra szánják, akkor az égésekor keletkező kén-dioxid, vízzel találkozva kénessavat hoz létre, amely elsavasítja a felszíni vizeket, károsítja a talajt, az élővilágot és az épületeket, irritálja a nyálkahártyát” – folytatta Vaszkó Csaba programvezető. A kénessav egészségügyi hatása eltörpül a bányászat közben keletkező mikroszkopikus por, nitrogén-oxidok és a ciklusos szénhidrogének mellett, amelyek légúti és keringési megbetegedéseket, illetve rákot okozhatnak a környező lakosság körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Rákkutató Intézete (IARC) arra a következtetésre jutott, hogy a lignit égetése bizonyítottan szerepet játszik a tüdőrák kialakulásában.

A lignitbányák súlyos kockázattal járnak a környéken élők megélhetésére, életminőségére is. A világ számos térségében a felszíni bányák miatt a helyi közösségek gyakran kényszerülnek elhagyni otthonukat, vagy kénytelenek megpróbálni embertelen körülmények között is túlélni, ahogyan például Kolumbiában és Indiában. Azok a helyi lakosok, akik az Aggteleki Nemzeti Parkban vagy környezetében élnek, a természeti értékek megőrzésére és fenntartható használatára alapozták jövőjüket. Ennek megfelelően kezdettől a turizmus fejlesztésén dolgoznak. A lignitbánya számukra is a legrosszabb forgatókönyv, amely mégis megvalósulhat, ha a környezetvédelmi hatóság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya engedélyezi a tervezett beruházást.