Nem fog átmenni az Európai Parlamenten a Bizottság és a Tanács ezen a tavaszon kialkudott új, hétéves költségvetési terve. Az európai képviselők pártokon átívelő egyetértésben utasítják el a javaslatot, amelyet a Parlament megváltoztatni nem tud, csak megvétózni vagy elfogadni. A 2014–20-i büdzsé támogatása a közeli múltig annak ellenére is biztosnak látszott, hogy több területen visszalépést tartalmazott. Az unió történetében először, a befizető államok takarékoskodása miatt csökkent a kialkudott teljes főösszeg: a GDP 0,9 százalékára. Ezt azonban ellensúlyozta volna a rugalmasabb folyósítási rendszer, az egyes alapokban „bent maradó” összegek könnyebb átcsoportosíthatósága.

Azonban a Tanács, illetve a tagállamok nem hajlandóak kiegyenlíteni a 2012-i és 2013-i deficitet, ehelyett tovább görgetnék azt 2014-re, az új költségvetési időszakra, ami elfogadhatatlan. A hiányt ugyanis így szét kellene teríteni a költségvetés területei között. Veszélybe sodródnának a regionális fejlesztési pénzek és az agrártámogatások is. Így pedig azonnal felborul a tervezet. Ráadásul a megkurtított források miatt a deficit várhatóan újratermelődik, tovább csökkentve a fejlesztési keretösszegeket, tetemes hátrányt okozva a nettó haszonélvező tagállamoknak, köztük Magyarországnak. A budapesti kormány arrogáns és rövidlátó külpolitikájának kudarca, hogy még az előző hét évhez képest alacsonyabb hazai fejlesztési keret pénzét sem tudta megvédeni az Európai Tanácsban.

De minek is Magyarországnak sok ezer milliárd forintnyi támogatás, ha le sem tudja hívni, el sem tudja költeni? – hallani egyre gyakrabban 2010 óta. Magyarországon 15 nagy operatív programon keresztül jutnak az uniós pénzekhez a vállalkozások, intézmények és az emberek. Ebből 13-ban „szabálytalanságok” és a kormányzat hibái miatt 2011 óta akadoznak, az idén év eleje óta egyáltalán nincsenek már kifizetések.

A pénzek sikeres lehívási arányát tekintve 2012 végén hazánk az új tagállamok középmezőnyében helyezkedett el. Azóta viszont alig-alig jutnak pénzükhöz az intézmények, vállalkozások és az emberek. Lázár János 500 milliárd forintról beszél, aminek felhasználásáról még a szerződések sem születtek meg. Ez azonban kevesebb, mint a fenyegető veszteség fele. További 500–700 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyről a végszámlákat nagyon nehéz lesz benyújtani az év végéig, hogy az emberek és a vállalkozások a pénzükhöz jussanak.

A hazai fejlesztések 97 százaléka uniós támogatással valósul meg. A magyar gazdaság Lázár szerint a Fidesz-minisztériumok „lustasága, bénasága vagy impotenciája” miatt nem jut az életfontosságú forrásokhoz. Az okok között azonban mindenképp meg kell említeni a kormány kézi vezérelt pénzosztó gyakorlatát, a fejlesztési intézményrendszer szétverését is. A Fidesznek minden egyes, Brüsszelben hagyott forintért vállalnia kell a felelősséget – a mostani és a következő költségvetési ciklust egyaránt ideértve.