Tizenöt budapesti gimnázium 1009 diákja válaszolta meg a vizsgálat számára összeállított kérdőívet. A felmérést az Európai Unió támogatásával 11 országban (Ausztria, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Spanyolország) végezték el. A részvétel feltétele az önkéntesség volt: egyaránt kérték az iskolák, a szülők és a serdülők beleegyezését.

A kutatás arra keresett választ, hogy a serdülőknek milyen kockázatokkal kell megbirkózniuk, illetve hogy miképpen lehetne hozzásegíteni őket az egészségesebb életmódhoz. A program kiemelten kezeli az öngyilkosság hatékony megelőzését, annál is inkább mert az öngyilkossági statisztikákban Magyarország az uniós országok között a második helyen áll. Földrészünkön a fiatalok körében a közlekedési balesetek után az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok.

Mint a felmérés kiderítette, a budapesti serdülők csaknem 13 százaléka kívánta a vizsgálatot megelőző két hétben, hogy bárcsak ne élne, több mint tíz százalék arra is gondolt, hogy véget vet életének. Ugyanakkor közismert, hogy az elsőleges öngyilkossági kockázatok közé a fel nem ismert és kezeletlen mentális betegségek tartoznak. Az öngyilkosság miatt meghalt felnőttek és serdülők 80-90 százalékánál fennállt az öngyilkosság elkövetésének idejében legalább egy pszichiátriai megbetegedés.

A vizsgálatban részt vett mintegy ezer budapesti középiskolás hét százalékánál valószínűsíthető, hogy kezeletlen depresszióval küszködik. Ami – az öngyilkosság megelőzése szempontjából – felveti azt a kérdést, hogyan lehetne felismerni a tüneteket, javítani az érintettek életminőségét?

A felmérés kitért a „káros szenvedélyek” előfordulásának megismerésére is. Mint kiderült: a 14 és 16 év közötti magyar fiatalok csaknem 24 százaléka sosem fogyaszt alkoholt, több mint öt százalékuk hetente 2-3 alkalommal, ennél gyakrabban mintegy fél százalékuk fogyaszt alkoholos italt. Ugyanakkor a vizsgálati szempontok alapján azok a serdülők tekinthetők kockázatos magatartásúnak, akik legalább havonta 2-4 alkalommal élnek nagyobb mennyiségű alkohollal. Így a magyar fiatalok körében kockázatos gyakoriságú alkoholfogyasztás 31,5 százalékban fordul elő. Viszont a vizsgált budapesti, gimnáziumokba járó 14 és 16 év közötti serdülők 62 százaléka még sosem volt igazán részeg, ami biztató adat.

Elgondolkodtató azonban hogy a fiatalok több mint egynegyede üzletben vette az alkoholt, holott a 18 évnél fiatalabbakat tilos kiszolgálni.

A megkérdezett magyar serdülők zöme még sosem használt drogot, ám a dohányzási szokások tekintetében már nem állunk ilyen jól. A magyar serdülők csaknem fele dohányzik, azaz rendszeres fogyasztónak tekinthető.

A szintén fokozott kockázatú magatartási formának tekintett, idejekorán elkezdett szexuális életről azt derítette ki a vizsgálat, hogy a fiatal magyar diákok ötöde már aktív nemi életet él. A válaszadók közel 15 százalékánál előfordul, hogy nem védekezik óvszerrel, de csak 4 százalékuk mellőzi az óvszerhasználatot.

A kockázatok között szokás emlegetni az internetezést is. A világháló kóros használatára, a függőséget érintő válaszok alapján a magyar serdülők kilenc százaléka mondható veszélyeztetettnek.