A lakosságszámra vetített működő társas és egyéni vállalkozások arányainak vizsgálata szerint a fővároson kívül a veszprémi megyeszékhelyen jut 100 lakosra a legtöbb működő vállalkozás – mondta el tudósítónknak Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató vezető munkatársa.
A magyarországi „céges földrajz” vizsgálata tisztán kirajzolja a városok és országrészek eltérő gazdasági fejlettségét. Budapesten mérhető a legmagasabb érték, ott 100 lakosra 15,27 társas és egyéni vállalkozás jut. Az országosan működő cégek többsége is budapesti székhelyű, ami tovább növeli a főváros amúgy sem csekély súlyát.
| település | megye | népesség | működő cégek | működő egyéni vállalkozás | 100 lakosra jutó vállalkozás és v állalkozó |
| Budapest | Budapest | 1 752 286 | 176 616 | 90 939 | 15,27 |
| Veszprém | Veszprém | 59 738 | 3239 | 3841 | 11,85 |
| Győr | Győr-Moson-Sopron | 132 038 | 7122 | 7 900 | 11,38 |
| Nyíregyháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 116 799 | 5791 | 7388 | 11,28 |
| Székesfehérvár | Fejér | 96 940 | 5665 | 5222 | 11,23 |
| Szekszárd | Tolna | 31 795 | 1755 | 1811 | 11,22 |
| Kecskemét | Bács-Kiskun | 110 687 | 5931 | 6030 | 10,81 |
| Szeged | Csongrád | 160 766 | 8308 | 9019 | 10,78 |
| Szombathely | Vas | 78 407 | 3734 | 4716 | 10,78 |
| Zalaegerszeg | Zala | 57 403 | 2847 | 3288 | 10,69 |
| Pécs | Baranya | 142 873 | 7706 | 7553 | 10,68 |
| Debrecen | Hajdú-Bihar | 201 432 | 10 659 | 10 755 | 10,63 |
| Eger | Heves | 52 898 | 2591 | 2985 | 10,54 |
| Kaposvár | Somogy | 61 441 | 2716 | 3457 | 10,05 |
| Békéscsaba | Békés | 58 996 | 2297 | 3193 | 9,31 |
| Szolnok | Jász-Nagykun-Szolnok | 71 285 | 2777 | 3482 | 8,78 |
| Miskolc | Borsod-Abaúj-Zemplén | 154 521 | 6876 | 6345 | 8,56 |
| Tatabánya | Komárom-Esztergom | 65 845 | 2443 | 2855 | 8,05 |
| Salgótarján | Nógrád | 33 579 | 933 | 1511 | 7,28 |
Ennél érdekesebb a megyeszékhelyek adatainak vizsgálata. Azt várnánk, hogy kizárólag a dunántúli megyeszékhelyek szerepelnek az első három helyen. Az éllovas Veszprém (11,85), és az ezüstérmes Győr (11,38) után viszont Nyíregyháza következik 11,28-as értékkel. Országosan csak öt megyeszékhely ért el 11 fölötti eredményt.
A középmezőnyhöz tartozik a megyeszékhelyek döntő többsége 10,05–10,78 közötti értékekkel. A lista utolsó negyedében Békéscsaba (9,31), Szolnok (8,78), Miskolc (8,56), Tatabánya (8,05) és Salgótarján (7,28) áll.
Ha a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számait külön-külön vizsgáljuk, megállapítható: a megyeszékhelyek többségében, ha eltérő arányban is, de több az egyéni, mint a társas vállalkozás. Budapest ebből a szempontból is kivétel, hiszen a fejlettsége és gazdasági súlya miatt jóval több cég működik ott, mint egyéni vállalkozó.
A fővároson kívül csak Miskolcon, Pécsett és Székesfehérváron figyelhető meg hasonló állapot.
Nemzetközi tekintetben általánosan elmondható, hogy a fejlett gazdaságú európai országok többségében a hazainál csekélyebb a 100 lakosra jutó vállalkozások száma. Magyarországon ez az érték 10,92, magasabb az európai átlagnál. Az oka: hazánkban még mindig nagy számban működnek kis forgalmú, gazdaságilag sebezhető „kényszervállalkozások”. Kiugró eltérések ott mérhetők, ahol a gazdaság fejlettségének magas szintje csekély népességgel párosul.
Jó példa erre Hollandia (26,04) és Finnország (30,11). Összességében megállapítható: a vállalkozói aktivitás jobban függ az adott megyeszékhely országon belüli elhelyezkedésétől, a meglévő infrastruktúrától, mint az adott településen élők számától, hiszen olyan viszonylag csekély lakosságú helyen is magas működő vállalkozások száma, mint Eger, Kaposvár vagy Szekszárd.