Veszprém a legvállalkozóbb megyeszékhely

A lakosságszámra vetített működő társas és egyéni vállalkozások arányainak vizsgálata szerint a fővároson kívül a veszprémi megyeszékhelyen jut 100 lakosra a legtöbb működő vállalkozás – mondta el tudósítónknak Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató vezető munkatársa.

A magyarországi „céges földrajz” vizsgálata tisztán kirajzolja a városok és országrészek eltérő gazdasági fejlettségét. Budapesten mérhető a legmagasabb érték, ott 100 lakosra 15,27 társas és egyéni vállalkozás jut. Az országosan működő cégek többsége is budapesti székhelyű, ami tovább növeli a főváros amúgy sem csekély súlyát.  

település megye     népesség működő cégek működő egyéni vállalkozás 100 lakosra jutó vállalkozás
és v állalkozó
Budapest Budapest 1 752 286 176 616 90 939 15,27
Veszprém Veszprém 59 738 3239 3841 11,85
Győr Győr-Moson-Sopron 132 038 7122 7 900 11,38
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg 116 799 5791 7388 11,28
Székesfehérvár Fejér 96 940 5665 5222 11,23
Szekszárd Tolna 31 795 1755 1811 11,22
Kecskemét Bács-Kiskun 110 687 5931 6030 10,81
Szeged Csongrád 160 766 8308 9019 10,78
Szombathely Vas 78 407 3734 4716 10,78
Zalaegerszeg Zala 57 403 2847 3288 10,69
Pécs Baranya 142 873 7706 7553 10,68
Debrecen Hajdú-Bihar 201 432 10 659 10 755 10,63
Eger Heves 52 898 2591 2985 10,54
Kaposvár Somogy 61 441 2716 3457 10,05
Békéscsaba Békés 58 996 2297 3193 9,31
Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok 71 285 2777 3482 8,78
Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén 154 521 6876 6345 8,56
Tatabánya Komárom-Esztergom 65 845 2443 2855 8,05
Salgótarján Nógrád 33 579 933 1511 7,28

Ennél érdekesebb a megyeszékhelyek adatainak vizsgálata. Azt várnánk, hogy kizárólag a dunántúli megyeszékhelyek szerepelnek az első három helyen. Az éllovas Veszprém (11,85), és az ezüstérmes Győr (11,38) után viszont Nyíregyháza következik 11,28-as értékkel. Országosan csak öt megyeszékhely ért el 11 fölötti eredményt.

A középmezőnyhöz tartozik a megyeszékhelyek döntő többsége 10,05–10,78 közötti értékekkel. A lista utolsó negyedében Békéscsaba (9,31), Szolnok (8,78), Miskolc (8,56), Tatabánya (8,05) és Salgótarján (7,28) áll.

Ha a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számait külön-külön vizsgáljuk, megállapítható: a megyeszékhelyek többségében, ha eltérő arányban is, de több az egyéni, mint a társas vállalkozás. Budapest ebből a szempontból is kivétel, hiszen a fejlettsége és gazdasági súlya miatt jóval több cég működik ott, mint egyéni vállalkozó.

A fővároson kívül csak Miskolcon, Pécsett és Székesfehérváron figyelhető meg hasonló állapot.

Nemzetközi tekintetben általánosan elmondható, hogy a fejlett gazdaságú európai országok többségében a hazainál csekélyebb a 100 lakosra jutó vállalkozások száma. Magyarországon ez az érték 10,92, magasabb az európai átlagnál. Az oka: hazánkban még mindig nagy számban működnek kis forgalmú, gazdaságilag sebezhető „kényszervállalkozások”. Kiugró eltérések ott mérhetők, ahol a gazdaság fejlettségének magas szintje csekély népességgel párosul.

Jó példa erre Hollandia (26,04) és Finnország (30,11). Összességében megállapítható: a vállalkozói aktivitás jobban függ az adott megyeszékhely országon belüli elhelyezkedésétől, a meglévő infrastruktúrától, mint az adott településen élők számától, hiszen olyan viszonylag csekély lakosságú helyen is magas működő vállalkozások száma, mint Eger, Kaposvár vagy Szekszárd.